< Amahubo 122 >

1 Ingoma yemiqanso. ElikaDavida. Ngathokoza lalabo abathi kimi, “Kasiye endlini kaThixo.”
Grádicsok éneke, Dávidtól. Örvendezek, mikor mondják nékem: Menjünk el az Úr házába!
2 Inyawo zethu zimi ngaphakathi kwamasango akho, wena Jerusalema.
Ott álltak a mi lábaink a te kapuidban, oh Jeruzsálem!
3 IJerusalema yakhiwe njengomuzi obambeneyo waqina.
Jeruzsálem, te szépen épült, mint a jól egybeszerkesztett város!
4 Kulapho eziqansela khona izizwana, izizwana zikaThixo, ukudumisa ibizo likaThixo njengalokho okwamiselwa u-Israyeli, ukuba abonge ibizo likaThixo.
A hová feljárnak a nemzetségek, az Úrnak nemzetségei, bizonyságul Izráelnek, az Úr nevének tiszteletére.
5 Kulapho okumi khona izihlalo zobukhosi ezokwahlulela, izihlalo zobukhosi ezendlu kaDavida.
Mert ott ülnek az ítélőszékek, Dávid házának székei.
6 Khulekelani ukuthula kwaseJerusalema: “Sengathi labo abakuthandayo bangaphepha.
Könyörögjetek Jeruzsálem békességéért; legyenek boldogok a téged szeretők!
7 Sengathi kungaba lokuthula ngaphakathi kwemiduli yakho lokuvikela ngaphakathi kwezinqaba zakho.”
Békesség legyen a te várfalaid között, csendesség a te palotáidban.
8 Ngenxa yabafowethu labangane bami, ngizakuthi, “Ukuthula akube ngaphakathi kwakho.”
Atyámfiaiért és barátaimért hadd mondhassam: béke veled!
9 Ngenxa yendlu kaThixo uNkulunkulu wethu, ngizakhuthaza ukuphumelela kwakho.
Az Úrnak, a mi Istenünknek házáért hadd kivánhassak jót tenéked!

< Amahubo 122 >