< Waiata 110 >
1 He himene na Rawiri. I mea a Ihowa ki toku Ariki: Hei toku matau koe noho ai, kia meinga ra ano e ahau ou hoariri hei turanga waewae mou.
Dávidé; zsoltár. Monda az Úr az én uramnak: Ülj az én jobbomon, a míg ellenségeidet zsámolyul vetem a te lábaid alá.
2 Ma Ihowa e tono mai te tokotoko o tou kaha i Hiona: hei rangatira koe i waenganui i ou hoariri.
A te hatalmad pálczáját kinyújtja az Úr Sionból, mondván: Uralkodjál ellenségeid között!
3 Ka kakama tou iwi ki te tapae atu i a ratou i te ra o tou kaha: i te ataahua o nga mea tapu, no te kopu mai o te ata, kei a koe te tomairangi o tou whanaketanga.
A te néped készséggel siet a te sereggyűjtésed napján, szentséges öltözetekben; hajnalpir méhéből leszen ifjaidnak harmatja.
4 Kua oati a Ihowa, e kore ano tana e puta ke; Hei tohunga koe ake ake, no te tikanga o Merekihereke.
Megesküdt az Úr és meg nem másítja: Pap vagy te örökké Melkhisedek rendje szerint.
5 Kei tou matau te Ariki, ka maru i a ia nga kingi i te ra e riri ai ia.
Az Úr a te jobbod felől; megrontja az ő haragja napján a királyokat;
6 E whakawa ia i waenganui i nga tauiwi; e whakakiia e ia nga whenua ki te tupapaku: ka maru i a ia nga upoko i nga whenua maha.
Ítéletet tart a nemzetek között; telve lesz holttestekkel; összezúz messze földön minden főt.
7 Ka inu wai ia i te awa i te ara: a ka ara tona matenga.
Az út mellett való patakból iszik; ezért emeli fel az ő fejét.