Whakatauki 1
1 Ko nga whakatauki a Horomona tama a Rawiri, kingi o Iharaira;
Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei,
2 E mohiotia ai te whakaaro nui, te ako; e kitea ai nga kupu o te matauranga;
Bölcseség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére;
3 E riro mai ai te ako a te ngakau mahara, te tika, te whakawa, te mea ano e rite ana;
Okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére;
4 Hei hoatu i te ngakau tupato ki nga kuware, i te matauranga, i te ngarahu pai ki te taitamariki;
Együgyűeknek eszesség, gyermeknek tudomány és meggondolás adására.
5 Kia whakarongo ai te tangata whakaaro nui, kia nui ake ai tona mohio; kia whiwhi ai te tangata tupato ki nga whakaaro mohio:
Hallja a bölcs és öregbítse az ő tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat.
6 E mohio ai ia ki te whakatauki, ki te kupu whakarite, ki nga kupu a nga whakaaro nui, ki a ratou korero whakapeka.
Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére.
7 Ko te wehi ki a Ihowa te timatanga o te matauranga; e whakahawea ana te whakaarokore ki te whakaaro nui, ki te ako.
Az Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják.
8 Whakarongo, e taku tama, ki te ako a tou papa, kaua hoki e whakarerea te ture a tou whaea;
Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd.
9 Ka waiho hoki ena hei pare ataahua mo tou matenga, hei mekameka whakapaipai mo tou kaki.
Mert kedves ékesség lesz a te fejednek, és aranyláncz a te nyakadra.
10 E taku tama, ki te whakawaia koe e te hunga hara, kaua e whakaae.
Fiam, ha a bűnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket.
11 Ki te mea ratou, Tatou ka haere, ka whakapapa atu, ka whakaheke toto; kia whanga puku tatou, he mea takekore, mo te tangata harakore:
Ha azt mondják: jere mi velünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az ártatlan ellen ok nélkül;
12 Horomia oratia ratou e tatou, peratia me ta te rua tupapaku; ka riro tinana ratou, ka pera me te hunga e heke atu ana ki te poka: (Sheol h7585)
Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint a kik mélységbe szállottak; (Sheol h7585)
13 Ka kitea e tatou nga taonga utu nui katoa, ka whakakiia o tatou whare ki ta tatou e pahua ai:
Minden drága marhát nyerünk, megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal;
14 Maka mai tou wahi ki roto ki to matou; kia kotahi te putea ma tatou katoa.
Sorsodat vesd közénk; egy erszényünk legyen mindnyájunknak:
15 E taku tama, kaua e haere tahi i te ara me ratou; kaiponuhia tou waewae i to ratou huarahi;
Fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg lábaidat ösvényüktől;
16 E rere ana hoki o ratou waewae ki te kino, e hohoro ana ratou ki te whakaheke toto.
Mert lábaik a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására.
17 He maumau hoki te hora o te kupenga ki te tirohanga a tetahi manu.
Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei előtt:
18 Ko ratou, he whakaheke i o ratou toto ano i whakapapa ai ratou; he whakamate i a ratou ano i piri ai ratou.
Ezek mégis vérök árán is ólálkodnak, lelkök árán is leselkednek;
19 Ka pena nga huarahi o te hunga apo taonga; ko te ora ano o ona rangatira e tangohia.
Ilyen az útja minden kapzsi embernek: gazdájának életét veszi el.
20 E hamama ana te whakaaro nui i te huarahi; e puaki ana tona reo i nga waharoa;
A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az ő szavát.
21 E karanga ana ia i te tino wahi whakaminenga; i te wahi tuwhera o nga kuwaha, i roto i te pa, e puaki ana ana kupu;
Lármás utczafőkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az ő beszédit.
22 E te hunga kuware, kia pehea ake te roa o to koutou aroha ki te kuwaretanga? O te hiahia ranei o te hunga whakahi ki to ratou whakahi? O te whakakino ranei a te hunga wairangi ki te matauranga?
Míglen szeretitek, oh ti együgyűek az együgyűséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyűlölik a balgatagok a tudományt?!
23 Tahuri mai ki taku ako: na ka ringihia e ahau toku wairua ki a koutou, ka whakaaturia aku kupu ki a koutou.
Térjetek az én dorgálásomhoz; ímé közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédimet néktek.
24 I karanga atu hoki ahau, heoi kihai koutou i pai mai; i totoro atu toku ringa, a kihai tetahi i whai whakaaro mai;
Mivelhogy hívtalak titeket, és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette;
25 Heoi whakakahoretia iho e koutou toku whakaaro katoa, kihai hoki i aro ki taku ako:
És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok:
26 Mo reira ka kata ahau i te ra o to koutou aitua; ka tawai ina pa te pawera ki a koutou.
Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljő az, a mitől féltek.
27 Ina tae mai to koutou pawera ano he tupuhi, a ka pa mai to koutou aitua ano he paroro; ina tae mai te pouri me te ngakau mamae ki a koutou.
Mikor eljő, mint a vihar, az, a mitől féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljő ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás.
28 Ko reira ratou karanga ai ki ahau, a e kore ahau e whakahoki kupu atu; ka rapu nui ratou i ahau, otiia e kore ahau e kitea e ratou:
Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak.
29 Mo ratou i kino ki te matauranga; kihai hoki i whiriwhiria e ratou te wehi ki a Ihowa;
Azért hogy gyűlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották.
30 Kihai i aro mai ki oku whakaaro; whakahawea ana ratou ki taku kupu riri katoa.
Nem engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet.
31 Na reira ka kai ratou i nga hua o to ratou nei ara, ka whakakiia ano hoki ki nga mea i titoa e ratou.
Esznek azért az ő útjoknak gyümölcséből, és az ő tanácsokból megelégednek.
32 Ko te tahuritanga atu hoki o nga kuware hei patu i a ratou; ko te ngakau warea ano hoki o nga wairangi hei huna i a ratou.
Mert az együgyűeknek pártossága megöli őket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti őket.
33 Ko te tangata ia e rongo ana ki ahau, ka au tona noho, ka tea hoki i te wehi ki te kino.
A ki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétől.
