< Mathayo 9 >
1 Yesu kayingya mungalaba, ngaloka kaika mukijiji chenge cha atamage.
Καὶ ἐμβὰς εἰς πλοῖον διεπέρασεν καὶ ἦλθεν εἰς τὴν ἰδίαν πόλιν.
2 Lola, kabannetya mundu ywa pozike agonjike paligodolo. paaibweni imani yabe, Yesu kankokeya ywa mundu apoozike, “Mwanawango, ube ni puraha, dhambi yako usameilwe.”
καὶ ἰδοὺ προσέφερον αὐτῷ παρα λυτικὸν ἐπὶ κλίνης βεβλημένον· καὶ ἰδὼν ὁ Ἰησοῦς τὴν πίστιν αὐτῶν εἶπεν τῷ παραλυτικῷ, Θάρσει, τέκνον, ἀφίενταί σου αἱ ἁμαρτίαι.
3 Lola, baadhi ya baalimu ba saliya bende bakiyana bene kwa bene, “Mundu yoo enda kupulu”
καὶ ἰδού τινες τῶν γραμματέων εἶπoν ἐν ἑαυτοῖς, Οὗτος βλασφημεῖ.
4 Yesu atangite mawazo gabe ni kabaya, “Mwanja namani muwaza mabaya mumwoyo winu?
καὶ εἰδὼς ὁ Ἰησοῦς τὰς ἐνθυμήσεις αὐτῶν εἶπεν, Ἵνα τί ἐνθυμεῖσθε πονηρὰ ἐν ταῖς καρδίαις ὑμῶν;
5 Cha'ako chakibii rahisi baya, “sambi yako isameilwe!” au baya, “Yema uyende”
τί γάρ ἐστιν εὐκοπώτερον, εἰπεῖν, Ἀφίενταί σου αἱ ἁμαρτίαι, ἢ εἰπεῖν, Ἔγειρε καὶ περιπάτει;
6 Lakini mutange panga mwana wa Adamu abile nao uwezo wo samiya sambi...”Abayite goo kwa yolo ywapoozike, “Yema, uputwe ligodolo lyako, ni uyende kasako.”
ἵνα δὲ εἰδῆτε ὅτι ἐξουσίαν ἔχει ὁ υἱὸς τοῦ ἀνθρώπου ἐπὶ τῆς γῆς ἀφιέναι ἁμαρτίας, (τότε λέγει τῷ παραλυτικῷ, ) Ἔγειρε ἆρόν σου τὴν κλίνην, καὶ ὕπαγε εἰς τὸν οἶκόν σου.
7 Ni yolo mundu kayema kaboka yenda kachake.
καὶ ἐγερθεὶς ἀπῆλθεν εἰς τὸν οἶκον αὐτοῦ.
8 Kipenga sa bandu kapabweni agoo, batisangala ni kunsifu Nnongo, ywa apeilea uwezo uwo bandu.
ἰδόντες δὲ οἱ ὄχλοι ἐφοβήθησαν, καὶ ἐδόξασαν τὸν θεὸν τὸν δόντα ἐξουσίαν τοιαύτην τοῖς ἀνθρώποις.
9 Ni Yesu paabile kapeta kuoma koo, amweni mundu ywakemelwa lina lyake Mathayo, ywa abile tama palo paakusanyle kodi. Niywembe kankokeya, “ngengame nenga” Ni ywembe atiyema ni kunkengama.
Καὶ παράγων ὁ Ἰησοῦς ἐκεῖθεν εἶδεν ἄνθρωπον καθήμενον ἐπὶ τὸ τελώνιον, Μαθθαῖον λεγόμενον, καὶ λέγει αὐτῷ, Ἀκολούθει μοι. καὶ ἀναστὰς ἠκολούθησεν αὐτῷ.
10 Ni Yesu patamile kulya chakulya cha kiloo nkati ya nyumba, baisi bakusanyile kodi bananyansima ni bandu baovu balya chakulya pamope ni Yesu ni anapunzi bake.
καὶ ἐγένετο αὐτοῦ ἀνακειμένου ἐν τῇ οἰκίᾳ, καὶ ἰδοὺ πολλοὶ τελῶναι καὶ ἁμαρτωλοὶ ἐλθόντες συνανέκειντο τῷ Ἰησοῦ καὶ τοῖς μαθηταῖς αὐτοῦ.
11 Nga Mafarisayo pamweni ago, kabakokeya anafunzi, “Mwanja namani mwalimu winu alye chakulya pamope ni bakusanya kodi ni bandu abaya?”
καὶ ἰδόντες οἱ Φαρισαῖοι ἔλεγον τοῖς μαθηταῖς αὐτοῦ, Διὰ τί μετὰ τῶν τελωνῶν καὶ ἁμαρτωλῶν ἐσθίει ὁ διδάσκαλος ὑμῶν;
12 Yesu paayowine ago abayite, “Bandu bababile ni afya nzuri bapalike kwaa nng'anga, ila balo babile atamwe.
ὁ δὲ [Ἰησοῦς] ἀκούσας εἶπεν, Οὐ χρείαν ἔχουσιν οἱ ἰσχύοντες ἰατροῦ ἀλλὰ οἱ κακῶς ἔχοντες.
13 Yatikuwapasa muyende mkajipunze maana yake, “Mbendike rehema ni dhabihu kwaa.” kwa mana niisile, kwa balo babile ni haki kwaa kutubu, ila kwa balo babile ni sambi.
πορευθέντες δὲ μάθετε τί ἐστιν, Ἔλεος θέλω, καὶ οὐ θυσίαν· οὐ γὰρ ἦλθον καλέσαι δικαίους, ἀλλ᾽ ἁμαρτωλούς.
14 Nga anapunzi ba Yohana baisi kachake ni kukoya, “Mwanja namani twenga na mafarisayo twatabite, lakini anapunzi bako atabite kwaa?”
Τότε προσέρχονται αὐτῷ οἱ μαθηταὶ Ἰωάννου λέγοντες, Διὰ τί ἡμεῖς καὶ οἱ Φαρισαῖοι νηστεύομεν πολλά, οἱ δὲ μαθηταί σου οὐ νηστεύουσιν;
15 Yesu kabakokeya, babaindikiya ndowa baweza huzunika wakati mwene ndowa abile pamope nakwe? Lakini lisoba lyaisa ambalo Ngwana ndowa alowa boka ngabalowa taba.
καὶ εἶπεν αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς, Μὴ δύνανται οἱ υἱοὶ τοῦ νυμφῶνος πενθεῖν ἐφ᾽ ὅσον μετ᾽ αὐτῶν ἐστιν ὁ νυμφίος; ἐλεύσονται δὲ ἡμέραι ὅταν ἀπαρθῇ ἀπ᾽ αὐτῶν ὁ νυμφίος, καὶ τότε νηστεύσουσιν.
16 Ntopo mundu ywa beka ipande ya ngobo ya ayambe mu ngobo ya ayambe kwaa, kiraka salowa papwanilwa buka mu ngobo ni mwepopwaniko nkolo wa pita.
οὐδεὶς δὲ ἐπιβάλλει ἐπίβλημα ῥάκους ἀγνάφου ἐπὶ ἱματίῳ παλαιῷ· αἴρει γὰρ τὸ πλήρωμα αὐτοῦ ἀπὸ τοῦ ἱματίου, καὶ χεῖρον σχίσμα γίνεται.
17 Ntopo bandu babayeya wembe mmabau mu chombo cha wembe kwele, bene bapanga, likengelya popwanika, wembe walowa penganika ni likengo lwalowa popwanika. Badala yake babeka wembe wayambe mulikengo lya ayambe ni vyoti vyabile vikoto.
οὐδὲ βάλλουσιν οἶνον νέον εἰς ἀσκοὺς παλαιούς· εἰ δὲ μή γε, ῥήγνυνται οἱ ἀσκοί, καὶ ὁ οἶνος ἐκχεῖται καὶ οἱ ἀσκοὶ ἀπόλλυνται· ἀλλὰ βάλλουσιν οἶνον νέον εἰς ἀσκοὺς καινούς, καὶ ἀμφότεροι συντηροῦνται.
18 Palyo Yesu kabakokeya makowe ago, linga, afisa atiicha ngampingya magoti nnonge yake, ni ywembe kabaya, “Mwana wango atiwaa nambeyambe, lakini wiche unobii ni ywembe atama kai.
Ταῦτα αὐτοῦ λαλοῦντος αὐτοῖς, ἰδοὺ ἄρχων εἷς ἐλθὼν προσεκύνει αὐτῷ, λέγων ὅτι ἡ θυγάτηρ μου ἄρτι ἐτελεύτησεν· ἀλλὰ ἐλθὼν ἐπίθες τὴν χεῖρά σου ἐπ᾽ αὐτήν, καὶ ζήσεται.
19 Yesu ngayema ni kunkengama ni anapunzi bake.
καὶ ἐγερθεὶς ὁ Ἰησοῦς ἠκολούθει αὐτῷ, καὶ οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ.
20 Linga nwawa ywabile kapita mwai kwa kyaka komi niibele, atiicha papipi ni Yesu kakamwa mu'lipindo lya ngobo yake.
Καὶ ἰδοὺ γυνὴ αἱμοῤῥοοῦσα δώδεκα ἔτη προσελθοῦσα ὄπισθεν ἥψατο τοῦ κρασπέδου τοῦ ἱματίου αὐτοῦ.
21 Kwasababu atibaya, “Mana niikamwi ngobo yake, nalowa pona.”
ἔλεγεν γὰρ ἐν ἑαυτῇ, Ἐὰν μόνον ἅψωμαι τοῦ ἱματίου αὐτοῦ, σωθήσομαι.
22 Yesu kagalambuka kummakiya, “Mwinja, line na mwoyo, imani yako itekuponeya,” Ni muda wowo mwale atipona.
Ὁ δὲ Ἰησοῦς στραφεὶς καὶ ἰδὼν αὐτὴν εἶπεν, Θάρσει, θύγατερ· ἡ πίστις σου σέσωκέν σε. καὶ ἐσώθη ἡ γυνὴ ἀπὸ τῆς ὥρας ἐκείνης.
23 Yesu paikite mu'nyumba ya afisa, nembe abweni akombwa talumbeta ni kipenga sa bandu sakibile kikombwa likoti.
Καὶ ἐλθὼν ὁ Ἰησοῦς εἰς τὴν οἰκίαν τοῦ ἄρχοντος, καὶ ἰδὼν τοὺς αὐλητὰς καὶ τὸν ὄχλον θορυβούμενον,
24 Ni ywembe kabaya, “Mbukange pani, mana nwawa awile kwaa ila atigonja, Lakini balo bandu batiheka ni kumgeya.
ἔλεγεν, Ἀναχωρεῖτε· οὐ γὰρ ἀπέθανεν τὸ κοράσιον, ἀλλὰ καθεύδει. καὶ κατεγέλων αὐτοῦ.
25 Na balo badu pabapitike panja, ni ywembe ajingii kuchumba ni kunkamwa luboko ni mwale ngayumuka.
ὅτε δὲ ἐξεβλήθη ὁ ὄχλος, εἰσελθὼν ἐκράτησεν τῆς χειρὸς αὐτῆς, καὶ ἠγέρθη τὸ κοράσιον.
26 Ni habari yee yatiyowanika nnema woti.
καὶ ἐξῆλθεν ἡ φήμη αὕτη εἰς ὅλην τὴν γῆν ἐκείνην.
27 Nga Yesu kapeta buka palo, alalome abele ipofu bati kunkengama. Kabankema ni kunkokeya, “mwana wa Daudi, utuponyee”
Καὶ παράγοντι ἐκεῖθεν τῷ Ἰησοῦ, ἠκολούθησαν [αὐτῷ] δύο τυφλοί, κράζοντες καὶ λέγοντες, Ἐλέησον ἡμᾶς, υἱὸς Δαυείδ.
28 Palyo Yesu aikite panyumba balo ipofu baisi kachake, Yesu ngabakiya, “Mwendaaminiya panga nenda weza panga?” kabankokeya “Eloo, Ngwana.”
ἐλθόντι δὲ εἰς τὴν οἰκίαν, προσῆλθαν αὐτῷ οἱ τυφλοί, καὶ λέγει αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς, Πιστεύετε ὅτι δύναμαι τοῦτο ποιῆσαι; λέγουσιν αὐτῷ, Ναὶ κύριε.
29 Nga Yesu kakamwa minyo yabe ni baya, “Naipangilwe nyoo kwinu kati mwaaminikwe”
τότε ἥψατο τῶν ὀφθαλμῶν αὐτῶν λέγων, Κατὰ τὴν πίστιν ὑμῶν γενηθήτω ὑμῖν.
30 Na minyo gabe kabagauywa, Yesu ngabakiya ni kuakokeya, “Lenga mundu ywoywote kana atange kuhusu likowe lee.”
Καὶ ἠνεῴχθησαν αὐτῶν οἱ ὀφθαλμοί· καὶ ἐνεβριμήθη αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς λέγων, Ὁρᾶτε μηδεὶς γινωσκέτω.
31 Lakini bandu abele batibuka na tangaza habari yee sehemu yoti ya nnema.
οἱ δὲ ἐξελθόντες διεφήμισαν αὐτὸν ἐν ὅλῃ τῇ γῇ ἐκείνῃ.
32 Tubwe abo alalome abele pababile kabayenda kachabe, linga, mundu yumo bubu ywaabii na nchela banetike kwa Yesu.
Αὐτῶν δὲ ἐξερχομένων, ἰδοὺ προσήνεγκαν αὐτῷ [ἄνθρωπον] κωφὸν δαιμονιζόμενον.
33 Na nchela pagamoi yolo mundu bubu ngatumbwa longela. Kipenga sa bandu satumbwa sangala ni baya, Ayee inawa kwaa pitya mu'Israel.
καὶ ἐκβληθέντος τοῦ δαιμονίου ἐλάλησεν ὁ κωφός· καὶ ἐθαύμασαν οἱ ὄχλοι λέγοντες, Οὐδέποτε ἐφάνη οὕτως ἐν τῷ Ἰσραήλ.
34 Lakini Mafarisayo babile kababya, “Kwa mpendo wa nchela, abenga masetani.”
Οἱ δὲ Φαρισαῖοι ἔλεγον, Ἐν τῷ ἄρχοντι τῶν δαιμονίων ἐκβάλλει τὰ δαιμόνια.
35 Yesu atetindiya mjini mpaka mwijiji. Ni ywembe kayendelya pundisha mumasinagogi. Kahubiri Injili ni upwalume, na poneya atamwe ga kila aina ni udhaifu wa aina yoti.
Καὶ περιῆγεν ὁ Ἰησοῦς τὰς πόλεις πάσας καὶ τὰς κώμας, διδάσκων ἐν ταῖς συναγωγαῖς αὐτῶν καὶ κηρύσσων τὸ εὐαγγέλιον τῆς βασιλείας, καὶ θεραπεύων πᾶσαν νόσον καὶ πᾶσαν μαλακίαν.
36 Bandu pabamweni, nembe abeki kiya, mana batisumbuka mwoyo. Babile kati ngondolo yange nchungaji.
Ἰδὼν δὲ τοὺς ὄχλους ἐσπλαγχνίσθη περὶ αὐτῶν, ὅτι ἦσαν ἐσκυλμένοι καὶ ἐριμμένοι ὡς πρόβατα μὴ ἔχοντα ποιμένα.
37 Ni ywembe kaakokeya anapunzi bake.”Mauno ni yananchima, ila apanga kachi ni achene.
τότε λέγει τοῖς μαθηταῖς αὐτοῦ, Ὁ μὲν θερισμὸς πολύς, οἱ δὲ ἐργάται ὀλίγοι·
38 Nga eyo munobe Ngwana wa mauno, linga apeleke apanga kachi mu'mauno gake.”
δεήθητε οὖν τοῦ κυρίου τοῦ θερισμοῦ, ὅπως ἐκβάλῃ ἐργάτας εἰς τὸν θερισμὸν αὐτοῦ.