Hopa 41
1 E taea ranei a Rewiatana te kukume mai e koe ki te matau? te pehi ranei i tona arero ki te aho?
Kihúzhatod-é a leviáthánt horoggal, leszoríthatod-é a nyelvét kötéllel?
2 E whakanohoia ranei e koe he aho ki tona ihu? E pokaia ranei e koe tona kauae ki te matau?
Húzhatsz-é gúzst az orrába, az állát szigonynyal átfurhatod-é?
3 E maha ranei ana inoi ki a koe? E korero ngawari ranei ia ki a koe?
Vajjon járul-é elődbe sok könyörgéssel, avagy szól-é hozzád sima beszédekkel?
4 E whakarite kawenata ranei ia ki a koe? e riro ai ia i a koe hei pononga oti tonu mai?
Vajjon frigyet köt-é veled, hogy fogadd őt örökös szolgádul?
5 Ka rite ranei ia ki te manu hei mea takaro mau? E herea ranei ia e koe hei mea ma au kotiro?
Játszhatol-é vele, miként egy madárral; gyermekeid kedvéért megkötözheted-é?
6 E waiho ranei ia hei taonga hokohoko ma nga ropu tangata hi ika? E wehewehea atu ranei ma nga kaihokohoko?
Alkudozhatnak-é felette a társak, vagy a kalmárok közt feloszthatják-é azt?
7 E kapi ranei tona kiri i o tao? tona pane i nga wero ika?
Tele rakhatod-é nyársakkal a bőrét, avagy szigonynyal a fejét?
8 Kia pa tou ringa ki a ia; maharatia te whawhai, a kei pena a mua.
Vesd rá a kezedet, de megemlékezzél, hogy a harczot nem ismételed.
9 Nana, he hori kau te manako ki a ia: e kore ranei tetahi e hinga noa ki te kite kau atu i a ia?
Ímé, az ő reménykedése csalárd; puszta látása is halálra ijeszt!
10 Kahore he tangata e maia rawa hei whakaoho i a ia: na ko wai e tu ki toku aroaro?
Nincs oly merész, a ki őt felverje. Ki hát az, a ki velem szállna szembe?
11 Ko wai te tangata nana te mea kua takoto wawe ki ahau, e whakautu ai ahau ki a ia? Ahakoa he aha te mea i raro i nga rangi, puta noa, naku katoa.
Ki adott nékem elébb, hogy azt visszafizessem? A mi az ég alatt van, mind enyém!
12 E kore e huna e ahau te korero mo ona wahi, mo tona kaha, mo te ataahua hoki o tona hanganga.
Nem hallgathatom el testének részeit, erejének mivoltát, alkotásának szépségét.
13 Ma wai e tihore a waho o tona kakahu? Ko wai e tae ki tana paraire rererua?
Ki takarhatja fel ruhája felszínét; két sor foga közé kicsoda hatol be?
14 Ma wai e whakatuwhera nga tatau o tona mata? He wehi kei ona niho a taka noa.
Ki nyitotta fel orczájának ajtait? Fogainak sorai körül rémület lakik!
15 Ko tana e whakamanamana ai ko ona unahi pakari; tutaki rawa pera i te hiri piri tonu.
Büszkesége a csatornás pajzsok, összetartva mintegy szorító pecséttel.
16 Na, i te tata tonu o tetahi ki tetahi, e kore te hau e puta i waenga.
Egyik szorosan a másikhoz lapul, hogy közéje levegő se megy.
17 Piri tonu ratou ki a ratou ano; mau tonu, e kore ano e taea te wehe.
Egyik a másikhoz tapad, egymást tartják, egymástól elszakadhatatlanok.
18 Ka tihe ia, ka kowha mai te marama; a ko te rite i ona kanohi kei nga kamo o te ata.
Tüsszentése fényt sugároz ki, és szemei, mint a hajnal szempillái.
19 E puta ana mai i tona mangai he rama mura, mokowhiti ana nga koraahi.
A szájából szövétnekek jőnek ki, és tüzes szikrák omlanak ki.
20 Puta ana te paowa i ona pongaponga, me te mea no te kohua e koropupu ana, no te otaota e kaia ana.
Orrlyukaiból gőz lövel elő, mint a forró fazékból és üstből.
21 Ngiha ana nga waro i tona ha, rere atu ana te mura i tona mangai.
Lehellete meggyujtja a holt szenet, és a szájából láng lövel elő.
22 Kei tona kaki te kaha e noho ana, e tuapa ana te pawera i tona aroaro.
Nyakszirtjén az erő tanyáz, előtte félelem ugrándozik.
23 Ko ona kikokiko tawerewere piri tonu: maro tonu ki runga ki a ia; e kore e taea te whakakorikori.
Testének részei egymáshoz tapadtak; kemény önmagában és nem izeg-mozog.
24 Pakari tonu tona ngakau ano he kamaka; ae ra, maro tonu ano ko to raro kohatu huri.
Szíve kemény, mint a kő, oly kemény, mint az alsó malomkő.
25 Ka whakarewa ia i a ia ki runga, ka wehi nga tangata nunui: na te pororaru ka porangi noa iho ratou.
Hogyha felkél, hősök is remegnek; ijedtökben veszteg állnak.
26 Ki te whai tetahi i a ia ki te hoari, e kore e taea; ahakoa e te tao, e te pere, e te koikoi ranei.
Ha éri is a fegyver, nem áll meg benne, legyen bár dárda, kopja vagy kelevéz.
27 Ki tona whakaaro he kakau witi te rino, he rakau popopopo te parahi.
Annyiba veszi a vasat, mint a pozdorját, az aczélt, mint a korhadt fát.
28 E kore ia e tahuti i te pere: ki a ia ka meinga noatia nga kohatu o te kotaha hei papapa.
A nyíl vesszője el nem űzi őt, a parittyakövek pozdorjává változnak rajta.
29 Kiia ake e ia nga patu hei papapa: e kataina ana e ia te huhu o te tao.
Pozdorjának tartja a buzogányütést is, és kineveti a bárd suhogását.
30 Ko raro ona e rite ana ki te kohatu koikoi: e wharikitia ana e ia a runga o te paru ano he patunga witi.
Alatta éles cserepek vannak; mint szeges borona hentereg az iszap felett.
31 E meinga ana e ia te rire kia koropupu ano he kohua, me te moana kia rite ki te hinu.
Felkavarja a mély vizet, mint a fazekat, a tengert olyanná teszi, mint a festékedény.
32 E hangaia ana e ia he huarahi kia marama i muri i a ia; tera e maharatia he hina te moana.
Maga után világos ösvényt hagy, azt hinné valaki, a tenger megőszült.
33 I te whenua nei kahore he mea hei rite mona, he mea i hanga nei kahore ona wehi.
Nincs e földön hozzá hasonló, a mely úgy teremtetett, hogy ne rettegjen.
34 E titiro ana ia ki nga mea tiketike katoa: he kingi ia mo nga tama katoa a te whakapehapeha.
Lenéz minden nagy állatot, ő a király minden ragadozó felett.
