Hopa 30
1 Inaianei ia e kataina mai ana ahau e te hunga tamariki rawa i ahau, e te hunga kihai nei ahau i whakaae kia uru o ratou matua ki roto ki nga kuri o taku kahui.
És most kaczagnak rajtam, kik korra fiatalabbak nálam, kiknek atyáit megvetettem, hogy nyájam ebei mellé sem helyeztem volna el.
2 Ae ra, hei aha maku te kaha o o ratou ringa? He hanga pirau nei hoki to ratou koroheketanga.
Kezeik ereje is minek nekem? Rájok nézve elveszett erejük telje,
3 Tupuhi ana ratou i te rawakore, i te hemokai; e ngau ana ratou i te oneone pakapaka, i roto i te pouritanga o te tuhea, o te ururua.
szűkölködés és éhezés által kiaszva. A kik bekószálják a sivatagot, a puszta és a pusztaság éjjelét;
4 E whawhaki ana ratou i nga marou i roto o nga rakau ririki; a ko nga pakiaka hunipa hei kai ma ratou.
a kik leszakítanak sós füvet a bokor mellett s rekettye gyökere az ő kenyerük.
5 He mea pei atu ratou i roto i nga tangata; e karangarangatia ana ratou ano he tahae.
Az emberek köréből kiűzetnek, riadnak rájuk mint a tolvajra.
6 Me noho rawa atu ratou i nga kapiti o nga awaawa, i nga waro o te whenua, i nga kamaka.
Rettenetes szakadékokban kell lakniok, földi lyukakban és sziklákon.
7 Tangi a kaihe ana ratou i roto i nga rakau ririki; huihuia ana ratou ki raro i nga ongaonga.
Bokrok között ordítanak, csalánok alatt verődnek össze.
8 He tamariki ratou na nga kuware, ae ra, he tamariki na te hunga ingoakore; he hunga i patua atu i runga i te whenua.
Alávalónak fiai, meg név nélkül valónak a fiai, kiverettek az országból.
9 Inaianei ia kua waiho ahau hei waiata ma ratou, ae, hei whakatauki ma ratou.
De most gúnydaluk vagyok, lettem nekik szóbeszédül.
10 E whakarihariha mai ana ratou ki ahau, e neke rawa atu ana i ahau, a kahore e kaiponuhia e ratou te huware ki toku mata.
Megutáltak, eltávoztak tőlem, s arczomat nem kímélték a köpéstől.
11 Kua oti hoki tana aho te wewete e ia, a e whakatupuria kinotia ana ahau e ia, a kua tukua e ratou te paraire i toku aroaro.
Mert inamat megoldotta és elsanyarodott, neki eresztették előttem a gyeplőt.
12 I te taha ki matau ka ara te marea; taia ana e ratou oku waewae, a akina ana nga ara o a ratou whakangaromanga ki ahau.
Jobbról kél a fajzat, lábaimat ellökték, és feltöltötték ellenem veszedelmes ösvényeiket.
13 E taka kino ana ratou i toku ara, e whakatupu ana i te he moku, a kahore he hoa mahi mo ratou.
Lerontották utamat, elősegítik balsorsomat, ők, kiknek nincsen segítőjük.
14 Rite tonu ki te wai nui e pakaru mai ana to ratou haerenga mai: i taua whakangaromanga nei, huri mai ana ratou ki runga ki ahau:
Mint széles résen át jönnek, rom matt hömpölyögnek tova.
15 Kua tahuri mai nga whakawehi ki ahau, e aru ana ratou i toku whakaaro rangatira ano he hau; ko te whakahauora moku, pahemo ke ana ano he kapua.
Rémség fordult rám, üldözi, mint a szél, nemes voltomat, s eltűnt, mint a felhő, segítségem.
16 Na inaianei kua maringi toku wairua i roto i ahau: mau pu ahau i nga ra o te tangi.
És most elomlik bennem a lelkem, elfogtak engem a nyomorúság napjai.
17 I te po e werohia ana oku wheua i roto i ahau; kahore hoki he okiokinga o nga mamae e ngau nei i ahau.
Az éjszaka levájta rólam csontjaimat, és idegeim nem pihennek.
18 He kaha nui no toku mate i ahua ke ai toku kakahu; e awhi nei i ahau, e penei ana me te whiri o toku koti.
Nagy erő által elváltozott öltözékem, mint köntösöm nyílása szorít engem.
19 Kua maka ahau e ia ki te paru, kua rite ahau ki te puehu, ki te pungarehu.
Lecsapott a sárba, hogy hasonlóvá lettem porhoz, hamuhoz.
20 E tangi ana ahau ki a koe, heoi kahore koe e whakao mai ki ahau; e tu ana, heoi ka titiro kau mai koe ki ahau.
Fohászkodom hozzád, de nem hallgatsz meg, megálltam és te rám meredtél;
21 Kua huri ke, kua kino tau mahi ki ahau: ko te kaha o tou ringa kei te tukino i ahau.
kegyetlenre változol irántam, kezed hatalmával gyűlölsz engemet.
22 Kua hapainga ake ahau e koe ki te hau, a meinga ana tera e koe hei hoiho moku; a whakamotitia iho ahau e koe i roto i te tupuhi.
Felkapsz a szélre, hajtatsz engem és elcsüggesztesz engem üdvösségtől.
23 E mohio ana hoki ahau tera ahau e kawea e koe ki te mate, ki te whare hoki i whakaritea mo te hunga ora katoa.
Mert tudom, halál felé viszel, s minden élőnek találkozó házába.
24 E kore ano ia tona ringa e totoro iho ki te urupa; ahakoa hei mate mona ka mea ia ki te karanga, he whakaaro ki enei mea.
Csak rom ellen ne nyújtson ki kezet, ha ugyan dőltében van győzelme!
25 Kihai ianei ahau i tangi ki te tangata he mate nei tona? kihai ranei toku wairua i pouri ki te rawakore?
Avagy nem sírtam-e a nehéz sorsún, nem bánkódott-e lelkem a szűkölködőn?
26 I ahau i tatari ai ki te pai, heoi kua tae mai te kino; tumanako atu ana ahau ki te marama, heoi kua tae mai te pouri.
Mert jót reméltem és rossz jött, fényre várakoztam és homály jött.
27 Ko oku whekau, me te mea e koropupu ana, te ata takoto; haukotia mai ana ahau e nga ra o te tangi.
Beleim forrnak s nem csillapodnak, elém törtek a nyomor napjai.
28 E haereere pouri ana ahau, kahore he ra; ko taku whakatikanga ake i roto i te whakaminenga, ka karanga awhina.
Elkomorodva járok, napfény nélkül, felállok a gyűlésben – könyörgök.
29 Hei teina ahau ki nga tarakona, hei hoa mo nga ruru.
Testvére lettem a sakáloknak és társa a struczmadaraknak.
30 Ko toku kiri mangu tonu, e ngahoro ana i ahau, kaia ana oku wheua i te wera.
Bőröm lefeketéllett rólam, és csontom ég a hévtől.
31 No reira i tahuri ke ai taku hapa ki te tangi, me taku okana ki te reo o te hunga e uhunga ana.
Így lett gyásszá a hárfám és lantom síróknak hangjává.
