< Salamo 3 >
1 Ry Iehovà, Akore ty fitomboa’ o mpamorefore ahikoo! Maro ty miongake hiatreatre ahy.
Dávid zsoltára; fia, Absolon elől való futásakor. Uram! mennyire megsokasodtak ellenségeim! sokan vannak a reám támadók!
2 Lako ty manao ty hoe ty amako: Tsy ama’e ty fandrombahan’ Añahare. Selà
Sokan mondják az én lelkem felől: Nincs számára segítség Istennél, (Szela)
3 Fa Ihe, ry Iehovà, ro kalan-defo mañohoñ’ ahy, ty engeko naho ty Mpampiandra ty lohako.
De te, oh Uram! paizsom vagy nékem, dicsőségem, az, a ki felmagasztalja az én fejemet.
4 Ie koiheko am-peo t’Iehovà, le janjiñe’e amy vohi’e miavakey. Selà
Felszóval kiálték az Úrhoz, és ő meghallgata engemet, az ő szentsége hegyéről. (Szela)
5 Màndre iraho vaho miroro; tsekake amy te mpañimba ahy t’Iehovà.
Én lefekszem és elalszom; felébredek, mert az Úr támogat engem.
6 Tsy hembañako i lahiale miarikoboñe hiatreatre ahikoy.
Nem félek sok ezernyi néptől sem, a mely köröskörül felállott ellenem.
7 Miongaha, ry Iehovà! Rombaho iraho ry Andrianañahareko, fa fonga tinampifi’o ty valañorà’ o rafelahikoo; vaho pinekapeka’o ty nife’ o lo-tserekeo.
Kelj fel Uram, tarts meg engem Istenem, mert te verted arczul minden ellenségemet; a gonoszok fogait összetörted.
8 Am’ Iehovà ty fandrombahañe; naho am’ondati’oo ty fitahia’o. Selà
Az Úré a szabadítás; legyen a te népeden a te áldásod. (Szela)