Mark 5
1 Adudagi Jisu amadi mahakki tung-inbasingna Galilee patki wangmada leiba Gerasa-gi lamda thunglammi.
És menének a tenger túlsó partjára, a Gadarenusok földére.
2 Amasung Jisuna hidagi hek kumthabaga, phattaba thawai changba mi amana mongpham maraktagi Ibungobu unanaba thoraklammi.
És a mint a hajóból kiméne, azonnal elébe méne egy ember a sírboltokból, a kiben tisztátalan lélek volt,
3 Nupa adu mongpham marakta leibani. Aduga kana amatana mahakpu amuk hanna yotlina punduna thamba ngamdre.
A kinek lakása a sírboltokban vala; és már lánczokkal sem bírta őt senki sem lekötni.
4 Makhoina mahakki makhong makhut adu kayarak hanna pullurabani adubu mahakpu hek punba khudingmakta mahakna yotli adu thadatli amasung yotling phalang adubu matek matek thudek-i. Mahak yamna kanba maramna kanamatana mahakpu phajinba ngamlamde.
Mert sokszor megkötözték őt békókkal és lánczokkal, de ő a lánczokat szétszaggatta, és a békókat összetörte, és senki sem tudta őt megfékezni.
5 Ahing nungthil animak mahakna mongpham marakta amadi chingda koichat chattuna koirao laoraga masa mathantabu nungna sudatcharammi.
És éjjel és nappal mindig a hegyeken és a sírboltokban volt, kiáltozva és magát kövekkel vagdosva.
6 Jisuna lapna leiringeida mahakna Jisubu urammi aduga mahakna chellaktuna Ibungogi mangda khuru khudak kunduna tuthajarammi.
Mikor pedig Jézust távolról meglátta, oda futamodék, és elébe borula,
7 Amasung mahakna ahouba khonjelda laoraduna hairak-i, “He Jisu, khwaidagi wangthoiraba Mapu Ibungogi Machanupa! Nangna eingonda kari touba pambage? Eina Mapu Ibungo panduna haijari, eibu ot-neiduna cheirak pibiganu!”
És fennhangon kiáltva monda: Mi közöm nékem te veled, Jézus, a magasságos Istennek Fia? Az Istenre kényszerítelek, ne kínozz engem.
8 (Mahakna masi haibagi maramdi Jisuna, “Phattaba thawai, mi asidagi thokkhro!” haina hanna haikhibagini.)
(Mert ezt mondja vala néki: Eredj ki, tisztátalan lélek, ez emberből.)
9 Maduda Jisuna mangonda hanglak-i, “Naming kari kou-i?” Mahakna khumlak-i, “Eigi mingdi ‘Tenggol’ kou-i, maramdi eikhoi yammi!”
És kérdezé tőle: Mi a neved? És felele, mondván: Légió a nevem, mert sokan vagyunk.
10 Aduga mahakna Jisuda makhoibu mapham adudagi tanthokpidanaba hanjin hanjin haijarammi.
És igen kéré őt, hogy ne küldje el őket arról a vidékről.
11 Matam aduda manak nakpa ching-ya amada ok sanggu ama machinjak chaduna leirammi.
Vala pedig ott a hegynél egy nagy disznónyáj, a mely legel vala.
12 Maram aduna phattaba thawaising aduna Jisuda nonjaduna haijarak-i, “Eikhoibu oksing asida thabiduna makhoida chang-hanbiyu.”
És az ördögök kérik vala őt mindnyájan, mondván: Küldj minket a disznókba, hogy azokba menjünk be.
13 Adudagi Ibungona makhoida ayaba adu pire, amasung phattaba thawaisingduna mi adudagi thokkhraga oksing aduda changkhre. Chaorakna masing lising animuk oiba ok sanggu adu angamba adudagi pat tamna thuna chenthakhiduna pat aduda iraknaduna sire.
És Jézus azonnal megengedé nékik. A tisztátalan lelkek pedig kijövén, bemenének a disznókba; és a nyáj a meredekről a tengerbe rohana. Valának pedig mintegy kétezeren; és belefúlának a tengerbe.
14 Maduda ok sellambasing aduna chenkhiduna saharduda amadi khunsingda thoudok adugi paodu sandokle. Adudagi misingna thokkhiba thoudok adu yengnanabagidamak mapham aduda laklammi.
A kik pedig őrzik vala a disznókat, elfutának, és hírt vivének a városba és a falvakba. És kimenének, hogy lássák, mi az, a mi történt.
15 Amasung makhoina Jisugi nakta lakpada, phattaba thawai tenggol changlamba nupa aduna maphamduda maphi marol ningthina settuna amadi wakhal tana phambadu ubada makhoi loina kire.
És menének Jézushoz, és láták, hogy az ördöngős ott ül, fel van öltözködve és eszénél van, az, a kiben a légió volt; és megfélemlének.
16 Aduga phattaba thawaising changlamba nupa amasung oksing aduda kari thokkhibage haibadu uhoubasingna makhoida tamle.
A kik pedig látták, elbeszélék nékik, hogy mi történt vala az ördöngőssel, és a disznókkal.
17 Maram aduna Jisubu makhoigi lam adu thadoktuna chatpikhinaba makhoina Jisuda haijare.
És kezdék kérni őt, hogy távozzék el az ő határukból.
18 Aduga Jisuna hida kakhatpa matamda phattaba thawaising changlamba nupa aduna Jisuda nonjaduna haijarak-i, “Eisu Ibungoga loinana chatchage!”
Mikor pedig a hajóba beszállott vala, a volt ördöngős kéré őt, hogy vele lehessen.
19 Adubu madu Jisuna yakhide. Amasung Ibungona mangonda hairak-i, “Nahakna nayumda amasung nahakki oiba mising adugi manakta handuna Mapu Ibungona nahakkidamak kayada chaoba thabak toubikhiba amadi nahakpu kayagi matik nungsibiba haibadu makhoida tamlu.”
De Jézus nem engedé meg néki, hanem monda néki: Eredj haza a tiéidhez, és jelentsd meg nékik, mely nagy dolgot cselekedett veled az Úr, és mint könyörült rajtad.
20 Maduda mahakna chatkhiduna Decapolis haina khangnaba Sahar Tara adugi mapham khudingda Jisuna mangonda toubikhibasing adu sandokpa hourammi. Amasung madu taba mi pumnamakna ngaklammi.
El is méne, és kezdé hirdetni a Tízvárosban, mely nagy dolgot cselekedett vele Jézus; és mindnyájan elcsodálkozának.
21 Adudagi Jisuna patki wangmada amuk hallakle. Aduga yamlaba miyam amana Ibungogi akoibada tillare.
És mikor ismét általment Jézus a hajón a tulsó partra, nagy sokaság gyűle ő hozzá; és vala a tenger mellett.
22 Adudagi Jairus kouba synagogue-ki luchingba amana mapham aduda lakle, aduga mahakna Jisubu ubaga Jisugi khuyakhada tuthajaduna,
És ímé, eljöve a zsinagóga fők egyike, névszerint Jairus, és meglátván őt, lábaihoz esék,
23 yamna nollukna haijarak-i, “Eigi piklibi ichanupi sigadabagi phibhamda yamna kanna nare. Mahakna naba phajaduna hingjananaba, Ibungona lakpiduna mahakki mathakta Ibungogi khut thambiyu.”
És igen kéré őt, mondván: Az én leánykám halálán van; jer, vesd reá kezedet, hogy meggyógyuljon és éljen.
24 Maduda Jisuna Jairus-ka loinana chatminnare. Amasung yamlaba miyam amana Ibungogi matung illammi aduga makhoina Ibungogi akoibada krik-krik innaduna chatlammi.
El is méne vele, és követé őt nagy sokaság, és összeszorítják vala őt.
25 Mapham aduda chahi taranithoi chupna ee taduna naraklabi nupi ama leirammi.
És egy asszony, a ki tizenkét év óta vérfolyásos vala,
26 Mahakna layengba mi kaya amada yengduna awaba kaya khangkhre aduga mahakki areiba sel pumbasu sijinnakhre, adubu phagatlakpagi mahutta anaba henna henjillammi.
És sok orvostól sokat szenvedett, és minden vagyonát magára költötte, és semmit sem javult, sőt inkább még rosszabbul lett,
27 Mahakna Jisugi maramda taraduna miyam marakta Ibungogi tunglomda laklaga mahak masa mathanta “Eina Ibungogi phi asi sokta sokcharabadi, ei naba phajagani” haina mapukningda khanjabaga loinana Ibungogi phida sokcharammi.
Mikor Jézus felől hallott vala, a sokaságban hátulról kerülve, illeté annak ruháját.
Mert ezt mondja vala: Ha csak ruháit illethetem is, meggyógyulok.
29 Mahakna Ibungogi phi adu hek sokchabaga, khudak aduda mahakki ee tarambadu lepkhre; amasung mahak masana masada leiba anaba adu phajare haibadu khangjakhi.
És vérének forrása azonnal kiszárada és megérzé testében, hogy kigyógyult bajából.
30 Maduda Jisuna mangondagi panggal thokkhre haibadu khudak aduda khangladuna, miyam aduda onsillaktuna hanglak-i, “Kanana eigi phi sokkhibage?”
Jézus pedig azonnal észrevevén magán, hogy isteni erő áradott vala ki belőle, megfordult a sokaságban, és monda: Kicsoda illeté az én ruháimat?
31 Ibungogi tung-inbasingna khumlak-i, “Yengbiyu, miyamsing asina Ibungogi akoibada krik-krik innaduna leiri; aduga ‘Kanana eibu sokkhibage?’ haina karigi Ibungona hangbiribano?”
És mondának néki az ő tanítványai: Látod, hogy a sokaság szorít össze téged, és azt kérdezed: Kicsoda illetett engem?
32 Adubu mangonda sokkhibi nupi adubu unanaba Ibungona koina yenglammi.
És körülnéze, hogy lássa azt, a ki ezt cselekedte.
33 Nupi aduna mangonda kari thokkhibage haibadu khanglabada kibana masadu niklammi amasung mahakna laktuna Ibungogi khuyakhada tuthajaraga thokkhiba thoudok pumnamak Ibungoda tamjare.
Az asszony pedig tudva, hogy mi történt vele, félve és remegve megy vala oda és elébe borula, és elmonda néki mindent igazán.
34 Maduda Jisuna mangonda hairak-i, “Ichanupi, nanggi thajabana nahakpu phahanbire. Ingthana chatlo, aduga nahakki laina adudagi phajaro!”
Ő pedig monda néki: Leányom, a te hited megtartott téged. Eredj el békével, és gyógyulj meg a te bajodból.
35 Jisuna masi hairingeida synagogue-ki luchingba Jairus-ki yumdagi mi khara laklaga mangonda hairak-i, “Nahakki nachanupi sire. Oja Ibungobu amuk wahallubagi kari kanagani?”
Mikor még beszél vala, odajövének a zsinagóga fejétől, mondván: Leányod meghalt; mit fárasztod tovább a Mestert?
36 Makhoina haibadu hek tabaga karisu thousaba toudana Ibungona Jairus-ta hairak-i, “Kiganu, thada thajou.”
Jézus pedig, a mint hallá a beszédet, a mit mondanak vala, azonnal monda a zsinagóga fejének: Ne félj, csak higyj.
37 Adudagi Peter, Jacob amadi mahakki manao John nattana atei kana amatabu mahakka loinana chatminnaba Ibungona yadre.
És senkinek sem engedé, hogy vele menjen, csak Péternek és Jakabnak és Jánosnak, a Jakab testvérének.
38 Amasung makhoina Jairus-ki yumda lakle aduga mapham aduda irang langba, kappa laoba amadi tengtha nawoiba Ibungona ure.
És méne a zsinagóga fejének házához, és látá a zűrzavart, a sok síránkozót és jajgatót.
39 Adudagi Ibungona changsinduna makhoida hairak-i, “Karigi nakhoina irang langduna kapna-laonaribano? Angang asi siba natte, mahak tumlibani!”
És bemenvén, monda nékik: Mit zavarogtok és sírtok? A gyermek nem halt meg, hanem alszik.
40 Maduda makhoina Ibungoda karemnaduna noknarammi. Adubu Ibungona makhoi pumnamak mapanda thok-hankhraga, angangdugi mama mapa amadi Ibungogi tung-inba ahumduga loinana, angangduna hipliba ka aduda changle.
És nevetik vala őt. Ő pedig kiküldvén valamennyit, maga mellé vevé a gyermeknek atyját és anyját és a vele levőket, és beméne oda, a hol a gyermek fekszik vala.
41 Aduga Ibungona angang adugi khut pairaduna hairak-i, “Talitha kumi!” haibagi wahanthokti, “Nupimacha, eina nangonda hairi, hougatlu!”
És megfogván a gyermeknek kezét, monda néki: Talitha, kúmi; a mi megmagyarázva azt teszi: Leányka, néked mondom, kelj föl.
42 Khudaktuda nupimachadu hougattuna koichat chatle. (Mahak chahi taranithoi surabini.) Maduda makhoi yamna ngaklammi.
És a leányka azonnal fölkele és jár vala. Mert tizenkét esztendős vala. És nagy csodálkozással csodálkozának.
43 Adubu Ibungona makhoida kana amatada haidoktanaba akanba yathang pirammi, aduga mahakna makhoida hairak-i, “Nupimacha aduda chanaba khara piyu.”
Ő pedig erősen megparancsolá nékik, hogy ezt senki meg ne tudja. És mondá, hogy adjanak annak enni.
