< Salamo 91 >

1 I mpimoneñe am-pipalira’ i Andindimoneñeiy, ty hitoetse añ’alo’ i El-Sadai ao,
A ki lakik a Legfelsőnek rejtekében, a Mindenhatónak árnyékában honol –
2 Hanoako ty hoe t’Iehovà: Ty fiampirako, ty rova fitsolohako, i Andrianañahare fiatoakoy.
azt mondom az Örökkévalóról menedékem és váram, Istenem, a kiben bízom.
3 Ie ty mpañaha azo boak’ am-bitsom-pamandri-boroñe ao, naho boak’ amy biloka mahahomakey.
Mert ő megment téged a madarásznak tőrétől, a veszedelmes dögvésztől.
4 Haholonkolo’e am-bolon-ela’e ao irehe, ambane’ o ela’eo ty hipalira’o; fikalan-defo naho fikala-meso ty hatò’e.
Szárnytollával beföd téged és szárnyai alatt találsz menedéket; paizs és pánczél az ő hűsége.
5 Tsy hahahembañ’ azo ty hetraketrak’ an-kaleñe, ndra ty ana-pale mihirirìñe an-tariñandroke.
Nem kell félned az éjszaka rettegésétől, a nyíltól, mely nappal repül;
6 Ndra ty kiria mitingañe añ’ieñe ao ndra ty angorosy mamotsake naho antoandro.
a dögvésztől, mely a homályban jár, a pestistől, mely délben pusztít.
7 Arivo ty mete hikorovok’ añ’ ila’o eo, le rai-ale ty am-pitàn-kavana’o eo, f’ie tsy hitotok’ azo.
Elhull oldalodról ezer, és tizezer a jobbodról: te hozzád nem közelít.
8 O fihaino’oo avao ro hisamba, hahaisake ty ­fandilovañe o lo-tserekeo.
Csak szemeiddel fogod nézni, a gonoszoknak fizetségét látni.
9 Amy te Iehovà, fitsolohako, i Andindimoneñey, ty nanoe’o fimoneñañe,
Mert te azt mondtad: az Örökkévaló az én menedékem, a Legfelsőt tetted menhelyeddé.
10 Tsy hidoiñe ama’o ty hankàñe, tsy hitotofan-angorosy ty akiba’o,
Nem esik meg rajtad szerencsétlenség, és csapás nem közeledik sátorodhoz;
11 Fa hafanto’e ama’o o anjeli’eo, hañambeñe azo amo lia’o iabio;
mert az ő angyalait rendeli melléd, hogy megőrizzenek téged mind az utjaidon.
12 hañotrotroa’e am-pità’e ao, tsy mone hadasi’o ami’ty vato ty fandia’o.
Tenyerükön hordanak téged, hogy kőbe ne üssed lábadat.
13 Ho lià’o ty liona naho ty fandrefeala; ho hitsakitsahe’o ambanem-pandia’o eo ty liona-tora’e naho i mereñey.
Oroszlán és vipera fölött lépdelsz, letiprasz fiatal oroszlánt és sárkányt.
14 Kanao ifahara’e koko, ho hahako, havotrako an-kaboañe ey amy te fohi’e ty añarako.
Mert én rajtam csüng, tehát megszabadítom, megótalmazom, mert ismeri nevemet.
15 Ho kanjie’e, le ho toiñeko; hindrezako te am-poheke, ho votsorako vaho ho tolorako asiñe.
Szólít engem és én meghallgatom, vele vagyok szorongatásban, kiragadom és tiszteltté teszem.
16 Heneñeko halava’ havelon-dre; vaho hampahaoniñeko aze ty fandrombahako.
Hosszú élettel lakatom jól és látnia engedem segítségemet.

< Salamo 91 >