Salamo 27
1 Hazavàko naho fandrombahako t’Iehovà, ia ty ihembañako? Fipaliram-piaiko t’Iehovà, ia ty hirevendreveñako?
Dávidtól. Az Örökkévaló a világosságom és üdvöm, hitől féljek? Az Örökkévaló életemnek erőssége, kitől remegjek?
2 Ie niambotrak’ amako o lo-tserekeo hampibotseke o nofokoo; le nitsikapy vaho nikorovoke o malaiñ’ahio naho o rafelahikoo.
Mikor gonosztevők közelítottek felém, hogy húsomat egyék, az én szorongatóim és ellenségeim – ők botlottak meg és estek el.
3 Ndra te hitobe hiatreatre ahy ty firimboñañe, tsy ho vorombeloñe ty troko; ndra te hitroatse amako ty hotakotake, mbe hitam-patokisañe.
Ha táboroz ellenem táhor, nem fél szívem; ha támad ellenem ha. rez, mindamellett bízok én.
4 Raha raike ty nihalalieko am’ Iehovà, izay ty ho paiaeko: ty hitobohako añ’anjomba’ Iehovà ao ze hene andro ivelomako, hahatrea ty hasoa-vinta’ Iehovà, vaho hañontàne añ’akiba’e ao.
Egyet kértem az Örökkévalótól, azt kivánom: lassabban az Örökkévaló házában éltem minden napjaiban, hogy nézzem az Örökkévaló kellemét és szemléljem templomát.
5 Ampipalira’e an-kijà’e ao t’ie an-tsam-poheke, akafi’e am-poreforetan-Kivoho’e ao; ampitongoa’e andigiligin-damilamy eo.
Mert tartogat engem kunyhójában veszedelem napján; rejteget engem sátora rejtekében, sziklára fölemel.
6 Aa le honjoneñ’ ambone’ o rafelahiko miariseho ahio ty lohako. vaho ho banabanako soroñe an-drebeke mb’an-kivoho’e ao; ho saboako, eka ho rengèko an-tsabo t’Iehovà.
És most fölemelkedik fejem ellenségeim fölé, körülöttem; hadd áldozok sátorában riadás mellett áldozatokat, hadd éneklek és hadd zengek az Örökkévalónak!
7 Janjiño ry Iehovà, naho ikaihako am-peo! Iferenaiño vaho toiño.
Halljad, Örökkévaló, hangommal felkiáltok, kegyelmezz nekem és hallgass meg engem!
8 Nitaroñe’o ami’ty foko ty hoe: Paiao ty tareheko; toe ho tsoeheko ty vinta’o, ry Iehovà.
Rólad mondja szívem: Keressétek arczomat! – Arczodat, Örökkévaló, keresem én.
9 Ko aetak’ amako ty lahara’o; ko apo’o an-kaviñerañe ty mpitoro’o, Ihe mpañolotse ahy; le ko aitoa’o, naho ko farie’o ry Andrianañaharem- pandrombahañe ahiko.
Ne rejtsd el arczodat előlem, ne utasítsd el haragban szolgádat; segítségem voltál; ne vess el és ne hagyj el engem, üdvöm Istene!
10 Ndra t’ie nadon-drae naho rene, ho rambese’ Iehovà.
Mert atyám s anyám elhagytak, de az Örökkévaló befogad engem.
11 Anaro ahy ty lala’o, ry Iehovà vaho tehafo mb’an-dalañe mira ty amo rafelahikoo.
Igazíts engem, Örökkévaló, a te útadra, és vezess egyenes ösvényen meglesőim miatt!
12 Ko asese’o an-tsatri’ o malaiñ’ ahio; fa atretréo o mpanara vandeo, naho o mikofòke hasiahañeo.
Ne adj át azorongatóim dühének, mert támadtak ellenem hazug tanúk s erőszakot lehelők.
13 Hete! atokisako te ho treako an-tanen-kaveloñe ao ty hasoa’ Iehovà—
Ha nem hittem volna, hogy majd látom az Örökkévaló jóságát az élők országában!
14 Itamao t’Iehovà, mihaozara, le mihafatrara arofo; eka, liñiso t’Iehovà.
Remélj az Örökkévalóban! Légy erős és bátorodjék szíved, és remélj az Örökkévalóban!
