< Salamo 89 >

1 Ho saboeko nainai’e ty fiferenaiña’ Iehovà, hampahafohineko am-bava ze hene tariratse mifandimbe ty figahiña’o.
Az Ezrahita Ethán tanítása. Az Úrnak kegyelmességét hadd énekeljem örökké! Nemzetségről nemzetségre hirdetem a te hűséges voltodat az én számmal!
2 Fa hoe iraho: mioreñe nainai’e ty fiferenaiñañe, najado’o andindiñe ao ty figahiña’o.
Mert azt mondom: Örökké megáll a te kegyelmességed, és megerősíted a te hűséges voltodat az egekben, mondván:
3 Nanoeko fañina amy jinobokoy, nifanta amy Davide mpitorokoy:
Szövetséget kötöttem az én választottammal, megesküdtem Dávidnak, az én szolgámnak:
4 Hajadoko pak’añ’afeafe’e o tarira’oo, naho hatroako amo hene tariratseo ty fiambesam-panjakà’o. Selà
Mindörökké megerősítem a te magodat, és nemzetségről nemzetségre megépítem a te királyi székedet. (Szela)
5 Ho rengè’ o likerañeo o halatsà’oo ry Iehovà, naho ty figahiña’o am-pivori’ o noro’oo.
És az egek dicsérik a te csodadolgodat Uram; a te hűséges voltodat is a szentek gyülekezetében.
6 Fa ia an-dikerañe ao ty mañirinkiriñe am’ Iehovà? Ia amo ana’ o manjofakeo ty hambakambañe am’ Iehovà?
Mert a felhőkben kicsoda hasonlatos az Úrhoz, s ki olyan, mint az Úr, az istenek fiai között?
7 I Andrianañahare añeveña’ ty fivori’ o noro’eo; hene ilatsa’ o miariseho’ azeo.
Igen rettenetes Isten ő a szentek gyűlésében, és félelmetes mindazokra, a kik körülte vannak.
8 Ry Iehovà Andrianañahare’ i Màroy, ia ty mañirinkiriñe azo? Ry Ià maozatseo, ohoñe’ty figahiña’o.
Uram, Seregeknek Istene! Kicsoda olyan erős, mint te vagy Uram? És a te hűséges voltod körülvesz téged.
9 Fehe’o ty fitroña’ o riakeo, ie mitroatse o alo’eo le ampipendreñe’o.
Te uralkodol a tengernek kevélységén; mikor az ő habjai felemelkednek, te csendesíted le azokat.
10 Dinemodemo’o ty Rahabe manahake o vinonoo; binaibaim-pitàn-kaozara’o o rafelahi’oo.
Te rontád meg Égyiptomot mintegy átdöföttet; erős karoddal elszélesztetted ellenségeidet.
11 Azo o likerañeo, Azo ka ty tane toy; ty voatse toy naho ty halifora’e. Ihe ro nañoreñe iareo.
Tieid az egek, a föld is a tied: e világot minden benne valóval te fundáltad.
12 Ty avaratse naho ty atimo, songa nitsenè’o; rebehe’ i Tabore naho i Kermone ty tahina’o.
Az északot és a délt te teremtetted, a Thábor és a Hermon a te nevednek örvendeznek.
13 Maozatse ty sira’o, fatratse ty fità’o, mionjoñe ty fitàn-kavana’o.
A te karod hatalommal teljes, a te kezed erős, a te jobbod méltóságos.
14 Ty havañonañe naho ty hatò ro fioreñam-piambesa’o; iatrefa’ ty fiferenaiñañe naho ty havantañañe.
Igazság és jogosság a te királyi székednek alapja; kegyelem és hűség jár a te orczád előtt.
15 Haha t’ondaty mahafohiñe i fipoñafam-peoy, Hañavelo ami’ty fireandrean- dahara’o iereo, ry Iehovà;
Boldog nép az, a mely megérti a kürt szavát; a te orczádnak világosságánál jár ez, oh Uram!
16 I tahina’oy ty hitreña’ iareo lomoñandro, ie onjoñe’ ty havantaña’o.
A te nevedben örvendeznek egész nap; és a te igazságodban felmagasztaltatnak.
17 Ihe ro enge’ ty haozara’iareo, mañonjoñe ty tsifa’ay ty fañosiha’o.
Mert az ő erejöknek ékessége te vagy; a te jóakaratoddal emeled fel a mi szarvunkat is.
18 A i Iehovà ty fikalan-defo’ay, a i Masi’ Israeley ty Mpanjaka’ay
Mert az Úr a mi paizsunk, és Izráelnek Szentje a mi királyunk.
19 Teo ty nitsarae’o añ’aroñaroñe amo noro’oo, ty hoe: fa nìmbaeko i fanalolahiy; fa nonjoneko ty jinoboñe am’ ondatio,
Akkor látásban szóltál a te kegyeltednek, és mondád: Segítséget adtam a vitéznek, felmagasztaltam a népből választottat;
20 nitreako t’i Davide mpitoroko; i norizako amy soliko miavakeiy.
Megtaláltam Dávidot, az én szolgámat; szent olajommal kentem fel őt,
21 Ho gañe ama’e ty tañako, hampaozatse aze ka ty sirako
A kivel állandóan vele lesz az én kezem, sőt az én karom erősíti meg őt.
22 Tsy hamañahy aze o rafelahio, tsy hampilovilovy aze i anan-karatiañey.
Nem nyomhatja őt el az ellenség, és a gonosz ember sem nyomorgatja meg őt;
23 Ho demoheko añatrefa’e o rafelahi’eo, vaho ho zevoñeko o malaiñ’azeo.
Mert ő előtte rontom meg az ő szorongatóit, és verem meg az ő gyűlölőit.
24 Ho ama’e ty figahiñako naho ty fiferenaiñako, ty añarako ro fañonjonañe ty tsifa’e.
És vele lesz az én hűségem és kegyelmem, és az én nevemmel magasztaltatik fel az ő szarva.
25 Hasampeko amy riakey ka ty fità’e, naho ty fitàn-kavana’e amo sakao.
És rávetem az ő kezét a tengerre, és az ő jobbját a folyóvizekre.
26 Ho kanjie’e ami’ty hoe: Ihe ro Raeko, Andrianañahareko, vaho ty lamilamim-pandrombahañe ahiko.
Ő így szólít engem: Atyám vagy te; én Istenem és szabadításom kősziklája!
27 Hanoeko tañoloñoloñako re ho talèm-panjaka’ ty tane toy.
Én meg elsőszülöttemmé teszem őt és felebbvalóvá a föld királyainál.
28 Hambenako ami’ty fiferenaiñako nainai’e, le hijadoñe ama’e ty fañinako.
Örökké megtartom néki az én kegyelmemet, és az én szövetségem bizonyos marad ő vele.
29 Haoreko tsy ho modo nainai’e o tarira’eo, ho mira amo andron-dikerañeo ty fiambesa’e.
És az ő magvát örökkévalóvá teszem, és az ő királyi székét, mint az egeknek napjait.
30 Aa naho zehare’ o ana’eo i Entakoy naho tsy mañavelo amo fepèkoo,
Ha az ő fiai elhagyják az én törvényemet, és nem járnak az én végzéseim szerint;
31 naho lilare’ iareo o fañèkoo, vaho tsy mitañ’ o fandiliakoo,
Ha az én rendeléseimet megtörik, és meg nem tartják az én parancsolatimat:
32 Le ho tiliheko an-kobaiñe ty fiolà’ iareo, naho am-pòfoke o tahi’ iereoo.
Akkor vesszővel látogatom meg az ő bűnöket, és vereségekkel az ő álnokságukat;
33 Fe tsy hasintako ama’e ty fiferenaiñako, vaho tsy hivalik’ ami’ty figahiñako.
De az én kegyelmemet nem vonom meg tőle, és az én hűséges voltomban nem hazudom.
34 Tsy ho tivaeko i fañinakoy, ndra hañova ze naakan-tsoñiko.
Nem töröm meg az én szövetségemet, és a mi kijött az én számból, el nem változtatom.
35 Teo ty nifantàko ami’ty hamasiñako, —zaho tsy handañitse amy Davide—
Megesküdtem egyszer az én szentségemre: vajjon megcsalhatnám-é Dávidot?
36 Tsy ho modo nainai’e i tiri’ey, vaho manahake i masoandro aolokoy i fiambesa’ey;
Az ő magva örökké megmarad, és az ő királyi széke olyan előttem, mint a nap.
37 hioreñe nainai’e re manahake i volañey, vaho higahiñe manahake i valolombelon-dikerañey. Selà
Megáll örökké, mint a hold, és bizonyos, mint a felhőben lévő bizonyság. (Szela)
38 Fe sinoi’o añe iraho, nifarieñe, niviñera’o i noriza’oy.
De te mégis elvetetted és megútáltad őt, és megharagudtál a te felkentedre.
39 Novohe’o ty fañina’o amy mpitoro’oy; nitivae’o an-debok’ao ty sabakan-enge’e.
Felbontottad a te szolgáddal kötött szövetséget, földre tiportad az ő koronáját.
40 Fonga tinorotosi’o o kijoli’eo narotsa’o iaby o rova’eo.
Lerontottad az ő kőfalait mind; romokká tetted erősségeit.
41 Ikopaha’ ze hene miary eo; Andrabioña’ o mifankarine ama’eo.
Zsákmányolták őt mind az úton járók; gyalázattá lőn az ő szomszédai előtt.
42 Naonjo’o ty tañan-kavana’ o malaiñe azeo; nampirebehe’o o rafelahi’e iabio;
Felmagasztaltad az ő szorongatóinak jobbját, és megvidámítottad minden ellenségét.
43 Mbore nafote’o i lelam-pibara’ey le tsy ampijohañe’o an-kotakotak’ ao.
Még fegyverének élét is elvetted, és nem segítetted őt a harczban.
44 Najihe’o ty enge’e, naho navokovoko’o an-tane eo i fiambesa’ey.
Eltörlötted az ő fényességét, és az ő királyi székét a földre vetetted.
45 Nitomore’o o andron-katora’eo, kinolopo’o hasalaran-dre. Selà
Az ő ifjúságának napjait megrövidítetted, gyalázatot borítottál reá. (Szela)
46 Pak’ombia ry Iehovà? Hietake nainai’e v’iheo? Sikala ombia ty hiforoforoa’ ty fifombo’o hoe afo?
Meddig rejtegeted még magad, oh Uram, szüntelen, és ég a te haragod, mint a tűz?
47 Tiahio ty habori’ o androkoo, akore ty hakoahañe nitsenè’o ze kila ana’ ondaty!
Emlékezzél meg rólam: mily rövid az élet! Mily semmire teremtetted te mind az embernek fiait!
48 Ia t’indaty veloñe tsy ho liàn-kavilasy, ho haha’e ami’ty haozara’ i kiboriy hao ty fiai’e? Selà (Sheol h7585)
Kicsoda oly erős, hogy éljen és ne lásson halált s megszabadítsa magát a Seolnak kezéből? (Szela) (Sheol h7585)
49 Aia o fiferenaiña’o haehaeo, ry Talè, ze nifantà’o amy Davide ami’ty figahiña’o?
Hol van a te előbbi kegyelmességed, Uram? Megesküdtél Dávidnak a te hűséges voltodra!
50 Tiahio ry Talè, ty fañivañivañe i mpitoro’oy, ie otroñeko añ’arañako ondaty maroo,
Emlékezzél meg Uram a te szolgáidnak gyalázatjokról! hogy sok népnek gyalázatját hordozom keblemben,
51 ie kinizakiza’ o rafelahi’oo, ry Iehovà, ie ninjè’ iareo o lia’ i noriza’oio;
A melyekkel gyaláztak a te ellenségeid Uram, a melyekkel gyalázták a te felkentednek lépéseit.
52 Andriañeñe nainai’e t’Iehovà. Ie izay, naho Amena.
Áldott legyen az Úr mindörökké! Ámen és Ámen.

< Salamo 89 >