< Ehekiera 33 >

1 I puta mai ano te kupu a Ihowa ki ahau, i mea,
És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván:
2 E te tama a te tangata, korero ki nga tamariki a tou iwi, mea atu ki a ratou, Ki te kawea e ahau te hoari ki tetahi whenua, a ka mau nga tangata o te whenua ki tetahi tangata o ratou, ka whakaritea e ratou hei tutei;
Embernek fia! szólj néped fiaihoz és mondjad nékik: Mikor hozándok fegyvert valamely földre, és a föld népe választ egy férfit ő magok közül, és őt őrállójokká teszik:
3 Mehemea, i tona kitenga i te hoari e puta ana ki te whenua, ka whakatangihia e ia te tetere, hei whakatupato i te iwi;
És ő látja jőni a fegyvert a földre, és megfújja a trombitát, és meginti a népet;
4 Na, ko te tangata e rongo i te tangi o te tetere, a kahore ia e tupato, ki te tae mai te hoari, a ka riro ia, hei runga ano i tona mahunga ona toto:
Ha valaki hallándja a trombitaszót, de nem hajt az intésre, s aztán a fegyver eljő és őt utóléri: az ő vére az ő fején lesz.
5 I rongo ia i te tangi o te tetere, a kihai i tupato; ki runga ano i a ia ona toto. Tena ia, mehemea ia i tupato, ka mawhiti i a ia tona wairua.
Hallotta a trombitaszót, de nem hajtott az intésre, tehát az ő vére ő rajta lesz; és ha hajtott az intésre, megmentette lelkét.
6 Engari ki te kite te tutei i te hoari e puta ana, a kihai i whakatangi i te tetere, kihai i whakatupato i te iwi, a ka tae mai te hoari, ka riro tetahi o ratou; ka riro ia i runga i tona kino, otiia ka rapua e ahau ona toto i te ringa o te tutei.
Ha pedig az őrálló látja a fegyvert jőni, s nem fújja meg a trombitát, és a nép nem kap intést, és eljő a fegyver s utólér közülök valamely lelket, ez a maga vétke miatt éretett utól, de vérét az őrálló kezéből kérem elő.
7 Ina, ko koe, e te tama a te tangata, kua waiho koe e ahau hei tutei mo te whare o Iharaira; a me whakarongo koe ki te kupu a toku mangai, ko koe ano taku hei whakatupato i a ratou.
És te, embernek fia, őrállóul adtalak téged Izráel házának, hogy ha szót hallasz a számból, megintsed őket az én nevemben.
8 Ki te mea ahau ki te tangata kino, E te tangata kino, ko te mate kau mou; ki te kore koe e korero, e whakatupato i te tangata kino ki tona ara; ka mate taua tangata kino i runga i tona he, ka rapua ia e ahau ona toto i tou ringa.
Ha ezt mondom a hitetlennek: Hitetlen, halálnak halálával halsz meg; és te nem szólándasz, hogy visszatérítsd a hitetlent az ő útjáról: az a hitetlen vétke miatt hal meg, de vérét a te kezedből kívánom meg.
9 Tena ko tenei ka whakatupato koe i te tangata kino ki tona ara, kia tahuri mai ia i reira, a e kore ia e tahuri mai i tona ara; ka mate ia i runga i tona kino, ka ora ia i a koe tou wairua.
De ha te megintetted a hitetlent az ő útja felől, hogy térjen meg róla, de nem tért meg útjáról, ő vétke miatt meghal, de te megmentetted a te lelkedet.
10 Na ko koe e te tama a te tangata, korero ki te whare o Iharaira: Ko ta koutou ki tenei, e mea na koutou, Kei runga i a matou o matou he, o matou hara, a ka memeha atu matou i runga i aua he; ma te aha ra matou ka ora ai?
Te pedig, embernek fia, mondjad Izráel házának: Ezt mondjátok, mondván: Bizony a mi bűneink és vétkeink rajtunk vannak, és bennök mi megrothadunk, mimódon éljünk azért?
11 Mea atu ki a ratou, E ora ana ahau, e ai ta te Ariki, ta Ihowa, kahore oku ngakau koa ki te matenga o te tangata kino; engari kia tahuri te tangata kino i tona ara, kia ora: tahuri mai, tahuri mai koutou i o koutou ara kino; kia mate hoki koutou hei aha, e te whare o Iharaira?
Mondjad nékik: Élek én, ezt mondja az Úr Isten, hogy nem gyönyörködöm a hitetlen halálában, hanem hogy a hitetlen megtérjen útjáról és éljen. Térjetek meg, térjetek meg gonosz útaitokról! hiszen miért halnátok meg, oh Izráel háza!?
12 Na, ko koe, e te tama a te tangata, me ki atu ki nga tamariki a tou iwi, E kore te tika o te tangata tika e whakaora i a ia i te ra e poka ke ai ia: me te kino ano o te tangata kino e kore tera e whakahinga i a ia i te ra e tahuri mai ai ia i to na kino; e kore ano te tangata tika e ora i tona tika i te ra e hara ai ia.
Te pedig, embernek fia, szólj néped fiaihoz: Az igaznak igazsága meg nem menti őt a napon, a melyen vétkezendik, és a hitetlen hitetlensége által el nem esik a napon, melyen megtérend hitetlenségéből, és az igaz nem élhet az ő igazsága által a napon, melyen vétkezendik.
13 Ki te mea ahau ki te tangata tika, ka ora ia; a ka whakawhirinaki ia ki tona tika, ka mahi hoki i te he, e kore ana mahi tika katoa e maharatia; engari ka mate ia i runga i tona he i mahia e ia.
Mikor ezt mondom az igazról: Élvén éljen; és ő bízván igazságában, gonoszságot cselekszik: semmi igazsága emlékezetbe nem jő, és gonoszsága miatt, melyet cselekedett, meghal.
14 Ki te mea ano ahau ki te tangata kino, Ko te mate kau mou; a ka tahuri mai ia i tona hara, ka mahi i te mea e tika ana, e rite ana;
S ha mondom a hitetlennek: halállal halsz meg; és ő megtér bűnéből és törvény szerint s igazságot cselekszik;
15 Ki te whakahokia te taunaha e te tangata kino, ki te utua te mea i pahuatia e ia, ki te haere ia i runga i nga tikanga o te ora, a ka kore e mahi i te he, he pono ka ora ia, e kore ia e mate.
Zálogot visszaad a hitetlen, rablottat megtérít, az életnek parancsolatiban jár, többé nem cselekedvén gonoszságot: élvén él, és meg nem hal.
16 E kore tetahi o ona hara i hara ai ia e maharatia ki a ia: kua mahia e ia te mea e tika ana, e rite ana; he pono ka ora ia.
Semmi ő vétke, melylyel vétkezett, emlékezetbe nem jön néki; törvény szerint és igazságot cselekedett, élvén él.
17 Heoi kei te mea nga tamariki a tou iwi, Kahore e rite te ara o te Ariki: na, ko ratou nei, kahore to ratou ara e rite.
És ezt mondják néped fiai: Nem igazságos az Úrnak útja; holott az ő útjok nem igazságos.
18 Ki te tahari atu te tangata tika i tona tika, a ka mahia e ia te he, ka mate ia i aua he.
Mikor az igaz elfordul az ő igazságától s gonoszságot cselekszik, meghal a miatt.
19 Ki te tahuri mai ano te tangata kino i tona kino, a ka mahia e ia te mea e tika ana, e rite ana, ka ai ena hei whakaora i a ia.
És mikor a hitetlen elfordul az ő hitetlenségétől és törvény szerint s igazságot cselekszik, él a miatt.
20 Heoi kei te mea na koutou, Kahore e rite te ara o te Ariki. E te whare o Iharaira, ka rite ki tona ara, ki tona ara, taku whakawa mo koutou.
És azt mondjátok: Nem igazságos az Úrnak útja: mindeniteket az ő útja szerint ítélem meg, Izráel háza.
21 Na, i te tekau ma rua o nga tau o to matou whakaraunga, i te tekau o nga marama, i te rima o nga ra o te marama, ka tae mai ki ahau tetahi o nga oranga o Hiruharama, a ka mea, Kua patua te pa.
És lőn fogságunknak tizenkettedik esztendejében, a tizedik hónapban, a hónap ötödikén, jöve hozzám egy menekült Jeruzsálemből, mondván: Megvétetett a város!
22 Na, kua pa te ringa o Ihowa ki ahau i te ahiahi i mua ake o te taenga mai o taua oranga nei; meinga ana e ia kia kuihi toku mangai, a tae noa mai ia ki ahau i te ata; na, kua meinga e ia kia kuihi toku mangai, a kore ake toku wahangu.
És az Úrnak keze lőn én rajtam este a menekült eljötte előtt, és megnyitá számat, mikorra az hozzám jöve reggel, és megnyilatkozék szám, s nem valék néma többé.
23 Na ka puta mai te kupu a Ihowa ki ahau; i ki ia,
És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván:
24 E te tama a te tangata, ko te hunga e noho ana i enei ururua i te whenua o Iharaira, e korero ana, e mea ana, He kotahi a Aperahama, a riro ana i a ia te whenua; ko tatou ia he tokomaha; kua homai te whenua ki a tatou hei kainga tupu.
Embernek fia! azok, kik amaz elpusztított helyeket lakják Izráel földjén, ezt mondják, mondván: Egyetlen egy volt Ábrahám, mikor örökségül kapta a földet, mi pedig sokan vagyunk, nékünk a föld örökségül adatott.
25 Mo reira ki atu ki a ratou, Ko te kupu tenei a te Ariki, a Ihowa; Ko ta koutou kai, he mea kinaki ki te toto, e anga ana hoki o koutou kanohi ki a koutou whakapakoko, e whakaheke toto ana hoki koutou: a e mau ranei te whenua i a koutou?
Ezokáért mondjad nékik: Ezt mondja az Úr Isten: Véreset esztek, és szemeiteket bálványaitokra emelitek, és vért ontotok; és a földet örökségül kapnátok?
26 Ko to koutou turanga ko a koutou hoari, e mahia ana e koutou te mea whakarihariha, e whakapokea ana e koutou te wahine a tona hoa, a tona hoa: a e mau ranei te whenua i a koutou?
Fegyveretekben bíztatok, útálatosságot cselekedtetek, és mindenitek az ő felebarátja feleségét megfertéztette; és a földet örökségül kapnátok?
27 Kia penei tau ki atu ki a ratou, Ko te kupu tenei a te Ariki, a Ihowa: E ora ana ahau, ina, ka hinga i te hoari te hunga i nga ururua, a, ko te tangata i te mata o te parae, ka hoatu ia e ahau hei kai ma nga kirehe, a, ko te hunga i nga taumaihi, i nga ana, ka mate ratou i te mate uruta.
Ezt mondjad nékik: Így szól az Úr Isten: Élek én, hogy a kik az elpusztult helyeken vannak, fegyver miatt hullnak el; és a ki a mezőnek színén, azt a vadaknak adtam eledelül, és a kik az erősségekben és a barlangokban vannak, döghalállal halnak meg.
28 Ka ururua rawa i ahau te whenua, ka waiho hei keteketenga, a ka mutu te whakapehapeha o tona kaha; ka ururua ano nga maunga o Iharaira, e kore e haerea e te tangata.
És teszem a földet pusztaságok pusztaságává, s megszünik erősségének kevélysége, és puszták lesznek Izráel hegyei, mert nem lesz, a ki átmenjen rajtok.
29 A ka mohio ratou ko Ihowa ahau, ina meinga e ahau te whenua hei ururua, hei keteketenga, mo a ratou mea whakarihariha katoa i mea ai ratou.
És megtudják, hogy én vagyok az Úr, mikor a földet pusztaságok pusztaságává teszem mindenféle útálatosságukért, melyeket cselekedtek.
30 Na, ko koe, e te tama a te tangata, e komuhumuhua ana koe e nga tama a tou iwi i te taha o nga pakitara, i nga tatau ano o nga whare, e korerorero ana tetahi ki tetahi, ki tona hoa, ki tona hoa, e mea ana, Tena, kia haere tatou, kia rongo ai tat ou i te kupu e puta mai ana i a Ihowa.
És te, embernek fia, néped fiai beszélgetnek felőled a falak mellett s a házaknak ajtaiban; és egyik a másikkal szól, kiki az ő atyjafiával, mondván: Jertek, kérlek, és halljátok: micsoda beszéd az, amely az Úrtól jő ki?
31 A ko ta ratou haere mai ki a koe rite tonu ki te haerenga mai o te iwi; ko ta ratou noho i tou aroaro rite tonu ano ki to taku iwi; e rongo ana hoki ratou ki au kupu, kahore ia e mahi: ko o ratou mangai hoki hei whakaahuareka mai, ko o ratou nga kau kei te whai i ta ratou apo taonga.
És eljőnek hozzád, a hogy a nép össze szokott jőni, s oda ülnek elődbe, mint az én népem, és hallgatják beszédidet, de nem cselekeszik, hanem szerelmeskedő énekként veszik azokat ajkokra, szívök pedig nyereség után jár.
32 Nana, ki a ratou, e rite ana koe ki te waiata roreka a te reo pai, a te tangata he pai te rangi o tana mea whakatangi; e rongo ana hoki ratou ki au kupu, kahore ia e mahi.
És ímé, te olyan vagy nékik, mint valamely szerelmeskedő ének, szép hangú, s mint valamely jó hegedűs; csak hallják beszédidet, de nem cselekszik azokat.
33 A, ina puta tenei, nana, tenei te haere mai nei, katahi ratou ka mohio tenei tonu he poropiti i roto i a ratou e noho ana.
De ha beteljesednek, mert ímé beteljesednek, megtudják, hogy próféta volt közöttök.

< Ehekiera 33 >