< Salamo 133 >

1 Sabo-Pionjonañe, a i Davide Akore ty hasoa naho ty hafanjàka’ ty fitraofañ’ ìna’ o mpirahalahio!
Grádicsok éneke Dávidtól. Ímé, mily jó és mily gyönyörűséges, a mikor együtt lakoznak az atyafiak!
2 Manahake ty solike sarotse añambone’e eo, miroroñe an-tsomotse, an-tanteahe’ i Aharone mb’eo, mitsiritsiok’ añ’ olon-tsaro’e mireparepay.
Mint a drága olaj a fejen, a mely aláfoly a szakállon, az Áron szakállán; a mely lefoly köntöse prémjére;
3 Hambañe ami’ty mika’ i Kermone mivotrak’ amo vohi’ i Tsiôneo; amy nañoriza’ Iehovà fitahiañey, eka! haveloñe nainai’e.
Mint a Hermon harmatja, a mely leszáll Sion hegyeire. Csak oda küld áldást az Úr és életet örökké!

< Salamo 133 >