< Waiata 102 >
1 He inoi na te ngakau mamae, i a ia e pehia ana, a maringi a wai ana tana tangi ki te aroaro o Ihowa. Whakarongo ki taku inoi, e Ihowa, kia puta atu taku tangi ki a koe.
Imádság, egy szegény számára, midőn ellankad és az Örökkévaló előtt kiönti panaszát. Örökkévaló, halljad imámat, s fohászkodásom jusson hozzád!
2 Kaua e huna tou mata ki ahau i te ra e pouri ai ahau; whakatitahatia mai tou taringa ki ahau: hohoro te whakahoki kupu mai ki ahau i te ra e karanga ai ahau.
Ne rejtsd el arczodat tőlem szorultságom napján; hajlítsd hozzám füledet, amely napon felkiáltok, gyorsan hallgass meg!
3 Ka memeha hoki oku ra ano he paoa: ka kaia oku wheua ano he motumotu.
Mert füstben enyésztek el napjaim, és csontjaim átizzottak mint égéstől.
4 Kua pakia toku ngakau, kua memenge, ano he tarutaru; i wareware ai ahau ki te kai i taku taro.
Megveretett, mint a fű, úgy hogy elszáradt a szívem; bizony, elfeledtem megenni kenyeremet.
5 Piri tonu oku iwi ki toku kiri i toku reo aue.
Nyögésem hangjától odatapadt csontom húsomhoz.
6 He rite ahau ki te matuku i te koraha, ki te koukou i te wahi mokemoke.
Hasonlítok a puszta pelikánjához, olyan lettem, mint kuvik a romokban.
7 Mataara tonu ahau; toku rite kei te pihoihoi mokemoke i runga i te tuanui.
Virrasztottam s olyan lettem, mint magános madár a háztetőn.
8 E tawai ana oku hoariri ki ahau i te ra roa; ko te hunga e porangirangi ana mai ki ahau, ko ahau ta ratou oati.
Egész nap gyaláztak ellenségeim; az ellenem tombolók reám esküdtek.
9 Kainga ana e ahau te pungarehu ano he taro: whakananua iho toku wai inu ki te roimata.
Mert hamut kenyér gyanánt ettem, s italomat sírással elegyítettem:
10 I tou riri hoki, i tou weriweri; nau hoki ahau i hapai ake, a taia atu ano ahau e koe.
indulatod és haragod miatt, mert felkaptál és elhajítottál.
11 He rite oku ra ki te atarangi e whakawairua kau ana: a kua memenge ahau ano he tarutaru.
Napjaim akár a megnyúlt árnyék, és én elszáradok, mint a fű,
12 Ko koe ia, e Ihowa, ka mau tonu ake ake, ka maharatia ano koe e nga whakatupuranga katoa.
De te, Örökkévaló, örökké trónolsz, s neved nemzedékig meg nemzedékig tart.
13 Tera koe e whakatika, e aroha ki a Hiona; kua taka mai hoki te wa, ae ra, te tino wa, hei atawhainga i a ia.
Te majd felkelsz, irgalmazol Cziónnak, mert ideje, hogy kegyelmezz neki, mert eljött a határidő;
14 E manakohia ana hoki e au pononga ona kohatu, e awangawanga ana ki tona puehu.
mert szolgáid kedvelik a köveit és porát kegyelik.
15 Penei ka wehingia te ingoa o Ihowa e nga tauiwi, tou kororia hoki e nga kingi katoa o te whenua.
S majd félik a nemzetek az Örökkévaló nevét, s mind a föld királyai dicsőségedet;
16 Na Ihowa hoki i hanga a Hiona, kua kitea ia i tona kororia.
mert megépítette az Örökkévaló Cziónt, megjelent az ő dicsőségében.
17 Kua tahuri ia ki te inoi a te rawakore: kihai i whakahawea ki ta ratou inoi.
Odafordult a hontalanok imájához, s nem vetette meg imádságukat.
18 Ka tuhituhia tenei mo to muri whakatupuranga: a ka whakamoemiti ki a Ihowa te iwi meake hanga.
Fölíratik ez az utóbbi nemzedék számára, s a megteremtendő nép majd dícséri Jáht:
19 Mona i titiro iho i te tiketike o tona wahi tapu: i titiro iho a Ihowa i te rangi ki te whenua;
hogy letekintett szent magasságából, az Örökkévaló az égből a földre nézett,
20 Ki te whakarongo ki te aue a te herehere, ki te wewete i te hunga kua motuhia mo te mate;
hogy meghallgassa a fogolynak jajgatását, hogy megoldozza a halál fiait;
21 Kia whakapuakina ai te ingo o Ihowa i Hiona, me te whakamoemiti ki a ia i Hiruharama;
hogy hirdessék Cziónban az Örökkévaló nevét és dícséretét Jeruzsálemben,
22 I te huihuinga o nga iwi, o nga kingitanga, ki te mahi ki a Ihowa.
mikor népek gyűlnek együvé és királyságok, hogy szolgálják az Örökkévalót.
23 Whakangoikoretia iho e ia toku kaha i te ara: kua torutoru i a ia oku ra.
Megsanyargatta az úton erőmet, megrövidítette napjaimat.
24 I mea ahau, E toku Atua, kaua ahau e tangohia i waenganui o oku ra: kei nga whakatupuranga katoa ou tau.
Azt mondom: Istenem, el ne ragadj napjaim felében, nemzedéken meg nemzedékeken át a te éveid!
25 Nonamata te whenua i whakaturia ai e koe, a he mahi nga rangi na ou ringa.
Hajdanában alapítottad a földet s kezeid műve az ég;
26 Ko era e hemo atu, ko koe ia e mau tonu: ae ra, ka tawhitotia katoatia me he weweru; ka whakaputaia ketia ratou e koe ano he kakahu, a ka whakaputaia ketia.
ők elvesznek, de te megállasz, s mindannyian mint a ruha elkopnak: mint az öltözetet váltod őket, s ők elváltoznak.
27 Ko koe ia, ko koe tonu, kahore hoki he mutunga o ou tau.
De te ugyanaz vagy, és éveidnek nincsen vége.
28 Ka whai nohoanga nga tama a au pononga, ka pumau o ratou uri ki tou aroaro.
Szolgáid fiai lakni fognak s magzatjuk megszilárdul előtted.