< 1 Krønikebok 14 >
1 Kongen i Tyrus Hiram skikket sendemenn til David med sedertre, og han sendte stenhuggere og tømmermenn til å bygge et hus for ham.
És küldött Chúrám, Cór királya követeket Dávidhoz meg cédrusfákat és építőműveseket és faműveseket, hogy építsenek neki házat.
2 Og David forstod at Herren hadde stadfestet hans kongedømme over Israel; for hans rike var blitt hevet høit for hans folk Israels skyld.
S megtudta Dávid, hogy megszilárdította őt az Örökkévaló királynak Izrael fölött, mert magasra emelkedett az ő királysága népe, Izrael kedvéért.
3 David tok ennu flere hustruer i Jerusalem, og han fikk ennu flere sønner og døtre.
És még vett Dávid feleségeket Jeruzsálemben s még nemzett Dávid fiakat s leányokat.
4 Dette er navnene på de sønner han fikk i Jerusalem: Sammua og Sobab, Natan og Salomo
És ezek nevei a szülötteknek, akik neki lettek Jeruzsálemben: Sammúa, Sóbáb, Nátán és Salamon;
5 og Jibhar og Elisua og Elpelet
Jibchár, Elísúa és Elpélet;
6 og Nogah og Nefeg og Jafia
Nógah, Néfeg és Jafia;
7 og Elisama og Be'eljada og Elifelet.
Elisámá, Beéljádá és Elifélet.
8 Da filistrene hørte at David var salvet til konge over hele Israel, drog alle filistrene ut for å søke efter David; og da David hørte det, drog han ut imot dem.
Midőn hallották a filiszteusok, hogy fölkenetett Dávid királlyá egész Izrael fölé, fölvonultak mind a filiszteusok, hogy keressék Dávidot; meghallotta Dávid és kivonult eléjük.
9 Og filistrene kom og spredte sig utover i Refa'im-dalen.
A filiszteusok pedig elérkeztek s elterültek Refáim völgyében.
10 Da spurte David Gud: Skal jeg dra ut mot filistrene, og vil du gi dem i min hånd? Og Herren svarte: Dra ut! Så vil jeg gi dem i din hånd.
Ekkor megkérdezte Dávid az Istent, mondván: Vonuljak-e a filiszteusok ellen, a kezembe adod-e őket? Mondta neki az Örökkévaló: Vonulj és kezedbe adom őket.
11 Så drog de op til Ba'al-Perasim, og der slo David dem, og David sa: Gud har brutt igjennem mine fiender ved min hånd, som vannene bryter igjennem. Derfor blev dette sted kalt Ba'al-Perasim.
És felvonultak Báal-Perácimba s megverte őket ott Dávid és mondta Dávid: Szétszakasztotta Isten ellenségeimet kezem által, mint vízszakadás, azért így nevezték el ama helyet: Báal-Perácim.
12 Der lot de efter sig sine guder, og David bød at de skulde brennes op med ild.
Ott hagyták isteneiket; s megparancsolta Dávid és elégettettek tűzben.
13 Men filistrene kom igjen og spredte sig utover i dalen.
Még tovább is tették a filiszteusok és elterültek a völgyben.
14 Og David spurte atter Gud, og Gud sa til ham: Du skal ikke dra op efter dem; vend dig fra dem og ta en omvei, så du kommer over dem midt for bakatrærne,
Ekkor ismét megkérdezte Dávid az Istent. És mondta neki Isten: ne vonulj fel utánuk, fordulj el tőlük és támadj rájuk a szederfák felől;
15 og når du hører lyden av skritt i bakatrærnes topper, da skal du dra ut i striden; for Gud har draget ut foran dig for å slå filistrenes hær.
s lesz, mikor lépés neszét hallod a szederfák csúcsain, akkor vonulj ki a harcra, mert az Isten kivonult eléd, hogy megverje a filiszteusok táborát.
16 David gjorde som Gud hadde befalt ham, og de slo filistrenes hær og forfulgte dem fra Gibeon og like til Geser.
És cselekedett Dávid, amint neki megparancsolta az Isten és megverték a filiszteusok táborát Gibeóntól Gézerig.
17 og Davids navn kom ut i alle landene, og Herren lot frykt for ham komme over alle folkene.
És elterjedt Dávid neve mind az országokba, és rátette az Örökkévaló rettegését mind a nemzetekre.