< Yowana 10 >

1 “Kweli ngunakummalanjilanga, jojowe akajinjila nshitundu sha ngondolo kupitila pannango, ikabhe nipeleta panape, jwenejo nngwii na nkupokonyola.
Ἀμὴν ἀμὴν λέγω ὑμῖν, ὁ μὴ εἰσερχόμενος διὰ τῆς θύρας εἰς τὴν αὐλὴν τῶν προβάτων ἀλλὰ ἀναβαίνων ἀλλαχόθεν, ἐκεῖνος κλέπτης ἐστὶν καὶ λῃστής·
2 Ikabheje apitila pa nnango, jwenejo nshunga jwa ngondolo.
ὁ δὲ εἰσερχόμενος διὰ τῆς θύρας ποιμήν ἐστιν τῶν προβάτων.
3 Nkulinda nnango gwa shitundu, anakunng'ugulila nshunga na ngondolo inapilikana lilobhe lyakwe, na anakwiishema ngondolo yakwe kwa mena gabhonji, nikwilongoya palanga.
τούτῳ ὁ θυρωρὸς ἀνοίγει, καὶ τὰ πρόβατα τῆς φωνῆς αὐτοῦ ἀκούει, καὶ τὰ ἴδια πρόβατα φωνεῖ κατ’ ὄνομα καὶ ἐξάγει αὐτά.
4 Aikopoyaga palanga anakwilongolela mmujo, numbe ngondolo ilikunkagula, pabha bhanakulimanyanga lilobhe lyakwe.
ὅταν τὰ ἴδια πάντα ἐκβάλῃ, ἔμπροσθεν αὐτῶν πορεύεται, καὶ τὰ πρόβατα αὐτῷ ἀκολουθεῖ, ὅτι οἴδασιν τὴν φωνὴν αὐτοῦ·
5 Ngondolo nngankagula nnjeni, ikabhe shiimmutushe, pabha ikakulimanya lilobhe lyakwe.”
ἀλλοτρίῳ δὲ οὐ μὴ ἀκολουθήσουσιν, ἀλλὰ φεύξονται ἀπ’ αὐτοῦ, ὅτι οὐκ οἴδασιν τῶν ἀλλοτρίων τὴν φωνήν.
6 A Yeshu bhashinkwabhalanjilanga lwene lutangolu, ikabheje bhangashimanyanga shibhalugulilwenje.
Ταύτην τὴν παροιμίαν εἶπεν αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς· ἐκεῖνοι δὲ οὐκ ἔγνωσαν τίνα ἦν ἃ ἐλάλει αὐτοῖς.
7 Bhai a Yeshu, gubhashite kabhili, “Kweli ngunakummalanjilanga, nne nnango gwa ngondolo.
εἶπεν οὖν ὁ Ἰησοῦς· ἀμὴν ἀμὴν λέγω ὑμῖν ὅτι ἐγώ εἰμι ἡ θύρα τῶν προβάτων.
8 Bhowenji bhalongolelenje nganabheika nne, bhagwii na bhaapokonyola na yalakwe ngondolo yangaapilikanilanga.
πάντες ὅσοι ἦλθον κλέπται εἰσὶν καὶ λῃσταί, ἀλλ’ οὐκ ἤκουσαν αὐτῶν τὰ πρόβατα.
9 Nne nnango. Ajinjila kupitila nne shatapulwe na shajinjile nikopoka na shaapate shalya.
ἐγώ εἰμι ἡ θύρα· δι’ ἐμοῦ ἐάν τις εἰσέλθῃ, σωθήσεται καὶ εἰσελεύσεται καὶ ἐξελεύσεται καὶ νομὴν εὑρήσει.
10 Nngwii anakwiya nkupinga, kujibha, kubhulaga na kuangabhanya. Nne njikwiya nkupinga nkolanje gumi, numbe gumi gwa punda.
ὁ κλέπτης οὐκ ἔρχεται εἰ μὴ ἵνα κλέψῃ καὶ θύσῃ καὶ ἀπολέσῃ· ἐγὼ ἦλθον ἵνα ζωὴν ἔχωσιν καὶ περισσὸν ἔχωσιν.
11 “Nne nshunga jwa mmbone. Nshunga jwa mmbone akajogopa shoya gumi gwakwe kwa ligongo lya ngondolo yakwe.
ἐγώ εἰμι ὁ ποιμὴν ὁ καλός. ὁ ποιμὴν ὁ καλὸς τὴν ψυχὴν αὐτοῦ τίθησιν ὑπὲρ τῶν προβάτων·
12 Mundu jwa nshaala, wala nngabha nshunga, na wala ngondolo nngabha yakwe, ammonagape liogo alikwiiya, anakwiileka ngondolo nibhutuka, penepo liogo anakwiikamula na ina inapwilinganya.
ὁ μισθωτὸς καὶ οὐκ ὢν ποιμήν, οὗ οὐκ ἐστὶν τὰ πρόβατα ἴδια, θεωρεῖ τὸν λύκον ἐρχόμενον καὶ ἀφίησιν τὰ πρόβατα καὶ φεύγει, καὶ ὁ λύκος ἁρπάζει αὐτὰ καὶ σκορπίζει·
13 Anabhutuka pabha jwenejo mundu jwa nshaalape akajali ga ngondolo pabha nngabha yakwe.
ὅτι μισθωτός ἐστιν, καὶ οὐ μέλει αὐτῷ περὶ τῶν προβάτων.
14 Nne nshunga jwa mmbone. Bhalinginji bhangu naamanyinji, na bhalabhonji bhalinginji bhangu bhamanyinji,
ἐγώ εἰμι ὁ ποιμὴν ὁ καλός, καὶ γινώσκω τὰ ἐμά, καὶ γινώσκουσί με τὰ ἐμά,
15 malinga Atati shibhamanya nne, na nne shingwamanya Atati. Nne ngunakwishoya gumi gwangu kwa ligongo lyabhonji.
καθὼς γινώσκει με ὁ πατὴρ κἀγὼ γινώσκω τὸν πατέρα, καὶ τὴν ψυχήν μου τίθημι ὑπὲρ τῶν προβάτων.
16 Ngwete ngondolo ina nngabha ya shishino shitundu shino. Ngunapinjikwa ng'ishenayo nkali yeneyo, na yalakwe shiipilikane lilobhe lyangu, kungai shiibhe likundi limo na nshunga jumo.
καὶ ἄλλα πρόβατα ἔχω, ἃ οὐκ ἔστιν ἐκ τῆς αὐλῆς ταύτης· κἀκεῖνα δεῖ με ἀγαγεῖν, καὶ τῆς φωνῆς μου ἀκούσουσιν, καὶ γενήσεται μία ποίμνη, εἷς ποιμήν.
17 “Kwa nneyo Atati bhanambinga, pabha ngunakuushoya gumi gwangu nkupinga umujile kabhili.
διὰ τοῦτό με ὁ πατὴρ ἀγαπᾷ, ὅτι ἐγὼ τίθημι τὴν ψυχήν μου, ἵνα πάλιν λάβω αὐτήν.
18 Jwakwa mundu jwa mbokonyola gumi gwangu, ngunakuushoya kwa engwa namwene. Ngwete mashili ga kuushoya na mashili ga kuutola kabhili. Nneyo ni shibhang'amulishe Atati ndende.”
οὐδεὶς αἴρει αὐτὴν ἀπ’ ἐμοῦ, ἀλλ’ ἐγὼ τίθημι αὐτὴν ἀπ’ ἐμαυτοῦ. ἐξουσίαν ἔχω θεῖναι αὐτήν, καὶ ἐξουσίαν ἔχω πάλιν λαβεῖν αὐτήν· ταύτην τὴν ἐντολὴν ἔλαβον παρὰ τοῦ πατρός μου.
19 Gugakoposhele kabhili malekano munkumbi gwa Bhayaudi kwa ligongo lya gene malobhego.
σχίσμα πάλιν ἐγένετο ἐν τοῖς Ἰουδαίοις διὰ τοὺς λόγους τούτους.
20 Bhabhagwinji gubhashitenje, “Bhashikola maoka, numbe bhalwele shalubha! Kwa nndi kwaapilikanishiya?”
ἔλεγον οὖν πολλοὶ ἐξ αὐτῶν· δαιμόνιον ἔχει καὶ μαίνεται· τί αὐτοῦ ἀκούετε;
21 Bhananji gubhashitenje, “Aga nngabha malobhe gaka mundu akwete maoka. Bhuli, lioka linakombola kulamya meyo gaka nangalole?”
ἄλλοι ἔλεγον· ταῦτα τὰ ῥήματα οὐκ ἔστιν δαιμονιζομένου· μὴ δαιμόνιον δύναται τυφλῶν ὀφθαλμοὺς ἀνοῖξαι;
22 Bhai ku Yelushalemu shashinkupagwa shikukuu sha kumbushila kulimbula likanisha. Gene mobhago pugaliji ga shipwepwe.
Ἐγένετο δὲ τὰ ἐνκαίνια ἐν τοῖς Ἱεροσολύμοις· χειμὼν ἦν·
23 Na bhalabho a Yeshu bhatendaga owa ku likanisha nnukumbi lwa a Shelemani.
καὶ περιεπάτει ὁ Ἰησοῦς ἐν τῷ ἱερῷ ἐν τῇ στοᾷ Σολομῶνος.
24 Bhai, Bhayaudi gubhaatimbililenje, gubhaabhushiyenje, “Shinnjiabhuye mitima mpaka shakani? Monaga mmwe a Kilishitu, bhai ntubhalanjile.”
ἐκύκλωσαν οὖν αὐτὸν οἱ Ἰουδαῖοι καὶ ἔλεγον αὐτῷ· ἕως πότε τὴν ψυχὴν ἡμῶν αἴρεις; εἰ σὺ εἶ ὁ Χριστός, εἰπὸν ἡμῖν παρρησίᾳ.
25 A Yeshu gubhaajangwilenje, “Nimmalanjilenje, ikabheje nkaakulupalilanga. Maengo gungukamula kwa lina lya Atati ganangong'ondela.
ἀπεκρίθη ὁ Ἰησοῦς· εἶπον ὑμῖν, καὶ οὐ πιστεύετε· τὰ ἔργα ἃ ἐγὼ ποιῶ ἐν τῷ ὀνόματι τοῦ πατρός μου, ταῦτα μαρτυρεῖ περὶ ἐμοῦ·
26 Ikabheje mmanganyanji nkaakulupalilanga, pabha mmanganyanji nngabha ngondolo yangu.
ἀλλὰ ὑμεῖς οὐ πιστεύετε, ὅτι οὐκ ἐστὲ ἐκ τῶν προβάτων τῶν ἐμῶν.
27 Ngondolo yangu inapilikana lilobhe lyangu, nne ngulikwiimanya, na yalakwe inaangagula.
τὰ πρόβατα τὰ ἐμὰ τῆς φωνῆς μου ἀκούουσιν, κἀγὼ γινώσκω αὐτά, καὶ ἀκολουθοῦσίν μοι,
28 Numbe nne ngunakwaapanganga gumi gwa pitipiti, wala bhakaobhanga na wala jwakwa mundu shakombole kwapokonyolanga mmakono gangu. (aiōn g165, aiōnios g166)
κἀγὼ δίδωμι αὐτοῖς ζωὴν αἰώνιον, καὶ οὐ μὴ ἀπόλωνται εἰς τὸν αἰῶνα, καὶ οὐχ ἁρπάσει τις αὐτὰ ἐκ τῆς χειρός μου. (aiōn g165, aiōnios g166)
29 Atati bhambele yene ngondoloyo ni bhakulungwa kupunda bhowe, wala jwakwa shakombole kwaashoyanga mmakono ga Atati.
ὁ πατήρ ὃ δέδωκέν μοι πάντων μεῖζόν ἐστιν, καὶ οὐδεὶς δύναται ἁρπάζειν ἐκ τῆς χειρὸς τοῦ πατρός.
30 Nne na Atati, tubhamope.”
ἐγὼ καὶ ὁ πατὴρ ἕν ἐσμεν.
31 Bhai Bhayaudi gubhalokwetenje maganga nkupinga bhaakomanje.
Ἐβάστασαν πάλιν λίθους οἱ Ἰουδαῖοι ἵνα λιθάσωσιν αὐτόν.
32 A Yeshu gubhaabhalugulilenje, “Ninnangwiyenje maengo ga mmbone gamagwinji kopoka kwa Atati. Gei gundendile gatenda nngomanje maganga?”
ἀπεκρίθη αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς, πολλὰ ἔργα καλὰ ἔδειξα ὑμῖν ἐκ τοῦ πατρός· διὰ ποῖον αὐτῶν ἔργον ἐμὲ λιθάζετε;
33 Bhayaudi gubhaajangwilenje, “Tukakunkoma maganga kwa ligongo lya maengo ga mmbone, ikabhe kwa ligongo lya kwatukana a Nnungu! Pabha mmwe nnakwiitenda a Nnungu mbena mmandupe.”
ἀπεκρίθησαν αὐτῷ οἱ Ἰουδαῖοι· περὶ καλοῦ ἔργου οὐ λιθάζομέν σε ἀλλὰ περὶ βλασφημίας, καὶ ὅτι σὺ ἄνθρωπος ὢν ποιεῖς σεαυτὸν θεόν.
34 A Yeshu gubhaajangwilenje, “Bhuli shalia jenunji jangajandika Mmajandiko ga Ukonjelo kuti a Nnungu bhaashite, ‘Nne njite, mmanganyanji ashi nnungu’?
ἀπεκρίθη αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς· οὐκ ἔστιν γεγραμμένον ἐν τῷ νόμῳ ὑμῶν ὅτι ἐγὼ εἶπα· θεοί ἐστε;
35 A Nnungu bhashinkwaashemanga ashinnungu bhapegwilenje lilobhe lya a Nnungu, na uwe tumumanyi kuti Majandiko ga Ukonjelo ganabheleta kweli mobha gowe.
εἰ ἐκείνους εἶπεν θεούς, πρὸς οὓς ὁ λόγος ἐγένετο τοῦ θεοῦ, καὶ οὐ δύναται λυθῆναι ἡ γραφή·
36 Jwene aagwilwe na Atati nikuntuma kushilambolyo, nkummalanjilanga kuti bhuli, ‘Unatukana,’ pabha njibheleketa, ‘Nne Mwana jwa a Nnungu?’
ὃν ὁ πατὴρ ἡγίασεν καὶ ἀπέστειλεν εἰς τὸν κόσμον ὑμεῖς λέγετε ὅτι βλασφημεῖς, ὅτι εἶπον· υἱὸς θεοῦ εἰμι;
37 Monaga ngakamula maengo ga Atati, nnangulupalilanje.
εἰ οὐ ποιῶ τὰ ἔργα τοῦ πατρός μου, μὴ πιστεύετέ μοι·
38 Ikabheje monaga ngunakamula genego, nkali ibhaga nkangulupalilanga, nkulupalilanje kapela maengo pego, mmumanyanje na kung'amula kuti Atati mubhali nkati jangu, na nne nkati jabho.”
εἰ δὲ ποιῶ, κἂν ἐμοὶ μὴ πιστεύητε, τοῖς ἔργοις πιστεύετε, ἵνα γνῶτε καὶ γινώσκητε ὅτι ἐν ἐμοὶ ὁ πατὴρ κἀγὼ ἐν τῷ πατρί.
39 Gubhalinjilenje kwaakamula kabhili, ikabheje gubhakolobhweshe mmakono gabhonji.
Ἐζήτουν οὖν αὐτὸν πιάσαι, καὶ ἐξῆλθεν ἐκ τῆς χειρὸς αὐτῶν.
40 A Yeshu gubhapite kung'ambo lushi lwa Yolodani, kubhabhatishaga a Yowana bhukala, gubhatemi kweneko.
Καὶ ἀπῆλθεν πάλιν πέραν τοῦ Ἰορδάνου εἰς τὸν τόπον ὅπου ἦν Ἰωάννης τὸ πρῶτον βαπτίζων, καὶ ἔμεινεν ἐκεῖ.
41 Bhandu bhabhagwinji gubhaajendelenje gubhashitenje, “A Yowana bhangatenda ilangulo yoyowe. Ikabheje gowe gubhatashiye a Yowana ga bhene bhandubha, pugaliji ga kweli.”
καὶ πολλοὶ ἦλθον πρὸς αὐτὸν καὶ ἔλεγον ὅτι Ἰωάννης μὲν σημεῖον ἐποίησεν οὐδέν, πάντα δὲ ὅσα εἶπεν Ἰωάννης περὶ τούτου ἀληθῆ ἦν.
42 Penepo bhandu bhabhagwinji gubhaakulupalilenje a Yeshu.
καὶ πολλοὶ ἐπίστευσαν εἰς αὐτὸν ἐκεῖ.

< Yowana 10 >