Jobs 28
1 Sølvet har jo sin grube, og gullet, som renses, sitt finnested;
Bizony az ezüstnek bányája van, és helye az aranynak, a hol tisztítják.
2 jern hentes frem av jorden, og sten smeltes til kobber.
A vasat a földből hozzák elő, a követ pedig érczczé olvasztják.
3 De gjør ende på mørket, og inn i de innerste kroker gransker de stener som ligger i det sorte mørke;
Határt vet az ember a setétségnek, és átkutatja egészen és végig a homálynak és a halál árnyékának kövét.
4 de bryter en sjakt langt borte fra menneskers bolig; der ferdes de glemt, dypt under menneskers føtter; der henger de og svever langt borte fra mennesker.
Aknát tör távol a lakóktól: mintha lábukról is megfelejtkeznének, alámerülnek és lebegnek emberektől messze.
5 Av jorden kommer det brød; men inne i den blir alt veltet om som av ild.
Van föld, a melyből kenyér terem, alant pedig fel van forgatva, mintegy tűz által;
6 Safiren har sin bolig i dens stener, og gullklumper finnes der.
Köveiben zafir található, göröngyeiben arany van.
7 Ingen rovfugl kjenner stien dit ned, og intet falkeøie har sett den;
Van ösvény, a melyet nem ismer a sas, sem a sólyom szeme nem látja azt.
8 stolte rovdyr har ikke trådt på den, ingen løve har skredet frem over den.
Nem tudják azt büszke vadak, az oroszlán sem lépked azon.
9 På den hårde sten legger de sin hånd, de velter hele fjell om fra grunnen av.
Ráveti kezét az ember a kovakőre, a hegyeket tövükből kiforgatja.
10 I berget sprenger de ganger, og allehånde kostelige ting får de se.
A sziklákban tárnákat hasít, és minden drága dolgot meglát a szeme.
11 De demmer for dryppet av vannårene og fører skjulte ting frem i lyset.
Elköti a folyók szivárgását, az elrejtett dolgot pedig világosságra hozza.
12 Men visdommen hvor skal den finnes? Og hvor har forstanden sin bolig?
De a bölcseség hol található, és az értelemnek hol van a helye?
13 Intet menneske kjenner dens verd, og den finnes ikke i de levendes land.
Halandó a hozzá vivő utat nem ismeri, az élők földén az nem található.
14 Dypet sier: I mig er den ikke, og havet sier: Den er ikke hos mig.
A mélység azt mondja: Nincsen az bennem; a tenger azt mondja: én nálam sincsen.
15 Den kan ikke kjøpes for kostelig gull, og dens pris ikke opveies med sølv.
Színaranyért meg nem szerezhető, ára ezüsttel meg nem fizethető.
16 Den opveies ikke med Ofirs gull, med den dyre onyks og safir.
Nem mérhető össze Ofir aranyával, nem drága onikszszal, sem zafirral.
17 Gull og glass kommer ikke op imot den, og en kan ikke bytte den til sig for kar av fint gull.
Nem ér fel vele az arany és gyémánt, aranyedényekért be nem cserélhető.
18 Koraller og krystall kan ikke engang nevnes, og det å eie visdom er bedre enn perler.
Korall és kristály említni sem való; a bölcseség ára drágább a gyöngyöknél.
19 Etiopias topas kommer ikke op imot den; den kan ikke opveies med det reneste gull.
Nem ér fel vele Kúsnak topáza, színaranynyal sem mérhető össze.
20 Hvor kommer da visdommen fra? Og hvor har forstanden sin bolig?
A bölcseség honnan jő tehát, és hol van helye az értelemnek?
21 Den er dulgt for alle levendes øine, den er skjult for himmelens fugler;
Rejtve van az minden élő szemei előtt, az ég madarai elől is fedve van.
22 avgrunnen og døden sier: Bare et frasagn om den er kommet oss for øre.
A pokol és halál azt mondják: Csak hírét hallottuk füleinkkel! (questioned)
23 Gud kjenner veien til den, og han vet hvor den har sin bolig.
Isten tudja annak útját, ő ismeri annak helyét.
24 For hans øie når til jordens ender; allting under himmelen ser han.
Mert ő ellát a föld határira, ő lát mindent az ég alatt.
25 Da han fastsatte vindens vekt og gav vannet dets mål,
Mikor a szélnek súlyt szerzett, és a vizeket mértékre vette;
26 da han satte en lov for regnet og en vei for lynstrålen,
Mikor az esőnek határt szabott, és mennydörgő villámoknak útat:
27 da så han visdommen og åpenbarte den, da lot han den stå frem og utforsket den.
Akkor látta és kijelentette azt, megalapította és meg is vizsgálta azt.
28 Og han sa til mennesket: Se, å frykte Herren, det er visdom, og å fly det onde er forstand.
Az embernek pedig mondá: Ímé az Úrnak félelme: az a bölcseség, és az értelem: a gonosztól való eltávozás.
