< Yohana 11 >
1 Mundu yumo lina lyake Lazaro ywabile nng'onjwa. Abokite Bethania, ijiji sa Mariamu na dada yake Martha.
Ἦν δέ τις ἀσθενῶν, Λάζαρος ἀπὸ Βηθανίας ἐκ τῆς κώμης Μαρίας καὶ Μάρθας τῆς ἀδελφῆς αὐτῆς·
2 Abile ni Mariamu yolo ywampakile Ngwana Marhamu ni kumputa magolo gake kwa nywili yake, ywabile nnongowe Lazaro ywabile ni nng'onjwa.
ἦν δὲ Μαριὰμ ἡ ἀλείψασα τὸν κύριον μύρῳ καὶ ἐκμάξασα τοὺς πόδας αὐτοῦ ταῖς θριξὶν αὐτῆς, ἧς ὁ ἀδελφὸς Λάζαρος ἠσθένει.
3 Nga dada bake aba batumile ujumbe kwa Yesu ni kubaya, “Ngwana, umlinge yolo ywampendile andaminya.”
ἀπέστειλαν οὖν αἱ ἀδελφαὶ πρὸς αὐτὸν λέγουσαι· κύριε, ἴδε ὃν φιλεῖς ἀσθενεῖ.
4 Yesu pabayowa abayite, “Utamwe woo ni wa kiwo kwaa, lakini, badala yake ni kwa ajili ya utukufu wa Nnongo ili kuwa Mwana wa Nnongo apate kutukuzwa pitya utamwe woo.”
Ἀκούσας δὲ ὁ Ἰησοῦς εἶπεν· αὕτη ἡ ἀσθένεια οὐκ ἔστιν πρὸς θάνατον ἀλλ᾽ ὑπὲρ τῆς δόξης τοῦ θεοῦ ἵνα δοξασθῇ ὁ υἱὸς τοῦ θεοῦ δι᾽ αὐτῆς.
5 Yesu ampendile Martha ni dada bake Lazaro.
Ἠγάπα δὲ ὁ Ἰησοῦς τὴν Μάρθαν καὶ τὴν ἀδελφὴν αὐτῆς καὶ τὸν Λάζαρον.
6 Paayowine kuwa Lazaro ni ntamwe, Yesu atami masoba ibele mahali paabile.
ὡς οὖν ἤκουσεν ὅτι ἀσθενεῖ, τότε μὲν ἔμεινεν ἐν ᾧ ἦν τόπῳ δύο ἡμέρας.
7 Nga baada ya lee atikuabakiya anapunzi bake, “Tuyende kae uyahudini.”
ἔπειτα μετὰ τοῦτο λέγει τοῖς μαθηταῖς· ἄγωμεν εἰς τὴν Ἰουδαίαν πάλιν.
8 Banapunzi kabammakiya, “Rabi, ayahudi babile bakijaribu kukukombwab ni maliwe, ni wenga upala buyangana kwoo kae?”
λέγουσιν αὐτῷ οἱ μαθηταί· ῥαββί, νῦν ἐζήτουν σε λιθάσαι οἱ Ἰουδαῖοι, καὶ πάλιν ὑπάγεις ἐκεῖ;
9 Yesu kaayangwa, “Mutwekati wabile ni masaa komi ni ibele? Mundu ywaatyanga mutwekati aweza kwaa kuikwala, kwa mana abona kwa bweya lya mutwekati.
Ἀπεκρίθη (ὁ *k*) Ἰησοῦς· οὐχὶ δώδεκα ὧραί εἰσιν τῆς ἡμέρας; ἐάν τις περιπατῇ ἐν τῇ ἡμέρᾳ, οὐ προσκόπτει, ὅτι τὸ φῶς τοῦ κόσμου τούτου βλέπει.
10 Hata nyoo, mana itei atyanga kilo, alowa kuikwala mana bweya yabile kwaa nkati yake.”
ἐὰν δέ τις περιπατῇ ἐν τῇ νυκτί, προσκόπτει, ὅτι τὸ φῶς οὐκ ἔστιν ἐν αὐτῷ.
11 Yesu abayite makowe aga, ni baada ya makowe aga, kaabakiya, “Rafiki yitu Lazalo agonjike, lakini nayenda ili nipate kumuuluya kuoma mu'lugono.”
ταῦτα εἶπεν καὶ μετὰ τοῦτο λέγει αὐτοῖς· Λάζαρος ὁ φίλος ἡμῶν κεκοίμηται· ἀλλὰ πορεύομαι ἵνα ἐξυπνίσω αὐτόν.
12 Nga anapunzi bake kabankokeya, “Ngwana, kati agonjike, alowa yumuka.
εἶπαν οὖν οἱ μαθηταὶ (αὐτῷ· *N(K)O*) κύριε, εἰ κεκοίμηται, σωθήσεται.
13 Muda woo Yesu atilongela habari ya kiwo sa Lazaro, lakini balo batangite alongela nnani ya kugonja lugono.
εἰρήκει δὲ ὁ Ἰησοῦς περὶ τοῦ θανάτου αὐτοῦ· ἐκεῖνοι δὲ ἔδοξαν ὅτι περὶ τῆς κοιμήσεως τοῦ ὕπνου λέγει.
14 Nga Yesu kaamakiya wazi, kuwa “Lazaro awile.
Τότε οὖν εἶπεν αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς παρρησίᾳ· Λάζαρος ἀπέθανεν.
15 Nibile ni puraha kwa ajili yinu, kwamba nibile kwaa kolyo ili mpate aminiya. Tuyende kwake.”
καὶ χαίρω δι᾽ ὑμᾶς, ἵνα πιστεύσητε, ὅτι οὐκ ἤμην ἐκεῖ· ἀλλ᾽ ἄγωμεν πρὸς αὐτόν.
16 Bai Tomaso ywakemelwa Pacha, aamakiye anafunzi benge, “Ni twenga tuyende kuwaa mpamo ni Yesu.”
Εἶπεν οὖν Θωμᾶς ὁ λεγόμενος Δίδυμος τοῖς συμμαθηταῖς· ἄγωμεν καὶ ἡμεῖς ἵνα ἀποθάνωμεν μετ᾽ αὐτοῦ.
17 Wakati Yesu aisile, akutike Lazaro tayari abile mu'likaburi lisoba lya nchenche.
ἐλθὼν οὖν ὁ Ἰησοῦς εὗρεν αὐτὸν τέσσαρας ἤδη ἡμέρας ἔχοντα ἐν τῷ μνημείῳ.
18 Ni Bethania ibile papipi ni Yerusalemu kati kilomita arobaini na tano.
ἦν δὲ ἡ Βηθανία ἐγγὺς τῶν Ἱεροσολύμων ὡς ἀπὸ σταδίων δεκαπέντε.
19 Baingi nkati ya Ayahudi baisile kwa Martha ni Mariamu kuafariji kwa ajili ya nongo wabe.
(καὶ *k*) Πολλοὶ (δὲ *no*) ἐκ τῶν Ἰουδαίων ἐληλύθεισαν πρὸς (τὴν *N(k)O*) (περὶ *k*) Μάρθαν καὶ Μαριὰμ ἵνα παραμυθήσωνται αὐτὰς περὶ τοῦ ἀδελφοῦ (αὐτῶν. *k*)
20 Nga Martha ayowine kuwa Yesu andaisa, atiyenda kukwembana naye, lakini Mariamu atiyendelea kutama munyumba.
Ἡ οὖν Μάρθα, ὡς ἤκουσεν ὅτι (ὁ *k*) Ἰησοῦς ἔρχεται, ὑπήντησεν αὐτῷ· Μαριὰμ δὲ ἐν τῷ οἴκῳ ἐκαθέζετο.
21 Martha kammakiya Yesu, “Ngwana kati wabile pano, kaka yango alowa waa.
εἶπεν οὖν ἡ Μάρθα πρὸς τὸν Ἰησοῦν· κύριε, εἰ ἦς ὧδε, οὐκ ἂν (ἀπέθανεν *N(k)O*) ὁ ἀδελφός μου.
22 Hata nambeambe, nitangite kuwa lolote lya ulilobite boka kwa Nnongo, atakupeya.”
ἀλλὰ καὶ νῦν οἶδα ὅτι ὅσα ἂν αἰτήσῃ τὸν θεὸν δώσει σοι ὁ θεός.
23 Yesu kammakiya kaka bako alowa yoka kae.”
Λέγει αὐτῇ ὁ Ἰησοῦς· ἀναστήσεται ὁ ἀδελφός σου.
24 Martha kammakiya, nitangite kuwa alowa yoka mu'ufufuo lisoba lya mwisho.”
λέγει αὐτῷ (ἡ *no*) Μάρθα· οἶδα ὅτι ἀναστήσεται ἐν τῇ ἀναστάσει ἐν τῇ ἐσχάτῃ ἡμέρᾳ.
25 Yesu kammakiya, “Nenga na ufufuo na ukoto; ywembe ywaaminiye, ingawa alowa waa, ywabile nkoto atama;
Εἶπεν αὐτῇ ὁ Ἰησοῦς· ἐγώ εἰμι ἡ ἀνάστασις καὶ ἡ ζωή· ὁ πιστεύων εἰς ἐμὲ κἂν κἂν ἀποθάνῃ ζήσεται,
26 ni ywembe ywatama ni kuniaminiya nenga alowa waa kwaa, Uliaminiye lee?” (aiōn )
καὶ πᾶς ὁ ζῶν καὶ πιστεύων εἰς ἐμὲ οὐ μὴ ἀποθάνῃ εἰς τὸν αἰῶνα. πιστεύεις τοῦτο; (aiōn )
27 Kammakiya, “Eloo, Ngwana naaminiya kwamba wenga ni Kriso, Mwana wa Nnongo, ywembe ywaisa mu'ulimwengu.”
λέγει αὐτῷ· ναὶ κύριε· ἐγὼ πεπίστευκα ὅτι σὺ εἶ ὁ χριστὸς ὁ υἱὸς τοῦ θεοῦ ὁ εἰς τὸν κόσμον ἐρχόμενος.
28 Paayomwile baya lee, atiyenda kunkema dada yake Mariamu mu'faragha. Kabaya, “Mwalimu abile pano na akukema.”
Καὶ (τοῦτο *N(k)O*) εἰποῦσα ἀπῆλθεν καὶ ἐφώνησεν Μαριὰμ τὴν ἀδελφὴν αὐτῆς λάθρᾳ εἰποῦσα· ὁ διδάσκαλος πάρεστιν καὶ φωνεῖ σε.
29 Mariamu paayowine aga, kauluka upesi no yendya kwa Yesu.
ἐκείνη (δὲ *no*) ὡς ἤκουσεν (ἠγέρθη *N(k)O*) ταχὺ καὶ (ἤρχετο *N(k)O*) πρὸς αὐτόν.
30 NI yesu paabile bado jingya mu'ijiji, ila abile bado pandu pa akwembine ni Martha.
οὔπω δὲ ἐληλύθει ὁ Ἰησοῦς εἰς τὴν κώμην, ἀλλ᾽ ἦν (ἔτι *no*) ἐν τῷ τόπῳ ὅπου ὑπήντησεν αὐτῷ ἡ Μάρθα.
31 Nga Ayahudi babile ni Mariamu mu'nyumba na balo babile bakimfariji, pabamweni kauluka upesi ni kuboka panja, kabankengama, bayowine kuwa ayenda kulikaburu ili alele kwoo.
Οἱ οὖν Ἰουδαῖοι οἱ ὄντες μετ᾽ αὐτῆς ἐν τῇ οἰκίᾳ καὶ παραμυθούμενοι αὐτήν, ἰδόντες τὴν Μαριὰμ ὅτι ταχέως ἀνέστη καὶ ἐξῆλθεν, ἠκολούθησαν αὐτῇ, (δόξαντες *N(K)O*) ὅτι ὑπάγει εἰς τὸ μνημεῖον ἵνα κλαύσῃ ἐκεῖ.
32 Nga Mariamu, paaikite palyo Yesu abile amweni ni, kutomboka pae ya magolo gake ni kummakiya, “Ngwana, kati wabile pano, nongo wango alowa waa kwaa.”
ἡ οὖν Μαριὰμ ὡς ἦλθεν ὅπου ἦν (ὁ *k*) Ἰησοῦς, ἰδοῦσα αὐτὸν ἔπεσεν αὐτοῦ (πρὸς *N(k)O*) τοὺς πόδας λέγουσα αὐτῷ· κύριε, εἰ ἦς ὧδε, οὐκ ἄν μου ἀπέθανεν ὁ ἀδελφός.
33 Yesu paamweni atilela, ni Ayahudi waisile pamope naye wabile wakilela kae, atiomboleza mu'roho ni kufadhaika;
Ἰησοῦς οὖν ὡς εἶδεν αὐτὴν κλαίουσαν καὶ τοὺς συνελθόντας αὐτῇ Ἰουδαίους κλαίοντας, ἐνεβριμήσατο τῷ πνεύματι καὶ ἐτάραξεν ἑαυτὸν
34 Kabaya, “Mumgonjike kwaako? Kabammakiya, Ngwana, uise ulole.
καὶ εἶπεν· ποῦ τεθείκατε αὐτόν; λέγουσιν αὐτῷ· κύριε, ἔρχου καὶ ἴδε.
36 Ayahudi babaya, “Lola yaampendile Lazaro!”
ἔλεγον οὖν οἱ Ἰουδαῖοι· ἴδε πῶς ἐφίλει αὐτόν.
37 Lakini benge kati yabe babayite, “yolo kwaa, mundu abayongoli minyo ga yolo ywabile ipofu, aweza kwaa kumpanga mundu yoo awile kwaa?”
τινὲς δὲ ἐξ αὐτῶν εἶπαν· οὐκ ἐδύνατο οὗτος ὁ ἀνοίξας τοὺς ὀφθαλμοὺς τοῦ τυφλοῦ ποιῆσαι ἵνα καὶ οὗτος μὴ ἀποθάνῃ;
38 Nga Yesu, abile akiomboleza mu'nafsi yake kae, kayenda mu'likaburi. Nambeambe labile lipango, na liwe libekilwe nnani yake.
Ἰησοῦς οὖν πάλιν ἐμβριμώμενος ἐν ἑαυτῷ ἔρχεται εἰς τὸ μνημεῖον· ἦν δὲ σπήλαιον, καὶ λίθος ἐπέκειτο ἐπ᾽ αὐτῷ.
39 Yesu kabaya, “Muliboywe liwe.” Martha, dada bake Lazaro, ywembe ywaawile, ammakiye Yesu, “Ngwana, kwa muda woo, yega yake wabile umioza, kwa sababu abile mu'kiwo kwa masoba ncheche.”
λέγει ὁ Ἰησοῦς· ἄρατε τὸν λίθον. λέγει αὐτῷ ἡ ἀδελφὴ τοῦ (τετελευτηκότος *N(k)O*) Μάρθα· κύριε, ἤδη ὄζει· τεταρταῖος γάρ ἐστιν.
40 Yesu kaammakiya, “Nenga nikumakiye kwaa ya kuwa, mana uniaminiye, walowa bona utukufu wa Nnongo?”
λέγει αὐτῇ ὁ Ἰησοῦς· οὐκ εἶπόν σοι ὅτι ἐὰν πιστεύσῃς ὄψῃ τὴν δόξαν τοῦ θεοῦ;
41 Kwa eyo batikuliboywa liwe. Yesu atiuluwa minyo gake kunani no baya, “Tate, niakushukuru kwa mana wenda kuniyowa.
ἦραν οὖν τὸν λίθον (οὗ ἦν ὁ τεθνηκὼς κειμένος. *K*) ὁ δὲ Ἰησοῦς ἦρεν τοὺς ὀφθαλμοὺς ἄνω καὶ εἶπεν· πάτερ, εὐχαριστῶ σοι ὅτι ἤκουσάς μου.
42 Nitangite kuwa unaniyowa mara yoti, lakini nga kwasababu ya bandu bayemi kunizunguka kuwa nialongela aga, ili kwamba bapate kuamini kuwa wenga unitumile.
ἐγὼ δὲ ᾔδειν ὅτι πάντοτέ μου ἀκούεις· ἀλλὰ διὰ τὸν ὄχλον τὸν περιεστῶτα εἶπον, ἵνα πιστεύσωσιν ὅτι σύ με ἀπέστειλας.
43 Baada ya kubaya nyoo, atilela kwa lilobe likolo, “Lazaro, boka panja!”
καὶ ταῦτα εἰπὼν φωνῇ μεγάλῃ ἐκραύγασεν· Λάζαρε, δεῦρο ἔξω.
44 Mundu ywabile mu'kiwo abokite panja atabilwe maboko na magolo kwa sanda za kuyikia, na minyo wake utabilwe ni kitambaa,” Yesu kaamakiya, “Mumpunguwe ni kunleka ayende.”
(καὶ *k*) ἐξῆλθεν ὁ τεθνηκὼς δεδεμένος τοὺς πόδας καὶ τὰς χεῖρας κειρίαις, καὶ ἡ ὄψις αὐτοῦ σουδαρίῳ περιεδέδετο. λέγει αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς· λύσατε αὐτὸν καὶ ἄφετε αὐτὸν ὑπάγειν.
45 Ayahudi banyansima baisile kwa Mariamu ni kubona Yesu chaakipangite, batikumwaminiya,
Πολλοὶ οὖν ἐκ τῶν Ἰουδαίων οἱ ἐλθόντες πρὸς τὴν Μαριὰμ καὶ θεασάμενοι (ἃ *NK(o)*) ἐποίησεν (ὁ Ἰησοῦς, *k*) ἐπίστευσαν εἰς αὐτόν.
46 Lakini baadhi yabe batiyenda kwa Mafarisayo ni kuamakiya makowe agapangite Yesu.
τινὲς δὲ ἐξ αὐτῶν ἀπῆλθον πρὸς τοὺς Φαρισαίους καὶ εἶπαν αὐτοῖς ἃ ἐποίησεν (ὁ *ko*) Ἰησοῦς.
47 Nga akolo ba Makuhani ni Mafarisayo kabakusanyika pamope mu'libaraza no baya, “Tupange namani? Mundu ywoo apanga ishara zanyansima.
Συνήγαγον οὖν οἱ ἀρχιερεῖς καὶ οἱ Φαρισαῖοι συνέδριον καὶ ἔλεγον· τί ποιοῦμεν, ὅτι οὗτος ὁ ἄνθρωπος πολλὰ ποιεῖ σημεῖα;
48 Mana itei tunlekite nyoo kichake, bote balowa kumwaaminiya; Arumi walowa isa ni kutola yoti mahali yitu ni litaifa litu.”
ἐὰν ἀφῶμεν αὐτὸν οὕτως, πάντες πιστεύσουσιν εἰς αὐτόν, καὶ ἐλεύσονται οἱ Ῥωμαῖοι καὶ ἀροῦσιν ἡμῶν καὶ τὸν τόπον καὶ τὸ ἔθνος.
49 Hata nyoo, mundu yumo nkati yabe, Kayafa, ywabile kuhani nkolo mwaka woo, kaamakiya, “Mutangite kwaa chochote kabisa.
Εἷς δέ τις ἐξ αὐτῶν Καϊάφας, ἀρχιερεὺς ὢν τοῦ ἐνιαυτοῦ ἐκείνου, εἶπεν αὐτοῖς· ὑμεῖς οὐκ οἴδατε οὐδέν,
50 Muwasa kwaa kuwa ipalikwa faa kwa ajili yinu kuwa mundu yumo apangika kuwaa kwa ajili ya bandu kuliko litaifa lyoti angamiya.”
οὐδὲ (λογίζεσθε *N(k)O*) ὅτι συμφέρει (ὑμῖν *N(K)O*) ἵνα εἷς ἄνθρωπος ἀποθάνῃ ὑπὲρ τοῦ λαοῦ, καὶ μὴ ὅλον τὸ ἔθνος ἀπόληται.
51 Agabaya aga kwa sababu yake mwene, badala yake, kwa kuwa abile ni kuhani nkolo mwaka wolo, atitabiri kuwaYesu alowa waa kwa ajili ya litaifa;
τοῦτο δὲ ἀφ᾽ ἑαυτοῦ οὐκ εἶπεν, ἀλλ᾽ ἀρχιερεὺς ὢν τοῦ ἐνιαυτοῦ ἐκείνου ἐπροφήτευσεν ὅτι ἔμελλεν (ὁ *k*) Ἰησοῦς ἀποθνῄσκειν ὑπὲρ τοῦ ἔθνους,
52 Ni kwa taifa kwaa kichake, ila Yesu apatike nyonyonyo kubakusanya bana ba Nnongo babile batitawanyika sehemu mbale mbale.
καὶ οὐχ ὑπὲρ τοῦ ἔθνους μόνον ἀλλ᾽ ἵνα καὶ τὰ τέκνα τοῦ θεοῦ τὰ διεσκορπισμένα συναγάγῃ εἰς ἕν.
53 Kwa eyo kuoma lisoba lee ni kuyendelya kabapanga namna ya kum'bulaga Yesu.
ἀπ᾽ ἐκείνης οὖν τῆς ἡμέρας (ἐβουλεύσαντο *N(k)O*) ἵνα ἀποκτείνωσιν αὐτόν.
54 Yesu atyanga kwaa wazi wazi nkati ya Ayahudi, ila atiboka palyo no yenda nnema yabile papipi ni lijangwa mu'ijiji ikemelwa Efraimu. Atami palo ni anapunzi.
(Ὁ *no*) οὖν Ἰησοῦς οὐκέτι οὐκέτι παρρησίᾳ περιεπάτει ἐν τοῖς Ἰουδαίοις, ἀλλ᾽ ἀπῆλθεν ἐκεῖθεν εἰς τὴν χώραν ἐγγὺς τῆς ἐρήμου εἰς Ἐφραὶμ λεγομένην πόλιν, κἀκεῖ κἀκεῖ (ἔμεινεν *N(k)O*) μετὰ τῶν μαθητῶν (αὐτοῦ. *k*)
55 Pasaka ya Ayahudi yabile papipi, na banansima batiyenda Yersalemu panja ya mji kabla ya Pasaka ili bapate kuitakasa bene.
Ἦν δὲ ἐγγὺς τὸ πάσχα τῶν Ἰουδαίων, καὶ ἀνέβησαν πολλοὶ εἰς Ἱεροσόλυμα ἐκ τῆς χώρας πρὸ τοῦ πάσχα ἵνα ἁγνίσωσιν ἑαυτούς.
56 Babile bakinkengama Yesu, ni kulongela kila yumo babile bayemite mu'lihekalu, “Muwasa namani? kuwa alowa isa kwaa mu'sikukuu?”
ἐζήτουν οὖν τὸν Ἰησοῦν καὶ ἔλεγον μετ᾽ ἀλλήλων ἐν τῷ ἱερῷ ἑστηκότες· τί δοκεῖ ὑμῖν, ὅτι οὐ μὴ ἔλθῃ εἰς τὴν ἑορτήν;
57 Wakati woo akolo ba makuhani ni Mafarisayo babile batiboya amri kuwa mana itei yumo atangite paabile Yesu, apalikwa kubapea taarifa ili bapate kuntaba.
δεδώκεισαν δὲ (καὶ *k*) οἱ ἀρχιερεῖς καὶ οἱ Φαρισαῖοι (ἐντολὰς *N(K)O*) ἵνα ἐάν τις γνῷ ποῦ ἐστιν μηνύσῃ, ὅπως πιάσωσιν αὐτόν.