< Waiata 139 >

1 Ki te tino kaiwhakatangi. He Himene na Rawiri. E Ihowa, kua tirotirohia ahau e koe, kua mohiotia ano e koe.
Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára. Uram, megvizsgáltál engem, és ismersz.
2 E matau ana koe ki toku nohoanga iho, ki toku whakatikanga ake; e mohio ana koe ki oku whakaaro i tawhiti.
Te ismered ülésemet és felkelésemet, messziről érted gondolatomat.
3 E kitea putia ana e koe toku ara me toku takotoranga iho; e matatau ana hoki koe ki oku ara katoa.
Járásomra és fekvésemre ügyelsz, minden útamat jól tudod.
4 Kahore rawa hoki he kupu i toku arero, i toe i a koe te mohio, e Ihowa.
Mikor még nyelvemen sincs a szó, immár egészen érted azt Uram!
5 Kua hanga a muri, a mua, oku e koe: kua pa ano tou ringa ki ahau.
Elől és hátul körülzártál engem, és fölöttem tartod kezedet.
6 He mea whakamiharo rawa, kei tawhiti atu hoki i ahau, tenei matauranga: kei runga noa atu, e kore e taea e ahau.
Csodálatos előttem e tudás, magasságos, nem érthetem azt.
7 Me haere ahau ki hea i tou wairua? Me oma ranei ahau ki hea i tou aroaro?
Hová menjek a te lelked elől és a te orczád elől hova fussak?
8 Ki te kake ahau ki te rangi, kei reira koe: ki te wharikitia e ahau toku moenga i roto i te reinga, kei reira ano koe. (Sheol h7585)
Ha a mennybe hágok fel, ott vagy; ha a Seolba vetek ágyat, ott is jelen vagy. (Sheol h7585)
9 Ki te tango ahau ki nga pakau o te ata, a ka noho ki nga topito o te moana;
Ha a hajnal szárnyaira kelnék, és a tenger túlsó szélére szállanék:
10 Kei reira ano tou ringa hei arahi i ahau, tou matau hei pupuru i ahau.
Ott is a te kezed vezérelne engem, és a te jobbkezed fogna engem.
11 Ki te mea ahau, He pono, tera ahau e hipokina e te pouri, a ko te marama i tetahi taha oku, i tetahi taha, ka meinga he po;
Ha azt mondom: A sötétség bizonyosan elborít engem és a világosság körülöttem éjszaka lesz,
12 Ahakoa te pouri kahore e huna mai i a koe, engari ka marama te po ano ko te ao: ki a koe rite tahi te pouri me te marama.
A sötétség sem borít el előled, és fénylik az éjszaka, mint a nappal; a sötétség olyan, mint a világosság.
13 I a koe hoki oku whatumanawa: nau hoki ahau i hipoki i roto i te kopu o toku whaea.
Bizony te alkottad veséimet, te takargattál engem anyám méhében.
14 Ka whakawhetai ahau ki a koe; he mea whakawehi, he mea whakamiharo toku hanganga; he mahi whakamiharo au mahi, mohio rawa ano toku wairua ki tena.
Magasztallak, hogy csodálatosan megkülönböztettél. Csodálatosak a te cselekedeteid! és jól tudja ezt az én lelkem.
15 Kihai i huna oku wahi i a koe, i ahau e hanga ngarotia ana, e ata whakairohia ana i nga wahi hohonu rawa o te whenua.
Nem volt elrejtve előtted az én csontom, mikor titokban formáltattam és idomíttattam, mintegy a föld mélyében.
16 I kite ou kanohi i ahau, kahore ano kia ahua noa: i tuhituhia katoatia ano hoki oku wahi ki tau pukapuka, i nga rangi i whakaahua ai, i te mea kahore ano tetahi i oti noa.
Látták szemeid az én alaktalan testemet, és könyvedben ezek mind be voltak írva: a napok is, a melyeken formáltatni fognak; holott egy sem volt még meg közülök.
17 Kia pehea mai hoki te matenui o ou whakaaro ki ahau, e te Atua; koia ano te ranea, ina huihuia!
És nékem milyen kedvesek a te gondolataid, oh Isten! Mily nagy azoknak summája!
18 Ki te taua e ahau, maha atu i te onepu: ka oho ake ahau, kei a koe tonu ahau.
Számlálgatom őket: többek a fövénynél; felserkenek s mégis veled vagyok.
19 He pono ka patua e koe, e te Atua, te tangata kino: mawehe koia atu i ahau, e nga tangata toto.
Vajha elvesztené Isten a gonoszt! Vérszopó emberek, fussatok el tőlem!
20 He kino hoki a ratou kupu mou: e whakahua noa ana ou hoariri i tou ingoa.
A kik gonoszul szólnak felőled, és nevedet hiába veszik fel, a te ellenségeid.
21 Kahore ianei ahau, e Ihowa, e kino ki te hunga e kino ana ki a koe? e whakarihariha hoki ki te hunga e whakatika ana ki a koe?
Ne gyűlöljem-é, Uram, a téged gyűlölőket? Az ellened lázadókat ne útáljam-é?
22 He tino kino taku kino ki a ratou: waiho iho ratou e ahau hei hoariri moku.
Teljes gyűlölettel gyűlölöm őket, ellenségeimmé lettek!
23 Tirohia iho ahau, e te Atua, kia matau hoki koe ki toku ngakau: whakamatautauria ahau, kia matau hoki koe ki oku whakaaro:
Vizsgálj meg engem, oh Isten, és ismerd meg szívemet! Próbálj meg engem, és ismerd meg gondolataimat!
24 Kia kite mehemea kei ahau tetahi ara o te kino, ka arahi ai i ahau i te ara pumau.
És lásd meg, ha van-e nálam a gonoszságnak valamilyen útja? és vezérelj engem az örökkévalóság útján!

< Waiata 139 >