Jobs 17
1 Min ånd er brutt, mine dager utslukket; bare graver har jeg for mig.
Lelkem meghanyatlott, napjaim elfogynak, vár rám a sír.
2 Sannelig, spott omgir mig på alle kanter, og mitt øie må dvele ved deres trettekjære ferd.
Még mindig csúfot űznek belőlem! Szemem az ő patvarkodásuk között virraszt.
3 Så sett nu et pant, gå i borgen for mig hos dig selv! Hvem skulde ellers gi mig håndslag?
Kezest magadnál rendelj, kérlek, nékem; különben ki csap velem kezet?
4 Du har jo lukket deres hjerte for innsikt; derfor vil du ikke la dem vinne.
Minthogy az ő szívöket elzártad az értelem elől, azért nem is magasztalhatod fel őket.
5 Den som forråder venner, så de blir til bytte, hans barns øine skal tæres bort.
A ki prédává juttatja barátait, annak fiainak szemei elfogyatkoznak.
6 Jeg er satt til et ordsprog for folk; jeg er en mann som blir spyttet i ansiktet.
Példabeszéddé tőn engem a népek előtt, és ijesztővé lettem előttök.
7 Mitt øie er sløvt av gremmelse, og alle mine lemmer er som en skygge.
A bosszúság miatt szemem elhomályosodik, és minden tagom olyan, mint az árnyék.
8 Rettskafne forferdes over dette, og den skyldfrie harmes over den gudløse;
Elálmélkodnak ezen a becsületesek, és az ártatlan a képmutató ellen támad.
9 men den rettferdige holder fast ved sin vei, og den som har rene hender, får enn mere kraft.
Ám az igaz kitart az ő útján, és a tiszta kezű ember még erősebbé lesz.
10 Men I - kom bare igjen alle sammen! Jeg finner dog ikke nogen vismann blandt eder.
Nosza hát, térjetek ide mindnyájan; jőjjetek, kérlek, úgy sem találok bölcset köztetek.
11 Mine dager er faret forbi, mine planer sønderrevet - mitt hjertes eiendom!
Napjaim elmulának, szívemnek kincsei: terveim meghiusulának.
12 Natt gjør de til dag, lyset, sier de, er nærmere enn det mørke som ligger like for mig.
Az éjszakát nappallá változtatják, és a világosság csakhamar sötétséggé lesz.
Ha reménykedem is, a sír már az én házam, a sötétségben vetettem az én ágyamat. (Sheol h7585)
14 roper til graven: Du er min far, til makken: Du er min mor og min søster,
A sírnak mondom: Te vagy az én atyám; a férgeknek pedig: Ti vagytok az én anyám és néném.
15 hvor er da mitt håp? Mitt håp - hvem øiner det?
Hol tehát az én reménységem, ki törődik az én reménységemmel?
