Roma 9
1 He pono taku korero i roto i a te karaiti, kahore aku teka, a e whakaae ana toku hinengaro ki ahau i roto i te Wairua Tapu,
Igazságot szólok Krisztusban, nem hazudok, lelkiismeretem velem együtt tesz bizonyságot a Szent Lélek által,
2 He nui atu toku pouri, mau tonu te mamae o toku ngakau.
hogy nagy az én szomorúságom és szüntelen való az én szívem fájdalma,
3 He pai hoki ki ahau me i kanga ahau, me i motuhia i a te Karaiti, he whakaaro ki oku teina, ara ki oku whanaunga o te wahi ki te kikokiko:
mert kívánnám, hogy inkább én lennék átkozott, Krisztustól elszakítva, az én atyámfiaiért, test szerint való rokonaimért,
4 No Iharaira nei ratou; no ratou nei te whakatamarikitanga, te kororia, nga kawenata, te homaitanga o te ture, te karakia ki te Atua, me nga kupu whakaari;
akik izraeliták, akiké a fiúság és a dicsőség és a szövetségek, meg a törvényadás és az istentisztelet és az ígéretek
5 No ratou nei nga matua, no ratou ano a te Karaiti i te wahi ki te kikokiko, ko ia nei kei runga ake i nga mea katoa, ko te Atua e whakapaingia ana ake ake. Amine. (aiōn g165)
akiké az atyák, és akik közül való test szerint a Krisztus, aki mindenekfelett örökké áldandó Isten, Ámen. (aiōn g165)
6 Ehara ia i te mea kua taka te kupu a te Atua. Ko te hunga hoki o Iharaira, ehara i te mea no Iharaira katoa:
Az pedig nem lehet, hogy Isten beszéde meghiúsuljon. Mert nem mindnyájan izraeliták, akik Izraeltől valók,
7 Ahakoa he uri no Aperahama, ehara ratou katoa i te tamariki: engari, Kei a Ihaka te whakaingoatanga mo ou uri.
és nem mindnyájan Ábrahám gyermekei, akik az ő utódai, hanem amint meg van írva: „Aki Izsáktól származik, azt nevezik majd utódodnak.“
8 Ara, ehara i te mea ko nga tamariki a te kikokiko nga tamariki a te Atua, engari ko nga tamariki a te kupu whakaari, ko ratou ka kiia he uri.
Azaz nem a testi származás szerinti utódok az Isten gyermekei, hanem az ígéret gyermekei számítanak az ő utódainak.
9 He kupu whakaari hoki tenei, Kia taka tenei wa ka haere mai ahau, a ka whanau he tama ma Hera.
Mert az ígéretnek beszéde ez: „abban az időben eljövök és Sárának fia lesz.“
10 Na ehara i te mea ko tenei anake; i a Ripeka ano ia kua hapu i tetahi, ara i a Ihaka, i to matou matua;
De nemcsak ő, hanem Rebeka is példa, aki egytől fogant méhében, Izsáktól, a mi Atyánktól.
11 I nga tama hoki kahore ano i whanau noa, kahore ano hoki i mahi i te pai, i te kino ranei, he mea kia u ai ta te Atua i whakatakoto ai mo te whiriwhiringa, ehara i nga mahi, engari na te kaikaranga;
Még amikor meg sem születtek fiai, és semmi jót vagy gonoszt nem cselekedtek, – hogy Istennek kiválasztás szerint való végzése megálljon, nem cselekedetekből, hanem az elhívó akarata szerint, –
12 Ka korerotia ki a ia, Ko te tuakana hei pononga ma te teina:
megmondatott neki, hogy a nagyobbik szolgál majd a kisebbnek,
13 Ko te mea ia i tuhituhia, Kua aroha ahau ki a Hakopa, kua kino ki a Ehau.
amint meg van írva: „Jákobot szerettem, Ézsaút pedig gyűlöltem.“
14 Ka pehea ai i kona ta tatou korero? He tikanga he koia kei te Atua? Kahore rapea.
Mit mondjunk tehát? Vajon nem igazságtalanság ez Istentől? Semmiképpen!
15 I mea hoki ia ki a Mohi, E tohu ahau i taku e tohu ai, e atawhai ahau ki taku e atawhai ai.
Mert Mózesnek ezt mondja: „Könyörülök azon, akin könyörülök és kegyelmezek annak, akinek kegyelmezek.“
16 No reira, ehara i te mea na te hiahia o te tangata, na te oma ranei o te tangata, engari na te Atua, ko ia e tohu nei.
Ezért nem azé, aki akarja, és nem azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené.
17 E mea nei hoki te karaipiture ki a Parao, Mo konei pu ano koe i whakaarahia ai e ahau, kia ai koe hei whakakite i toku kaha, kia korerotia hoki toku ingoa ki te whenua katoa.
Mert az Írás azt mondja a fáraónak: „Arra rendeltelek téged, hogy megmutassam rajtad az én hatalmamat, és hogy hirdessék az én nevemet az egész földön.“
18 Na kona, e tohungia ana e ia, ko tana e pai ai, ko tana hoki e pai ai e whakapakeketia ana e ia.
Ezért, akin akar, könyörül, akit pedig akar, megkeményít.
19 Na, tera koe e mea mai ki ahau, he aha ia i riri tonu ai? ko wai hoki e whakakeke ana ki tana i pai ai?
Azt mondod erre nekem: Akkor miért vádol hát engem? Hiszen az ő akaratának kicsoda állhat ellen?
20 Ha, e te tangata nei, ko wai koe hei whakahoki kupu ki te Atua? Ma te mea hanga koia e mea ki tona kaihanga, He aha ahau i hanga ai e koe kia penei?
De hát kicsoda vagy te, ó, ember, hogy perbe szállsz Istennel? „Mondhatja-e a készítmény a készítőnek: miért formáltál engem így?“
21 He teka ianei kei te kaihanga riri te tikanga mo te paru, kia hanga tetahi wahi o taua mea kotahi i pokepokea hei oko rangatira, tetahi wahi hei mea ware?
A fazekasnak nincs-e hatalma az agyagon, hogy ugyanabból az anyagból az egyik edényt ékességre, a másikat pedig közönséges használatra készítse?
22 He aha hoki, mehemea, i tona whakaaro kia whakakitea tona riri, a kia whakaputaina tona kaha, ka whakaririka te Atua i runga i te manawanui ki nga oko o te riri, e rite rawa nei mo te whakangaro?
Isten pedig nem a haragját akarta-e megmutatni, és hatalmát megismertetni, és ezért nagy béketűréssel szenvedte el a harag edényeit, amelyek pusztulásra készültek,
23 Kia whakakitea ano hoki e ia nga rawa o tona kororia ki nga oko o te mahi tohu, kua rite noa ake nei i a ia mo te kororia,
és nem az ő dicsőségének gazdagságát akarta-e megismertetni az irgalom edényein, amelyeket eleve dicsőségre készített?
24 Ara ki a tatou, i karangatia e ia, ehara i te mea no nga Hurai anake, engari no nga tauiwi ano hoki?
Ilyenekké hívott el minket is, nemcsak a zsidók, hanem a pogányok közül is,
25 Ko tana kupu ano tena i ta Hohea, Ka kiia e ahau tera ko toku iwi, ehara nei i te iwi noku; a he wahine e arohaina ana te wahine kihai i arohaina.
amint Hóseásnál is mondja: „Hívom a nem-népemet népemnek és a nem-szeretettet szeretettnek.
26 A tenei ake, i te wahi i korerotia ai ki a ratou, Ehara koutou i te iwi noku; ko reira ratou kiia ai he tama na te Atua ora.
És úgy lesz, hogy azon a helyen, ahol ezt mondták neki: ti nem vagytok népem, ott az élő Isten fiainak fogják őket hívni“.
27 Ko ta Ihaia karanga hoki mo Iharaira, Ahakoa i rite te tokomaha o nga tama a Iharaira ki te onepu o te moana, ko te toenga kau e ora:
Ézsaiás pedig ezt hirdeti Izraelről: „Ha Izrael fiainak száma annyi volna is, mint a tenger fövenye, csak a maradék tartatik meg,
28 Ma te Ariki hoki e whakatutuki tana kupu ki runga i te whenua, mana e whakaoti, mana e poro tata.
mert az Úr bevégzi és gyorsan valóra váltja beszédét a földön.“
29 A, e ki ra a Ihaia i mua ra, Me kahore te toe i te Atua o nga mano he whanau mo tatou, kua pera tatou me Horoma, kua rite ano hoki ki Komora.
És amint Ézsaiás előre megmondta: „Ha a Seregek Ura nem hagyott volna utódot nekünk, olyanná lettünk volna, mint Sodoma, és Gomorához lennénk hasonlók.“
30 Na, kia pehea ta tatou korero? Ko nga tauiwi, kihai nei i whai i te tika, kua tae ratou ki te tika, ara ki te tika, na te whakapono.
Mit mondjunk tehát? Azt, hogy a pogányok, akik az igazságot nem követték, az igazságot elnyerték, mégpedig a hitből való igazságot.
31 Ko Iharaira ia, whai ana i tetahi ture o te tika, kihai ratou i tae ki taua ture.
Izrael ellenben, amely az igazság törvényét követte, nem jutott el az igazság törvényére.
32 Na te aha? Na te mea kihai ratou i whai i runga i te whakapono, engari ano na runga i nga mahi. I tutuki hoki o ratou waewae ki te kamaka tutukitanga;
Miért? Azért, mert nem hitből keresték, hanem úgy, mintha a törvény cselekedetei révén volna elérhető. Beleütköztek a megütközés kövébe,
33 Ko te mea hoki ia i tuhituhia, nana, ka whakatakotoria e ahau ki Hiona he kamaka tutukitanga, he kohatu whakahinga: na, ko te tangata e whakapono ana ki a ia, e kore e meinga kia whakama.
amint meg van írva: „Íme, a megütközés kövét és a megbotránkozás szikláját teszem Sionba, és aki hisz benne, nem szégyenül meg.“
