2 Krønikebok 19
1 Men Judas konge Josafat vendte uskadd hjem igjen til Jerusalem.
És visszatért Jehósáfát; Jehúda királya, a házába békében Jeruzsálembe.
2 Da gikk seeren Jehu, Hananis sønn, ut imot ham, og han sa til kong Josafat: Skal en hjelpe den ugudelige, og skal du elske dem som hater Herren? For dette hviler det vrede over dig fra Herren.
És kiment elé Jéhú, Chanáni fia, a látó, és szólt Jehósáfát királyhoz: A gonosznak kellett-e segítened és az Örökkévaló gyűlölőit szereted? Emiatt van rajtad harag az Örökkévalótól!
3 Dog er det også funnet noget godt hos dig; for du har utryddet Astarte-billedene av landet og vendt ditt hjerte til å søke Gud.
Azonban jó dolgok találtattak nálad, mert kipusztítottad az asérákat az országból és irányítottad szívedet, hogy keresd az Istent.
4 Josafat blev nu en tid i Jerusalem, men siden drog han atter ut iblandt folket, fra Be'erseba like til Efra'im-fjellene, og førte dem tilbake til Herren, deres fedres Gud.
És maradt Jehósáfát Jeruzsálemben; aztán ismét kiment a nép közé Beér-Sebától Efráim hegységéig és visszatérítette őket az Örökkévalóhoz, őseik Istenéhez.
5 Og han innsatte dommere i landet, i hver av de faste byer i Juda.
És bírákat állított az országban mind a Jehúda erősített városaiban, minden egyes városba.
6 Og han sa til dommerne: Akt vel på hvad I gjør! For I dømmer ikke for mennesker, men for Herren, og han er hos eder så ofte I dømmer.
És szólt a bírákhoz: Nézzétek, mit tesztek, mert nem az embernek ítéltek, hanem az Örökkévalónak; és ő veletek van az ítélet ügyében.
7 Så la nu Herrens frykt være over eder, vær varsomme i hvad I gjør! For hos Herren vår Gud finnes det ingen urett, og han gjør ikke forskjell på folk og tar ikke imot gaver.
Most tehát legyen rajtatok az Örökkévaló rettegése, vigyázva cselekedjetek, mert az Örökkévalónál, ami Istenünknél nincs jogtalanság, sem személyre való tekintet, sem vesztegetés elfogadása.
8 Også i Jerusalem innsatte Josafat nogen av levittene og prestene og av Israels familiehoder til å dømme i Herrens saker og i rettstretter, for de var vendt tilbake til Jerusalem.
És Jeruzsálemben is állított Jehósáfát a leviták és papok és az atyai házak fejei közül Izraelből az Örökkévaló ítélete számára és a perre; és visszatértek Jeruzsálembe.
9 Og han bød dem og sa: Således skal I gjøre i Herrens frykt, med troskap og med udelt hjerte:
És megparancsolta nekik, mondván: Így cselekedjetek az Örökkévaló félelmében, hűséggel és tökéletes szívvel.
10 Hver gang det blir lagt frem for eder en rettssak av eders brødre, som bor rundt om i sine byer - enten det nu gjelder en drapssak eller lov og bud, vedtekter og forskrifter - da skal I advare dem, så de ikke synder mot Herren, og det kommer vrede over eder og eders brødre; således skal I gjøre, ellers kommer I til å dra skyld over eder.
És minden per, amely hozzátok jut testvéreitektől, akik a városaikban laknak, vér és vér között, tan és parancsolat között, törvények s rendeletek között – intsétek meg őket, hogy ne essenek bűnbe az Örökkévaló iránt és harag volna rajtatok s testvéreiteken; így cselekedjetek és ne essetek bűnbe.
11 I alle Herrens saker skal ypperstepresten Amarja være eders formann, og i alle kongens saker Sebadja, Ismaels sønn, fyrsten for Judas hus, og levittene skal være tilsynsmenn under eder. Vær nu frimodige og gjør dette, og Herren være med den som gjør hvad rett er!
És íme Amarjáhú, a főpap, fölöttetek legyen az Örökkévaló minden ügyében és Zebadjáhú, Jismaél fia, az elöljáró Jehúda házából, a király minden ügyében, és tisztviselők legyenek a leviták előttetek; legyetek erősek és cselekedjetek és az Örökkévaló lesz azzal, aki jó.
