Whakatauki 31
1 Ko nga kupu a Kingi Remuera; ko te poropititanga i whakaakona ai ia e tona whaea.
Lemuel király beszédei, próféczia, melylyel tanította vala őt az anyja.
2 He aha, e taku tama? He aha, e te tama a toku kopu? A he aha, e te tama a aku kupu taurangi?
Mit szóljak, fiam? mit, én méhem gyermeke? mit, én fogadásimnak gyermeke?
3 Kaua e hoatu tou kaha ki nga wahine, ou ara hoki ki te mea whakangaro o nga kingi.
Ne add asszonyoknak a te erődet, és a te útaidat a királyok eltörlőinek.
4 Ehara ma nga kingi, e Remuera, ehara ma nga kingi te inu waina; ehara hoki ma nga rangatira te mea, Kei hea he wai kaha?
Távol legyen a királyoktól, oh Lemuel, távol legyen a királyoktól a bornak itala; és az uralkodóktól a részegítő ital keresése.
5 Kei inu ratou, a ka wareware ki te ture, a ka whakapeau ke i te whakawa o te tangata e tukinotia ana.
Hogy mikor iszik, el ne felejtkezzék a törvényről, és el ne fordítsa valamely nyomorultnak igazságát.
6 Hoatu he wai kaha ma te tangata e tata ana te marere, he waina hoki ki nga wairua pouri:
Adjátok a részegítő italt az elveszendőnek, és a bort a keseredett szívűeknek.
7 Tukua ia kia inu, kia wareware ai ki tona rawakore, a kore ake he mahara ki ona mate.
Igyék, hogy felejtkezzék az ő szegénységéről, és az ő nyavalyájáról ne emlékezzék meg többé.
8 Kia puaki tou mangai mo te wahangu, i te whakawakanga o te hunga katoa kua waiho mo te mate.
Nyisd meg a te szádat a mellett, a ki néma, és azoknak dolgában, a kik adattak veszedelemre.
9 Kia puaki tou mangai, whakaritea te whakawa i runga i te tika, tohea te tohe a te ware, a te rawakore.
Nyisd meg a te szádat, ítélj igazságot; forgasd ügyét a szegénynek és a szűkölködőnek!
10 Ko wai e kite i te wahine e u ana tona pai? Ko tona utu hoki kei runga noa atu i to nga rupi.
Derék asszonyt kicsoda találhat? Mert ennek ára sokkal felülhaladja az igazgyöngyöket.
11 Ka whakapono te ngakau o tana tane ki a ia, a kahore ona hapanga i te taonga.
Bízik ahhoz az ő férjének lelke, és annak marhája el nem fogy.
12 He pai tana e mea ai ki a ia, kahore hoki he kino, i nga ra katoa e ora ai ia.
Jóval illeti őt és nem gonosszal, az ő életének minden napjaiban.
13 E kimi ana ia i te huruhuru hipi, i te muka, a ka ngakau nui te mahi a ona ringa.
Keres gyapjat vagy lent, és megkészíti azokat kezeivel kedvvel.
14 Ko tona rite kei nga kaipuke o nga kaihokohoko; e mauria mai ana e ia tana kai i tawhiti.
Hasonló a kereskedő hajókhoz, nagy messziről behozza az ő eledelét.
15 E maranga ana hoki ia i te mea e po tonu ana, a hoatu ana e ia he kai ma tona whare, he mahi hoki e rite ana ma ana kotiro.
Felkel még éjjel, eledelt ád az ő házának, és rendel ételt az ő szolgálóleányinak.
16 E whakaaroaro ana ia ki tetahi mara, a ka hokona e ia: whakatokia ana e ia he mara waina, he hua na ona ringa.
Gondolkodik mező felől, és megveszi azt; az ő kezeinek munkájából szőlőt plántál.
17 E whitiki ana ia i tona hope ki te kaha, e mea ana i ona takakau kia pakari.
Az ő derekát felövezi erővel, és megerősíti karjait.
18 Ka kite ia he pai tana i hokohoko ai: e kore tana rama e mate i te po.
Látja, hogy hasznos az ő munkálkodása; éjjel sem alszik el az ő világa.
19 Ka totoro atu ona ringa ki te mea takai miro, ka pupuri ona ringa ki te pou muka.
Kezeit veti a fonókerékre, és kezeivel fogja az orsót.
20 Ka wherahia tona ringa ki te ware; ae ra, ka totoro atu ona ringa ki te rawakore.
Markát megnyitja a szegénynek, és kezeit nyújtja a szűkölködőnek.
21 E kore ia e wehi i te hukarere mo tona whare; no te mea kua kakahuria tona whare katoa ki te ngangana.
Nem félti az ő házanépét a hótól; mert egész házanépe karmazsinba öltözött.
22 Oti ake i a ia te whatuwhatu he whariki mona; he rinena pai, he papura ona kakahu.
Szőnyegeket csinál magának; patyolat és bíbor az ő öltözete.
23 E mohiotia ana tana tane i nga kuwaha, ina noho tahi ia ki nga kaumatua o te whenua.
Ismerik az ő férjét a kapukban, mikor ül a tartománynak véneivel.
24 E hanga ana e ia he rinena pai, a hokona atu ana; e hoatu ana e ia he whitiki ki nga kaihoko.
Gyolcsot sző, és eladja; és övet, melyet ád a kereskedőnek.
25 He kaha, he honore ona kakahu; a e kata ana ia ki nga ra o muri atu.
Erő és ékesség az ő ruhája; és nevet a következő napnak.
26 He nui ona whakaaro ina puaki tona mangai; kei tona arero te ture o te atawhai.
Az ő száját bölcsen nyitja meg, és kedves tanítás van nyelvén.
27 Ka ata tirohia e ia nga ara o tona whare, e kore ano ia e kai i te taro o te mangere.
Vigyáz a házanépe dolgára, és restségnek étkét nem eszi.
28 Ka whakatika ana tamariki, a he kupu manaaki ta ratou mona; Tana tane hoki, ka whakamoemiti ano ia ki a ia, ka mea:
Felkelnek az ő fiai, és boldognak mondják őt; az ő férje, és dicséri őt:
29 He tokomaha nga tamahine i u te pai o ta ratou mahi, otiia hira ake tau i a ratou katoa.
Sok leány munkálkodott serénységgel; de te meghaladod mindazokat!
30 He mea teka noa te manako, he mea horihori te ataahua: tena ko te wahine e wehi ana i a Ihowa, ko ia e whakamoemititia.
Csalárd a kedvesség, és hiábavaló a szépség; a mely asszony féli az Urat, az szerez dicséretet magának!
31 Hoatu ki a ia o nga hua o ona ringa; a ma ana mahi ia e whakamoemiti i nga kuwaha.
Adjatok ennek az ő keze munkájának gyümölcséből, és dicsérjék őt a kapukban az ő cselekedetei!
