2 Samuel 7

1 Som nu kongen bodde i sitt hus, og Herren hadde latt ham få ro for alle hans fiender rundt omkring,

Volt pedig, midőn a király lakott a házában s az Örökkévaló nyugalmat szerzett neki köröskörül mind az ellenségeitől,

2 sa han til profeten Natan: Se, jeg bor i et hus av sedertre, mens Guds ark bor mellem telttepper.

szólt a király Nátán prófétához: Nézd csak, én cédrusházban lakom, az Isten ládája pedig szőnyegek között lakik.

3 Natan sa til kongen: Gjør du bare alt det du har i sinne! For Herren er med dig.

Erre szólt Nátán a királyhoz: Mindazt, ami szívedben van, menj és tedd meg, mert az Örökkévaló veled van.

4 Men samme natt kom Herrens ord til Natan, og det lød således:

És volt azon éjjel – lett az Örökkévaló igéje Nátánhoz, mondván:

5 Gå og si til min tjener David: Så sier Herren: Skulde du bygge mig et hus til å bo i?

Menj, szólj szolgámhoz Dávidhoz: Így szól az Örökkévaló: vajon te akarsz-e nekem házat építeni, lakásomra?

6 Jeg har jo ikke bodd i hus like fra den dag jeg førte Israels barn op fra Egypten, og til denne dag, men jeg vandret om i et telt, i et tabernakel.

Bizony nem laktam házban azon nap óta, hogy fölvezettem Izrael fiait Egyiptomból mind e mai napig, hanem jártam sátorban és hajlékban.

7 Hvor jeg så vandret om med alle Israels barn, har jeg vel nogensinne talt således til nogen av Israels stammer som jeg satte til å vokte mitt folk Israel: Hvorfor har I ikke bygget mig et hus av sedertre?

Valamerre jártam mind az Izrael fiai közt, vajon szóval szóltam-e Izrael törzseinek egyikéhez, ahhoz, akit rendeltem, hogy legeltesse népemet, Izraelt, mondván: miért nem építettetek nekem cédrusházat?

8 Derfor skal du si således til min tjener David: Så sier Herren, hærskarenes Gud: Jeg tok dig fra havnegangen, hvor du gikk bak fårene, forat du skulde være fyrste over mitt folk Israel.

Most pedig így szólj szolgámhoz, Dávidhoz: így szól az Örökkévaló, a seregek Ura: én vettelek a rétről a juhok mögül, hogy fejedelem légy népem fölött, Izrael fölött.

9 Og jeg var med dig overalt hvor du gikk, og utryddet alle dine fiender for dig, og jeg har latt dig vinne et stort navn, så stort som de størstes navn på jorden.

És veled voltam, valamerre mentél, kiirtottam mind az ellenségeidet előled, szereztem neked nagy nevet, amilyen a legnagyobbak neve a földön;

10 Og jeg har gjort i stand et bosted for mitt folk Israel, og jeg har plantet det der, så det bor i sitt hjem og ikke uroes mere, og urettferdige mennesker ikke plager det lenger som før,

hogy helyet rendeljek népemnek Izraelnek s elplántáljam, hogy lakjék a maga helyén és ne reszkessen többé és ne sanyargassák őt továbbra a gazság emberei mint annakelőtte,

11 like fra den dag jeg satte dommere over mitt folk Israel, og jeg har latt dig få ro for alle dine fiender. Og nu forkynner Herren dig at Herren vil bygge dig et hus.

ama naptól fogva, hogy bírákat rendeltem Izrael népem fölé és neked nyugalmat szereztem mind az ellenségeidtől. Tudtodra adja tehát az Örökkévaló, hogy házat alapít majd neked az Örökkévaló:

12 Når dine dagers tall er fullt, og du hviler hos dine fedre, da vil jeg efter dig opreise din sønn som skal utgå av ditt liv, og jeg vil grunnfeste hans kongedømme.

midőn betelnek napjaid és fekszel őseidnél, akkor fenntartom utánad magzatodat, mely testedből származik és megszilárdítom királyságát.

13 Han skal bygge et hus for mitt navn, og jeg vil trygge hans kongetrone til evig tid.

Ő épít majd házat nevemnek, s megszilárdítom királyságának trónját mindörökre.

14 Jeg vil være hans far, og han skal være min sønn. Når han gjør det som ondt er, vil jeg tukte ham med menneskers ris og med menneskebarns plager;

Én leszek neki atyjául és ő lesz nekem fiamul, akit, ha bűnt követ el, megfenyítek emberek vesszejével és emberfiák csapásaival;

15 men min miskunnhet skal ikke vike fra ham, således som jeg lot den vike fra Saul, han som jeg lot vike for dig.

de szeretetem el nem távozik tőle, amint eltávoztattam Sáultól, akit elmozdítottam előled.

16 Fast skal ditt hus og ditt kongedømme stå til evig tid for ditt åsyn; din trone skal være grunnfestet til evig tid.

Maradandó lesz a házad és királyságod örökre előtted, trónod szilárd lesz örökké.

17 Alle disse ord og hele dette syn bar Natan frem for David.

Mind a szavak szerint és mind e látomás szerint – aszerint beszélt Nátán Dávidhoz.

18 Da gikk kong David inn og blev der inne for Herrens åsyn, og han sa: Hvem er jeg, Herre, Herre, og hvad er mitt hus, at du har ført mig hertil?

Ekkor bement Dávid király, leült az Örökkévaló színe elé és mondta: Ki vagyok én, oh Uram Örökkévaló, és mi a házam, hogy eljuttattál engem idáig!

19 Og enda var dette for lite i dine øine, Herre, Herre, og du talte også om din tjeners hus langt frem i tiden. Og dette er loven for menneskene, Herre, Herre!

És még csekély volt ez a szemeidben, Uram Örökkévaló, szolgád háza felől is beszéltél messze időre! S ez tanítás az embereknek, oh Uram, Örökkévaló.

20 Hvad skal så David mere si til dig? Du kjenner jo din tjener, Herre, Herre!

De mit beszéljen Dávid még továbbra is hozzád, hiszen te ismered szolgádat, Uram Örökkévaló.

21 For ditt ords skyld og efter ditt hjerte har du gjort alt dette store og forkynt det for din tjener.

A te igéd kedvéért és szíved szerint cselekedted te mind e nagy dolgot, tudatván azt szolgáddal.

22 Derfor er du stor, Herre Gud! Det er ingen som du, og det er ingen Gud foruten dig, efter alt det vi har hørt med våre ører.

Ezért nagy vagy Örökkévaló, Isten, mert nincs olyan mint te és nincs Isten rajtad kívül, mind aszerint, amit hallottunk füleinkkel.

23 Og hvor er det på jorden et eneste folk som ditt folk - som Israel - et folk som Gud kom og fridde ut, så det skulde være hans eget folk, for å gjøre sig et navn og for å gjøre dette store for eder og forferdelige gjerninger for ditt land, for ditt folks skyld som du fridde ut fra Egypten, fra hedningefolk og deres guder?

És ki olyan mint néped, mint Izrael, egyetlen nemzet a földön, melyet Isten ment megváltani magának népül, hogy szerezzen magának nevet és hogy tegye értetek e nagy dolgot és félelmetes dolgokat a te országodért néped miatt, melyet megváltottál magadnak Egyiptomból nemzetektől és isteneiktől.

24 Og du dannet dig ditt folk Israel, så det skulde være ditt folk til evig tid, og du, Herre, er blitt deres Gud.

És megszilárdítottad magadnak népedet, Izraelt, magadnak népül örökre, és te Örökkévaló, lettél nekik Istenük.

25 Så opfyll nu, Herre Gud, for evig tid det ord du har talt over din tjener og hans hus, og gjør som du har sagt!

Most tehát, Örökkévaló, Isten, azon szót, melyet szóltál szolgád és háza felől, tartsd fönn örökre és tégy úgy, amint szóltál.

26 Da skal ditt navn bli stort til evig tid, så folk skal si: Herren, hærskarenes Gud, er Gud over Israel. Og din tjener Davids hus skal være grunnfestet for ditt åsyn.

És nagy lesz a neved örökre, midőn mondják: Az Örökkévaló, a seregek Ura, Isten Izrael fölött, Dávid szolgád háza pedig szilárd lesz előtted.

27 For du, Herre, hærskarenes Gud, Israels Gud, har åpenbaret for din tjener at du vil bygge mig et hus. Derfor har din tjener fått frimodighet til å bede denne bønn til dig.

Mert te, Örökkévaló, a seregek Ura, Izrael Istene, kinyilatkoztattad szolgád fülébe, mondván: házat építek neked – ezért bírta rá szolgád a szívét, hogy imádkozzék hozzád ezzel az imával.

28 Og nu, Herre, Herre, du er Gud, og dine ord skal bli sannhet, og du har lovt din tjener denne lykke.

Most pedig, Uram, Örökkévaló, te vagy az Isten és igazság lesznek szavaid, melyekkel kimondtad szolgád felől ezt a jót.

29 Så la det nu behage dig å velsigne din tjeners hus, så det må bli stående for ditt åsyn til evig tid! For du, Herre, Herre, har talt, og for din velsignelses skyld skal din tjeners hus bli velsignet i all evighet.

És most, akard, hogy megáldjad szolgádnak házát, hogy örökre előtted legyen; mert te, Uram, Örökkévaló, szóltál és a te áldásoddal áldassék meg szolgád háza örökre.