Whakatauki 31
1 Ko nga kupu a Kingi Remuera; ko te poropititanga i whakaakona ai ia e tona whaea.
Lemúel királynak szavai. Beszéd, mellyel oktatta őt az anyja.
2 He aha, e taku tama? He aha, e te tama a toku kopu? A he aha, e te tama a aku kupu taurangi?
Mit, én fiam, mit én méhem fia és mit én fogadalmim fia?
3 Kaua e hoatu tou kaha ki nga wahine, ou ara hoki ki te mea whakangaro o nga kingi.
Ne add az asszonyoknak erődet, sem útjaidat a királyrontóknak.
4 Ehara ma nga kingi, e Remuera, ehara ma nga kingi te inu waina; ehara hoki ma nga rangatira te mea, Kei hea he wai kaha?
Ne a királyoknak, Lemúel, ne a királyoknak borivás, ne a fejedelmeknek részegítő ital!
5 Kei inu ratou, a ka wareware ki te ture, a ka whakapeau ke i te whakawa o te tangata e tukinotia ana.
Nehogy igyék és elfelejtené a szabott törvényt és elváltoztatná a nyomorúság minden fiának jogát.
6 Hoatu he wai kaha ma te tangata e tata ana te marere, he waina hoki ki nga wairua pouri:
Adjatok részegítő italt a bujdosónak és bort az elkeseredett lelkűeknek;
7 Tukua ia kia inu, kia wareware ai ki tona rawakore, a kore ake he mahara ki ona mate.
igyék és felejtse el szegénységét és szenvedésére ne emlékezzék többé.
8 Kia puaki tou mangai mo te wahangu, i te whakawakanga o te hunga katoa kua waiho mo te mate.
Nyisd meg szájadat a némának, a mulandóság minden fiának jogáért.
9 Kia puaki tou mangai, whakaritea te whakawa i runga i te tika, tohea te tohe a te ware, a te rawakore.
Nyisd meg szájadat, ítélj igazsággal és szerezd jogát a szegénynek és szűkölködőnek.
10 Ko wai e kite i te wahine e u ana tona pai? Ko tona utu hoki kei runga noa atu i to nga rupi.
Derék asszonyt ki talál, a korálokat felülmúlja értéke.
11 Ka whakapono te ngakau o tana tane ki a ia, a kahore ona hapanga i te taonga.
Bízott benne férjének szíve és nyereség sem hiányzott.
12 He pai tana e mea ai ki a ia, kahore hoki he kino, i nga ra katoa e ora ai ia.
Jót tett vele s nem rosszat éltének minden napjaiban.
13 E kimi ana ia i te huruhuru hipi, i te muka, a ka ngakau nui te mahi a ona ringa.
Gondja volt gyapjúra és lenre, és dolgozott kezei kedvével.
14 Ko tona rite kei nga kaipuke o nga kaihokohoko; e mauria mai ana e ia tana kai i tawhiti.
Úgy volt, mint a kalmár hajói, meszszünnen hozta kenyerét.
15 E maranga ana hoki ia i te mea e po tonu ana, a hoatu ana e ia he kai ma tona whare, he mahi hoki e rite ana ma ana kotiro.
Fölkelt, midőn még éjszaka, s kiadta, az eledelt házának, s a kiszabott kenyeret szolgálóinak.
16 E whakaaroaro ana ia ki tetahi mara, a ka hokona e ia: whakatokia ana e ia he mara waina, he hua na ona ringa.
Gondolt mezőre és megvette, kezének gyümölcséből ültetett szőlőt.
17 E whitiki ana ia i tona hope ki te kaha, e mea ana i ona takakau kia pakari.
Erővel övezte föl derekát és szilárdította karjait.
18 Ka kite ia he pai tana i hokohoko ai: e kore tana rama e mate i te po.
Megérezte, hogy jó a keresete nem alszik el éjjel mécsese.
19 Ka totoro atu ona ringa ki te mea takai miro, ka pupuri ona ringa ki te pou muka.
Kezeit kinyújtotta a guzsalyra és ujjai tartották az orsót.
20 Ka wherahia tona ringa ki te ware; ae ra, ka totoro atu ona ringa ki te rawakore.
Tenyerét megnyitotta a szegénynek és kezeit kinyújtotta a szűkölködőnek.
21 E kore ia e wehi i te hukarere mo tona whare; no te mea kua kakahuria tona whare katoa ki te ngangana.
Nem féltette házát a hótól, mert egész háza karmazsinba van öltözve.
22 Oti ake i a ia te whatuwhatu he whariki mona; he rinena pai, he papura ona kakahu.
Takarókat készített magának, bysszus és bíbor az öltözete.
23 E mohiotia ana tana tane i nga kuwaha, ina noho tahi ia ki nga kaumatua o te whenua.
Ismeretes a kapukban férje, midőn együtt ül az ország véneivel.
24 E hanga ana e ia he rinena pai, a hokona atu ana; e hoatu ana e ia he whitiki ki nga kaihoko.
Gyolcsot készített és eladta és övet, melyet adott a kanaáninak.
25 He kaha, he honore ona kakahu; a e kata ana ia ki nga ra o muri atu.
Erő és dísz az öltözete és nevetett a jövendő nap elé.
26 He nui ona whakaaro ina puaki tona mangai; kei tona arero te ture o te atawhai.
Száját fölnyitotta bölcsességgel, s szeretetnek tana a nyelvén.
27 Ka ata tirohia e ia nga ara o tona whare, e kore ano ia e kai i te taro o te mangere.
Szemléli házának menetét, és a restség kenyerét nem eszi.
28 Ka whakatika ana tamariki, a he kupu manaaki ta ratou mona; Tana tane hoki, ka whakamoemiti ano ia ki a ia, ka mea:
Előálltak fiai és boldognak mondták, férje és megdicsérte.
29 He tokomaha nga tamahine i u te pai o ta ratou mahi, otiia hira ake tau i a ratou katoa.
Sok a nő, kik derekasat végeztek, de te föléje jutottál mindnyájának.
30 He mea teka noa te manako, he mea horihori te ataahua: tena ko te wahine e wehi ana i a Ihowa, ko ia e whakamoemititia.
Hazugság a kellem, és hiábavalóság a szépség; asszony, ki istenfélő, az dicsértessék.
31 Hoatu ki a ia o nga hua o ona ringa; a ma ana mahi ia e whakamoemiti i nga kuwaha.
Adjatok neki kezei gyümölcséből és dicsérjék őt a kapukban tettei!
