< Salamo 109 >

1 Ry Andrianañaharem-pandrengeako, Ko mianjiñe,
A karmesternek. Dávidtól zsoltár. Dicséretem Istene, ne hallgass!
2 fa nasoka’ iareo amako ty vava raty naho ty vavam-pamañahiañe fa nifosa ahy an-dela mibodiake.
Mert gonosznak száját és csalfaságnak száját nyitották rám, beszéltek velem hazug nyelvvel.
3 Niarikoboña’ iareo am-pivolam-palaiñañe; vaho nialy amako tsy am-poto’e.
És gyülölet szavaival környékeztek, és harczoltak ellenem ok nélkül.
4 Manisý ahy iereo ho valem-pikokoako, izaho mpitalaho.
Szeretetemért vádolnak engem, holott én csnpa imádság vagyok.
5 Tinambe’ iareo raty hasolo ty soa naho falaiñañe hasolo ty fikokoako.
Tettek velem rosszat jóért, s gyűlöletetszeretetemért.
6 Tendreo ty lo-tsereke hifehe aze, ampijohaño am-pitàn-kavana’e ty mpañinje,
Rendelj föléje gonoszt, és vádló álljon jobbjánál!
7 ie zakaeñe, ampiboaho te voa, le hatao tahiñe i fisolohoa’ey.
Mikor megitélték, kerüljön ki bűnösnek és imája váljék vétekké!
8 Ho tomoreñe o andro’eo, vaho ho tavaneñe i fitoloña’ey.
Legyenek napjai kevesek, a mi neki szánva volt, más vegye el!
9 Le ho bode-rae o ana’eo vaho ho ramavoy ty vali’e.
Legyenek gyermekei árvák, és felesége özvegy!
10 Ho mpangatake miriorio o ana’eo; hipay ty lintse’iareo am-bangiñe añe.
S bujdosva bujdossanak el gyerrnekei, kéregessenek és kolduljanak, el a romjaiktól!
11 Hifetreha’ ty mpampisongo ze hene vara’e; naho ho volose’ o ambahinio ty tolin-kamokora’e.
Tőrbe ejtse hitelező mindazt a mi az övé, és idegenek prédálják el szerzeményét.
12 Ee t’ie tsy ho am-piferenaiñañe, naho leo raike tsy hitretre o ana’e bode-raeo
Ne legyen neki, ki tartósan mível szeretetet s ne legyen árváinak, ki rajtuk könyörül!
13 Haitoañe o tiri’eo, vaho ho faopaoheñe ami’ty tariratse handimbe ty añara’ iareo.
Legyenek utódai kiirtásra, a másik nemzedékben törültessék el nevök!
14 Le ho tohineñe am’ Iehovà ty hakeon-drae’e; naho tsy ho faoheñe ami tahin-drene’e.
Emlékezésre legyen őseinek bűne az Örökkévalónál, es anyjának vétke el ne törültessék!
15 Ho aolo’ Iehovà nainai’e abey iereo, soa te hapitso’e an-tane atoy ty fitiahiañe iareo.
Legyenek mindig előtte az Örökkévalónak, s irtsa ki az országból emléküket!
16 Amy te namoea’e ty hiferenaiñe, te mone nampisoañe ondaty rarake naho poie’e, naho ty mioremeñe, hañohofa’e loza.
Mivelhogy nem gondolt arra, hogy szeretetet míveljen s üldözött szegény és szükölködő embert s levert szívüt, hogy megölhesse.
17 Ie nimpitea onjitse, le nifotetse ama’e, nalain-tata re, le nihànkaña’e.
Szerette az átkot, tehát rája jött, nem kedvelte az áldást, tehát eltávozott tőle.
18 Nanaroñe aze hoe sarimbo ty fañompà’e; nizilik’ an-tro’e ao hoe rano, naho hoe solik’ an-taola’e ao.
Felöltötte az átkot mint ruháját, tehát bement mint a víz a belsejébe, s mint az olaj csontjaiba.
19 Ho ama’e manahake ty lamba iombea’e, naho hoe ty sadia fidiaña’e.
Legyen neki mint ruha, melybe burkolózik, és övül, melyet mindig felköt.
20 Izay ty paia’ o malaiñe ahio hanoe’ Iehovà amako, o mañofoke ty fiaikoo.
Ez munkabére vádlóimnak az Örökkévalótól, s azoké, kik rosszat beszélnek lelkem ellen!
21 F’Ihe, ry Iehovà Talè, ano amako sazò i tahina’oy; ami’ty hasoa ty fiferenaiña’o, ihahao,
Te pedig Örökkévaló, én Uram, tégy velem neved kedvéért, mert jó a te kegyelmed, ments meg engemet!
22 fa misotry naho rarake, naho fere ty troko añ’ovako ao;
Mert szegény és szükölködő vagyok, és szívem megsebesült én bennem.
23 zaho mimian-koe talinjo mitibake vaho nahifik’ añe hoe valala.
Mint árnyék, mikor megnyúlik, eltünedezem, elriasztattam mint a sáska.
24 Mitrezontrezo ty ongoko fa mililitse; vaho boroka ty sandriko, tsy aman-tsolike.
Térdeim elgyengültek a bőjttől, és húsom elsoványodott, zsírtalan.
25 Ifosàñe, te isa’ iareo, le akofikofi’iareo loha.
És én gyalázásra lettem nekik; meglátnak, fejüket csóválják.
26 Imbao iraho, ry Iehovà Andrianañahareko; rombaho raho ty amy fiferenaiña’oy.
Védelmezz meg, Örökkévaló, én Istenem, segíts engem szereteted szerint!
27 Hahafohina’ iareo t’ie i fità’oy, te Ihe ry Iehovà, ro mitoloñe.
Hadd tudják meg, hogy a te kezed ez, te, oh Örökkévaló, cselekedted!
28 Angao hamàtse iereo, f’ihe mitahia; ie mitroatse le ho salatse, fe ho fale ty mpitoro’o.
Átkozzanak ők, te pedig áldasz; támadtak, de megszégyenültek, szolgád pedig örül.
29 Hampisikineñe hameñarañe o mpanesek’ ahikoo, naho hiholonkoñan-kasalarañe hoe sarimbo.
Öltsenek vádlóim gyalázatot, s burkolózzanak mint a köpenybe szégyenökbe!
30 Honjone’ ty vavako ­fañandriañañe t’Iehovà; ho rengeko añivo’ i màroy.
Magasztalom az Örökkévalót szájammal nagyon, és sokak közepette dicsérem őt;
31 Amy t’ie mijohañe am-pitàn-kavana’ ty poie’e, hañaha’e amo mpanisì’ azeo.
mert ott áll jobbjánál a szükölködőnek, hogy megsegítse lelkének biráitól.

< Salamo 109 >