< Revelation 7 >
1 Erah lilih arah hah adi rongbaji ni rangsah wabaji chap arah tuptang. Erah loong ah ih hah nah, juusih nah, song abang nah naktoom pong ah li ano rongbaji ni pong ah tangjoh rumta.
Ezek után láték négy angyalt állani a földnek négy szegletén, a földnek négy szélét tartva, hogy szél ne fújjon a földre, se a tengerre, se semmi élőfára.
2 Eno saadong ko nawa ething Rangte sin hoon theng ah pi ano wangha rah rangsah wahoh we japtuptang. Rangte ih hah nyia juusih thet haat suh chaan kot choi rangsah wabaji ah erongwah ih riipoon rumta.
És láték más angyalt feljőni napkelet felől, a kinek kezében vala az élő Istennek pecséte; és nagy szóval kiálta a négy angyalnak, a kinek adatott, hogy ártson a földnek és a tengernek,
3 Rangsah ih liita, “Seng Rangte laksuh loong khang nah Rangte sin hoon ah maang langlang, hah, juusih nyia song abang loong ah lathet haat theng.”
Ezt mondván: Ne ártsatok se a földnek, se a tengernek, se a fáknak addig, míg meg nem pecsételjük a mi Istenünk szolgáit az ő homlokukon.
4 Eno ngasuh baat tahang neng khang ni Rangte sin hoon choichoi ah 144,000 angta. Neng loong ah Ijirel jaat apaat asih jaatnyi dowa ang rumta,
És hallám a megpecsételtek számát: Száznegyvennégyezer, az Izráel fiainak minden nemzetségéből elpecsételve.
5 jaatsiit dowa asih hajaatnyi ang rumta: Erah langla, Judah, Reuben, Gad, Asher, Nephtali, Manasseh, Simeon, Lewi, Issakar, Jebulun, Joseph nyia Benjamin loong angta.
A Júda nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt vala; a Ruben nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt; a Gád nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt;
Az Áser nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt; a Nafthali nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt; a Manassé nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt;
A Simeon nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt; a Lévi nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt; az Izsakhár nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt;
A Zebulon nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt; a József nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt; a Benjámin nemzetségéből tizenkétezer elpecsételt.
9 Erah lih adi toonsok angdi, o ih uh lajen rookweh theng mih ang rumta. Neng loong ah kurep wangrep dowa, deekrep dowa, jaatrep paatrep dowa jengrep kongrep jengjengla loong dowa ah angrumta eno nyupu ah kap rum ano neng lak ni paamlak phaak ah pi rum ano luuwang tongtheng nyia Saapsah ngathong ni chap rumta.
Azután látám, és ímé egy nagy sokaság, a melyet senki meg nem számlálhatott, minden nemzetből és ágazatból, és népből és nyelvből; és a királyiszék előtt és a Bárány előtt állnak vala, fehér ruhákba öltözve, és az ő kezeikben pálmaágak;
10 Neng loong ah erongwah ih ri rumta: “Khopi roidong ah luuwang tongtheng ni tongte Rangte nyia Saapsah jiin nawa chohi!”
És kiáltanak nagy szóval, mondván: Az idvesség a mi Istenünké, a ki a királyiszékben ül, és a Bárányé!
11 Rangsah loong ah ih luuwang tongtheng, mihak phokhoh nyia ething jih ajaat baji angta loong ah kookchap rum ano jeng rumta. Eno neng loong ah rangte tongtheng ngathong ni hah ni kotbon rum ano Rangte khorongngot rumta.
Az angyalok pedig mindnyájan a királyiszék, a Vének és a négy lelkes állat körül állnak vala, és a királyiszék előtt arczczal leborulának, és imádák az Istent,
12 “Amen li ano jengta! Phoongpha, herangka, mongtham ese, lakookmi li, echoomjoot, chaan aphaan nyia hang achaan loong ah saarookwet ih seng Rangte raang ih! Amen! (aiōn )
Ezt mondván: Ámen: áldás és dicsőség és bölcseség és hálaadás és tisztesség és hatalom és erő a mi Istenünknek mind örökkön örökké, Ámen. (aiōn )
13 Mihak phokhoh wasiit ih cheng tahang, “Arah nyupu kapte miloong ah manawa ra hala?”
Akkor felele egy a Vének közül, és monda nékem: Ezek, a kik a fehér ruhákba vannak öltözve, kik és honnét jöttek?
14 Ngah ih ngaakbaat tang, “Ngah ih tajatkang chuupha, an ih ba jat uh.” Heh ih baat tahang, “Arah miloong ah rapne ih siiwi chamnaang thuk rum arah, nawa puiwang rumhala. Neng loong ah ih nengnyuh nengkhat saachot rum ano Saapsah sih ni puutem rumta.
És mondék néki: Uram, te tudod. És monda nékem: Ezek azok, a kik jöttek a nagy nyomorúságból, és megmosták az ő ruháikat, és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében.
15 Erah thoidi rangsoomnok ni Rangte tongtheng ngathong ni chap rum ano rangwu rangphe heh soomtu rumha. Eno rangte tongtheng ni o tongla erah neng damdoh tong roh e ano puipang rum ah.
Ezért vannak az Isten királyiszéke előtt; és szolgálnak neki éjjel és nappal az ő templomában; és a ki a királyiszékben ül, kiterjeszti sátorát felettök.
16 Neng loong ah mabah uh neng ram eh tatiika nyia joongle ih taleeka; adoleh rangsa angkoja oh tiim ekhaam jaat ih uh tasat raat rumka,
Nem éheznek többé, sem nem szomjúhoznak többé; sem a nap nem tűz rájok, sem semmi hőség:
17 tiimnge liidi rangte tongtheng ehong ni tongla Saapriimte ah neng riimte, eno roidong kottheng juumik adoh siitwan rum ah. Erah damdoh Rangte ih neng mik dowa mikse ah hut haat rum ah.”
Mert a Bárány, a ki a királyiszéknek közepette van, legelteti őket, és a vizeknek élő forrásaira viszi őket; és eltöröl Isten az ő szemeikről minden könyet.