< Esaias 23 >

1 Utsagn om Tyrus. Jamre eder, I Tarsis-skib! For det er ødelagt, så der ikke mere er hus, og I ikke mere kan komme hjem; fra Kittims land blir det kunngjort for dem.
Beszéd Czórról. Jajgassatok, Tarsís-hajók, mert elpusztíttatott, úgy hogy nincs ház, se bemenés; Kittím országából nyilváníttatott nekik.
2 Bli stille, I som bor på kysten som Sidons sjøfarende kjøbmenn opfylte!
Némuljatok el ti partnak lakói; te part, melyet Czídón kereskedői, a tengeren utazók, eltöltöttek.
3 Av Sikors sæd, av Nilens høst, som blev ført frem over det store hav, gjorde det sig vinning, og det var et marked for folkene.
És nagy vizeken a Síchór vetése, a folyam aratása volt a jövedelme, és lett a népek áruja.
4 Skam dig, Sidon! - For havet, havets festning sier: Jeg har ikke hatt fødselsveer, heller ikke født, heller ikke opfødd unge menn eller fostret jomfruer.
Szégyenkezzél Czídón, mert szólt a tenger, a tenger erőssége, mondván: nem vajúdtam, nem szültem, és nem neveltem nagyra ifjakat, se nem magasra hajadonokat.
5 Når de får høre om dette i Egypten, skal de skjelve ved ryktet om Tyrus.
Amint Egyiptomba jut a hír, reszketnek, amint oda jut a Czórról való hír.
6 Far over til Tarsis, jamre eder, I som bor på kysten!
Menjetek át Tarsisba, jajgassatok, partnak lakói ti!
7 Er dette eders jublende by, som blev til i fordums dager, hvis føtter bærer den bort til å bo som fremmed i det fjerne?
Ez-e a ti ujjongó várostok? Őskor napjaitól, az ő elejétől fogva viszik lábai, hogy távolban lakozzék.
8 Hvem har besluttet dette mot Tyrus, mot henne som delte ut kroner, hun hvis kjøbmenn var fyrster, hvis kremmere var stormenn på jorden?
Ki határozta ezt a koronákat osztó Czór felől, melynek kereskedői fejedelmek, kalmárai a földnek előkelői.
9 Herren, hærskarenes Gud, har besluttet det for å vanhellige all stolt prakt, for å vanære alle jordens store.
Az Örökkévaló a seregek ura határozta, hogy meggyalázza minden dísznek büszkeségét. hogy lealázza mind a földnek előkelőit.
10 Bred dig ut over ditt land som strømmen, du Tarsis' datter! Det er intet bånd mere.
Járd be országodat, mint a folyam, Tarsis leánya, nincs többé kötelék!
11 Han har rakt ut sin hånd over havet, han har fått kongeriker til å skjelve; Herren har befalt å ødelegge Kana'ans faste borger.
Kezét kinyújtotta a tengerre, megremegtetett királyságokat; az Örökkévaló elrendelte Kánaán felől, hogy megsemmisítsék erősségeit.
12 Han sa: Du skal ikke mere bli ved å juble, du voldtatte jomfru, Sidons datter! Bryt op, dra over til Kittim! Heller ikke der skal du finne ro.
És mondta: Nem fogsz már többé ujjongani, te megbántalmazott, Czídón szűz leánya, Kittímbe fel, menj át, ott sem lesz nyugtod.
13 Se, kaldeernes land, dette folk som fordum ikke var til, de hvis land Assur har gjort til bolig for ørkenens dyr, de reiser sine beleiringstårn, omstyrter dets palasser og gjør det til en grushaug.
Íme a kaldeusok országa – ez a nép, mely nem volt Assúr alapította a puszta lakóknak, felállították tornyaikat, feldúlták palotáit, omladékká tették.
14 Jamre eder, I Tarsis-skib! For ødelagt er eders faste borg.
Jajgassatok Tarsís-hajók, mert elpusztíttatott erősségtek.
15 På den tid skal Tyrus bli glemt i sytti år, så lenge som en konges dager; når sytti år er til ende, skal det gå Tyrus som det heter i visen om skjøgen:
És lesz ama napon, el lesz felejtve Czór hetven évig azon egy király évei szerint; hetven év múltán úgy lesz Czórral, mint a parázna nő dala szól:
16 Ta din citar, gå omkring i byen, du glemte skjøge! Spill det beste du kan, syng vise på vise, så folk kan komme dig i hu!
Végy elő hárfát, kerüld meg a várost, elfelejtett parázna; szépen hárfázz, sokat dalolj, hogy megemlékezzenek rólad!
17 Når de sytti år er til ende, da skal Herren ta sig av Tyrus, og det skal atter få ta imot horelønn, og det skal drive utukt med alle verdens riker over den vide jord.
És lesz hetven a múltán, rágondol az Örökkévaló Czórra, hogy visszatérjen paráznabéréhez; és paráználkodik mind a föld királyságaival a föld színén.
18 Men dets vinning og dets horelønn skal være helliget til Herren, den skal ikke legges op og ikke gjemmes; for de som bor for Herrens åsyn, skal få dets vinning og bruke den til å ete sig mette og klæ sig i prektige klær for.
De keresete és bére szentség lesz az Örökkévaló számára, nem halmozták sem kinccsé sem készletté: hanem az Örökkévaló előtt lakóké lesz a keresete, evésre, jóllakásra és tartós ruházatra.

< Esaias 23 >