< Esaamootkaat 10 >
1 Kaisiria ni mih wasiit heh men ah Kornelias ngeh ih angta, heh Room nok hah Sipaahi “Itali Sipaahi” ngeh ih men rumta adi sipaahi Saahaap angta.
Vala pedig Czézáreában egy Kornélius nevű férfiú, százados az úgynevezett itáliai seregből.
2 Kornelias ah tongtang mina angta, erah damdi neng jaatang Rangte ra choote ang rumta. Jehudi mina changthih noodek loong ah chosok eta eno saarookwet rangsoom rangtu ih tongta.
Jámbor és istenfélő egész házanépével egybe, ki sok alamizsnát osztogat vala a népnek, és szüntelen könyörög vala Istennek.
3 Jaasiit, saasong saapootjom di, Kornelias ih motmang tupta, Rangte rangsah ah ra haano liita, “Kornelias!”
Ez látá látásban világosan, a napnak mintegy kilenczedik órája körül, hogy az Istennek angyala beméne őhozzá, és monda néki: Kornélius!
4 Heh ih Rangte rangsah ah cho damdi ramram ih sok ano chengta, “Erah tiimjih ah, chuupha?” Rangsah ih ngaak baatta, “Rangte ih an rangsoom nyia an lakkot suh eroon ela, erah thoidi Rangte in an rangsoom ah chaat eha.
Ő pedig szemeit reá függesztve és megrémülve monda: Mi az, Uram? Az pedig monda néki: A te könyörgéseid és alamizsnáid felmentek Isten elébe emlékezetnek okáért.
5 Mih wasiit je ah heh men ah Simon Pitar ngeh ih kali rum ah erah mih ah amadoh wajombaji suh Joppa nawa poonkaat thuk uh.
Most azért küldj Joppéba embereket, és hivasd magadhoz Simont, ki neveztetik Péternek;
6 Siikhoop pheehoonte Simoon ngeh ih mih wasiit je ah erah nok adi heh wenwah, heh nok ah juusih kaang ni.”
Ő egy Simon nevű tímárnál van szálláson, kinek háza a tenger mellett van. Ő megmondja néked, mit kell cselekedned.
7 Erah lih adi rangsah ah maatsoon eta, eno Kornelias ih heh nok ni mootkaatte dah wanyi nyia toongtang thoon heh sipaahi ah poonta.
A mint pedig elment az angyal, a ki Kornéliussal beszélt, szólíta kettőt az ő szolgái közül, és egy kegyes vitézt azok közül, kik rendelkezésére állnak vala.
8 Heh ih tiimjih tupta, erah loong ah baat ano Joppa ni kaat thuk jomrumta.
És elmondván nékik mindent, elküldé őket Joppéba.
9 Erah saalih adi, nengjom Joppa ni wangte lam ni khoom jomrum adi, Pitar ah rangnithung di rangsoom suh nokkhoh ni duuwangta.
Másnap pedig, míg azok menének és közelgetének a városhoz, felméne Péter a háznak felső részére imádkozni hat óra tájban.
10 Heh ram ih ti ano tiim atiim phaksat thung angta; eno changsong tokdi, heh ih motmang tupta.
Megéhezék azonban, és akara enni: míg azonban azok ételt készítének, szálla ő reá elragadtatás;
11 Heh ih rangmong kaasak daap dat arah japtupta eno dam elongwah likhiik heh kaang rongbajiiji tamhoom choi datti ra taha.
És látá, hogy az ég megnyilt és leszálla ő hozzá valami edény, mint egy nagy lepedő, négy sarkánál fogva felkötve, és leeresztve a földre:
12 Erah di luiamaan, siiawi jeeje arah, pu ajuk nyia woma woh loong angta.
Melyben valának mindenféle földi négylábú állatok, vadak, csúszómászó állatok és égi madarak.
13 Pitar ih miroot esiit japchaatta, “Toonchap uh, Pitar; arah loong ah tekbuh phak uh!”
És szózat lőn ő hozzá: Kelj fel Péter, öljed és egyél!
14 Eno Pitar ih liita, “Teesu ngah ih taphak kang! Ngah ih esot eruh maang taat phakkang.”
Péter pedig monda: Semmiképen sem, Uram; mert sohasem ettem semmi közönségest, vagy tisztátalant.
15 Eno miroot ah ih heh suh we ngaak liita, “Rangte ih esa ngeh ih liiha suh esot ngeh ih lali theng.”
És ismét szózat lőn ő hozzá másodszor is: A miket az Isten megtisztított, te ne mondd tisztátalanoknak.
16 Emah mah ih jaajom noisok ano, lakdamdam ih rang ni ngaaktoon wanta.
Ez pedig három ízben történt; és ismét felviteték az edény az égbe.
17 Erah motmang ah tiimjih noisok halang ngeh ih samthun adi, Kornelias ih kaat thuk jomrumta, loong ah ih Simoon nok ah jatjoh rum ano, paakaalu reeni chap kah jomrumta.
A mint pedig Péter magában tünődék, mi lehet az a látás, a melyet látott, ímé az férfiak, kiket Kornélius küldött, megtudakozván a Simon házát, odaérkezének a kapuhoz,
18 Neng loong ah ih jaamcheng rumta, “Adi wenwah Simoon Pitar ngeh ih eje nih ang weela?”
És bekiáltván megtudakozák, vajjon Simon, ki neveztetik Péternek, ott van-é szálláson?
19 Pitar ih motmang dowa tiimjih suh liiha ngeh ih samthun roh ih adi, Chiiala rah ih baatta, “Boichaat thaak uh! Mih wajom ih jam halu.
És a míg Péter a látás felől gondolkodék, monda néki a Lélek: Ímé három férfiú keres téged:
20 Erah raangtaan ih datkhoom kah uh, neng damdoh chomui suh nak tanyah uh, neng jom ngah ih kaat thuk halang.”
Nosza kelj fel, eredj alá, és minden kételkedés nélkül menj el ő velök: mert én küldöttem őket.
21 Eno Pitar ah datkhoom kah ano baat kaat rumta, “Sen ih jam han abah ngah hanih. Tiimjam ra tahan?”
Alámenvén azért Péter a férfiakhoz, kiket Kornélius küldött ő hozzá, monda: Ímé, én vagyok, a kit kerestek: mi dolog az, a miért jöttetek?
22 “Kornelias saahaap ih kaat thuk hali,” erah jom ah ih ngaakbaat rumta. Kornelias ah Rangte rangsoomte nyia Jehudi mina thoontang ih choomjoha nyia soongraang rumha. Rangsah ih heh nok nah an poonkaat thuk suh baatta, an ih tiimjih baat uh erah japchaat suh ah.”
Ők pedig mondának: Kornélius százados, igaz és istenfélő férfiú, ki mellett a zsidók egész népe jó bizonyságot tesz, szent angyal által megintetett, hogy hívasson téged házához, és halljon tőled valami dolgokról.
23 Pitar ih erah jom nok ni noppoon wanrum ano niikja anah jamthiin theng ngeh ih baat rumta. Erah saalih adi neng damdi wakwangta, eno Joppa dowa Kristaan mararah uh neng damdi wakwang ih rumta.
Behíván azért őket, szállására fogadá. Másnap pedig elméne Péter ő velök, és a Joppébeli atyafiak közül is némelyek együtt menének ő vele.
24 Eno Pitar ah saasiit adi thok khoomta, erah di Kornelias ih hephoh hewah nyia heh joonte sano loong ah lompoon ano, Pitar ah bansok rumta.
És másnap eljutának Czézáreába. Kornélius pedig várja vala őket, egybegyűjtvén rokonait és jó barátait.
25 Pitar ah nokmong ni nopwang damdam, Kornelias ah chomuita, heh lakuh ni chooktong ano, heh ngathong ni chuubonta.
És lőn, hogy a mint Péter beméne, Kornélius elébe menvén, lábaihoz borulva imádá őt.
26 Eno Pitar ih chapsiit ano liita, “Toonchap uh,” “Ngah bah hansi mina.”
Péter azonban felemelé őt, mondván: Kelj fel; én magam is ember vagyok.
27 Nokmong ni nopkhoom damdi, Pitar nyia Kornelias roongwaan nyuuta ah di, miloong ban tongta ah japtup wangta.
És beszélgetve vele, belépett, és talála sokakat egybegyűlve;
28 Pitar ih baatta, “An ih jat ehu Jehudi mih heh hootthe jun ih Ranglajatte damdi tachomui thukka. Erabah Rangte ih o uh esot ngeh ih lasamthun theng ngeh ih noisok halang.
És monda nékik: Ti tudjátok, hogy tilalmas zsidó embernek más nemzetbelivel barátkozni, vagy hozzámenni; de nékem az Isten megmutatá, hogy senkit se mondjak közönséges, vagy tisztátalan embernek:
29 Erah thoidi, an ih poon hangno jengdaan laje thang ih wang halang. Enoothong, ngah ih cheng hala, tiim esuh maatpoon halang?”
Annak okáért ellenmondás nélkül el is jöttem, miután meghívattam. Azt kérdem azért, mi okból hivattatok engem?
30 Kornelias ih baatta, “Sa jom ngani, amah tokdi, saasong saapootjom di nga nok ni rangsoomtang. Dotdi mih wasiit nyuh phaakjaaja ih kap ano nga ngathong ni chap ano
És Kornélius monda: Negyednaptól fogva mind ez óráig bőjtöltem, és kilencz órakor imádkozám az én házamban; és ímé egy férfiú álla meg előttem fényes ruhában,
31 baat tahang: ‘Kornelias! Rangte ih an rangsoom nyia mih moot chosok ho ah chaat eha.
És monda: Kornélius, meghallgattatott a te imádságod, és a te alamizsnáid emlékezetbe jutottak Isten előtt.
32 Joppa ni Simon Pitar ngeh ih je ah o subah uh poonkaat thuk uh. Erah ni siikhoop pheehoonte Simoon ngeh ih wasiit je ah eno heh nok ni heh wenwah, heh nok ah juusih kaang ni ngeh ih baat tahang.’
Küldj el azért Joppéba, és hívasd magadhoz Simont, ki Péternek neveztetik; ez Simon tímár házában van szálláson a tenger mellett: ő, minekutána eljő, szól néked.
33 Erah thoidi an kharok ih poonkaat thuk hala, an ese ih wang halu. Rangte ngathong ni, seng loong ah ih adi bansok hi Teesu ih tiimbaat thuk ho erah boichaat suh ah.”
Azonnal azért küldöttem hozzád; és te jól tetted, hogy eljöttél. Most azért mi mindnyájan az Isten előtt állunk, hogy meghallgassuk mindazokat, a miket Isten néked parancsolt.
34 Pitar phang jengta: “Amadi ngah ih samthun hang amiisak Rangte ih loongtang phoosiit ih sok ha.
Péter pedig megnyitván száját, monda: Bizonynyal látom, hogy nem személyválogató az Isten;
35 O mina ih heh rangsoomha nyia kateng ah erah mih ah kap ha, ojaat opaat ang abah uh ah.
Hanem minden nemzetben kedves ő előtte, a ki őt féli és igazságot cselekszik.
36 Sen loong ah ih jat ih han heh ih Ijirel mina loong asuh Jisu mendi Ruurang Ese baatkaat taha ah, heh Teesu khotok di Teesu.
Azt az ígét, melyet elkülde az Izráel fiainak, hirdetvén békességet a Jézus Krisztus által (ő mindeneknek Ura).
37 Joon ih juutem tiit Galili ni phangbaatta lih dowa ih Ijirel hah ni mamah angta erah sen ih jat ehan.
Ti ismeritek azt a dolgot, mely lőn az egész Júdeában, Galileától kezdve, az után a keresztség után, melyet János prédikált,
38 Najaret dowa Jisu ah uh sen ih jat ehan, Rangte ih heh suh Esa Chiiala nyia chaan aphaan mamah ih kota loong ah uh jat ehan. Jisu noongrep ni tumkhoomta adi, Rangte ah heh damdam angta, eno mootse kaatse loong ah reeta nyia Hakhoh luuwang chaan aphaan lakkhui ni chamnaangta loong ah deesiit eta.
A názáreti Jézust, mint kené fel őt az Isten Szent Lélekkel és hatalommal, ki széjjeljárt jót tévén és meggyógyítván mindeneket, kik az ördög hatalma alatt voltak; mert az Isten vala ő vele.
39 Ijirel nyia Jerusalem hah ni heh mamah ih reeraangta erah jatte ah seng loong ah. Erah lih adi mina loong ah ih bangphak khoni tekrapbot rumta.
És mi vagyunk bizonyságai mindazoknak, a miket mind a zsidóknak tartományában, mind Jeruzsálemben cselekedett; a kit megölének, fára feszítvén.
40 Ang abah uh Rangte ih sa jom lidi tek nawa ngaaksaat ih thukta, eno mih miksok ni dong taha,
Ezt az Isten feltámasztá harmadnapon, és megadá, hogy ő megjelenjék nyilván,
41 loongtang miksok di lah angka bah uh, Rangte ih o danjeeta erah mina, seng loong likhiik o heh damdi ngaaksaat lidi room phaksatte loong ah ih japtupti.
Nem az egész népnek, hanem az Istentől eleve választott bizonyságoknak, nékünk, kik együtt ettünk és együtt ittunk ő vele, minekutána feltámadott halottaiból.
42 Eno seng loong asuh ruurang Ese tiit ah baat etheng ngeh ih nyia rangkhothung ni ething, tekmang danjeete eje ngeh ih mina loong asuh baat an ngeh ih jengdang kohali.
És megparancsolta nékünk, hogy hirdessük a népnek, és tegyünk bizonyságot, hogy ő az Istentől rendelt bírája élőknek és holtaknak.
43 Khowah loongtang ih heh tiit ah baatta, neng ih liita o mina ih heh suh tuumaang ih tong ah neng rangdah ah heh men nyia chaan aphaan nawa ih biin anaan choh ah.”
Erről a próféták mind bizonyságot tesznek, hogy bűneinek bocsánatját veszi az ő neve által mindenki, a ki hiszen ő benne.
44 Pitar ih tiitkhaap baatta adi, Esa Chiiala ah boichaatte loong sak ni ra taha.
Mikor még szólá Péter ez ígéket, leszálla a Szent Lélek mindazokra, a kik hallgatják vala e beszédet.
45 Ranglajatte sak ni nep Esa Chiiala pakaat kano, Pitar damdi Joppa nawa ra taha Jehudi rangsoomte loong ah paatjaata.
És elálmélkodának a zsidóságból való hívek, mindazok, a kik Péterrel együtt mentek, hogy a pogányokra is kitöltetett a Szent Lélek ajándéka.
46 Tiimnge liidi, Ranglajatte loong ah jengkhaap ena ena jeng ano Rangte phoongpha rumta. Pitar ih liita:
Mert hallják vala, hogy ők nyelveken szólnak és magasztalják az Istent. Akkor felele Péter:
47 “Seng ih chohi ah likhiik arah mina loong ah ih uh Esa Chiiala choh rumha. O ih bah uh neng juutem ah jen daan tam ih ah?”
Vajjon eltilthatja-é valaki a vizet, hogy ezek meg ne keresztelkedjenek, kik vették a Szent Lelket miképen mi is?
48 Erah lih adi Jisu mendi juutem baat rumta. Eno neng dam doh sajombaji than waktong thiin suh Pitar suh baat rumta.
És parancsolá, hogy keresztelkedjenek meg az Úrnak nevében. Akkor kérék őt, hogy maradjon náluk néhány napig.