Amahubo 139
1 Nkosi, ungihlolile, uyangazi.
A karmesternek. Zsoltár Dávidtól. Örökkévaló, átkutattál engem és megismertél.
2 Wena uyakwazi ukuhlala kwami lokusukuma kwami; uyaqedisisa imicabango yami ukhatshana.
Te ismered ültemet és keltemet, érted gondolatomat messziről.
3 Uyahlungula ukuhamba kwami lokulala kwami, uzejwayele indlela zami zonke.
Jártamat és fektemet meghánytad, s mind az útjaimat kitapasztaltad,
4 Ngoba kalikho ilizwi elimini lwami, khangela Nkosi, usulazi lonke.
mert nincs szó nyelvemen; immár Örökkévaló, ismered azt egészen.
5 Ungizingelezile emuva langaphambili, ubeke isandla sakho phezu kwami.
Hátul és elől körülzártál engem és reám tetted kezedet.
6 Lolulwazi lumangalisa kakhulu kimi; luphakeme, kangilakho ukufinyelela kulo.
Csodálatos nekem a megismerése, túlmagas, nem birom meg.
7 Ngizakuya ngaphi ngisuke kuMoya wakho? Kumbe ngizabalekela ngaphi ngisuke ebusweni bakho?
Hová menjek szellemedtől, s hová szökjem színed elől?
8 Uba ngisenyukela emazulwini, lapho ukhona; uba ngisendlala icansi lami esihogweni, khangela, ukhona. (Sheol h7585)
Ha felszállok az égbe, te ott vagy, s ha ágyat terítenék az alvilágban, ímhol vagy. (Sheol h7585)
9 Uba ngithatha amaphiko okusa, ngihlale emikhawulweni yolwandle,
Venném hajnalnak szárnyait, laknám tengernek végén:
10 lalapho isandla sakho sizangikhokhela, lesokunene sakho singibambe.
ott is kezed vezet engem, és megragad a te jobbod.
11 Uba ngisithi: Isibili umnyama uzangifihla, ngitsho ubusuku buzakuba yikukhanya kimi inhlangothi zonke.
Ha mondom: bizony, sötétség borit el engem és éjjellé válik a világosság körülöttem:
12 Ngitsho umnyama kawufihli kuwe, kodwa ubusuku bukhanya njengemini; njengomnyama kunjalo ukukhanya kuwe.
a sötétség sem sötét neked, s az éjjel világít mint a nappal, akár sötétség akár világosság!
13 Ngoba wena ungumnini wezinso zami, wangeluka esiswini sikamama.
Mert te szerzetted veséimet, szöttél engem anyám testében.
14 Ngizakudumisa, ngenxa yokuthi ngenziwe ngokwesabekayo, ngokumangalisayo. Imisebenzi yakho iyamangalisa; lomphefumulo wami uyakwazi kuhle kakhulu.
Magasztallak azért, hogy félelmetesen csodás lettem; csodásak a műveid és lelkem tudja nagyon.
15 Amathambo ami ayengafihlekanga kuwe, lapho ngangisenziwa ekusithekeni, ngenziwa ngobuciko ezindaweni ezizikileyo zomhlaba.
Nem volt rejtve előtted csontozatom, a hogy alkottattam titokban, himeztettem földnek aljaiban.
16 Amehlo akho abona ibumba lami; legwalweni lwakho zonke lezi zabhalwa, izinsuku okwabunjwa ngazo, kungakabikho lakunye kwakho.
Idomtalan testemet látták szemeid; a könyvedben mind be vannak irva-e a napok, melyek alkotandók, midőn egy sem volt még közülök.
17 Iligugu kangakanani-ke kimi imicabango yakho, O Nkulunkulu; bukhulu kangakanani ubunengi bayo!
Nekem pedig mi drágák a gondolataid, oh Isten, mi tetemesek az összegeik!
18 Uba ngingayibala, minengi kuletshebetshebe. Lapho ngivuka, ngilokhu ngilawe.
Megolvasnám – számosabbak a fövenynél; fölébredek és még veled vagyok.
19 Isibili uzambulala omubi, Nkulunkulu! Ngakho lina bantu abomele igazi sukani kimi;
Vajha megölnéd, oh Isten, a gonoszt! És vérontás emberei ti, távozzatok tölem!
20 abakhuluma ngenkohliso ngawe, ziphatha ngeze ibizo lakho, izitha zakho.
Kik téged megemlítenek fondorlatnál, hamisan ejtették ki nevedet ellenségeid.
21 Kangibazondi yini, Nkosi, abakuzondayo, nginengwe ngabakuvukelayo?
Nemde gyűlölőidet, oh Örökkévaló, gyülölöm és az ellened támadóktól elundorodom.
22 Ngiyabazonda ngenzondo epheleleyo; sebeyizitha kimi.
Teljes gyűlölettel gyűlölöm őket, ellenségeimmé lettek nekem!
23 Ngihlola, Nkulunkulu, uyazi inhliziyo yami; ngilinga, uyazi imicabango yami,
Kutass át engem, Isten s ismerd meg szivemet; vizsgálj meg, s ismerd meg tépelődésemet!
24 ubone ukuthi ikhona indlela embi kimi yini, ungikhokhele endleleni ephakade.
S lásd, van-e bennem bosszantásnak útja, s vezess engem az örök útra!
