Ohabolana 6
1 O anake, ie nampipok’ antoke am’ondatio, lehe nañoho-pitàñe hitsoake ty ambahiny,
Fiam! ha kezes lettél a te barátodért, és kezedet adván, kötelezted magadat másért:
2 ie finandri’ ty entan-tsoñi’o, vinandibandi’ ty fireham-bava’o,
Szádnak beszédei által estél tőrbe, megfogattattál a te szádnak beszédivel.
3 Ano zao, ty anake toke: Mivotsora, ie fa nihotrak’ am-pità’ ondatio: akia, mireha ama’e, imaneo halaly indatiy!
Ezt míveld azért fiam, és mentsd ki magadat, mert a te felebarátodnak kezébe jutottál; eredj, alázd meg magadat, és kényszerítsd felebarátodat.
4 Ampifoneño roro o maso’oo, tsy hidrodreke o vohomaso’oo.
Még álmot se engedj szemeidnek, se szunnyadást szemöldökidnek,
5 Mibolitira hoe hirañe an-tañañe, naho hoe kibo am-pitàm-pikehe.
Szabadítsd ki magadat, mint a zerge a vadász kezéből, és mint a madár a madarásznak kezéből.
6 Akia mb’ami’ty vitike, ry tembo, haraharao o sata’eo vaho mahihira!
Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az ő útait, és légy bölcs!
7 Ie tsy amam-pifehe, tsy amam-pisary, tsy amam-pandily,
A kinek nincs vezére, igazgatója, vagy ura,
8 fe kotepè’e ami’ty asara ty hane’e, vaho atonto’e am-pitatahañe o lintse’eo.
Nyárban szerzi meg az ő kenyerét, aratáskor gyűjti eledelét.
9 Pak’ ombia irehe te mbe hitozoke, ty mpitsorotake tia? Ombia t’ie hitroatse amy firoroa’o?
Oh te rest, meddig fekszel? mikor kelsz fel a te álmodból?
10 Mikonkòñe kedeke, miroro tsi-ampe, mifehefare hitofa’o heike:
Még egy kis álom, még egy kis szunnyadás, még egy kis kéz-összefonás, hogy pihenjek;
11 le hiambotraha’ ty hararahañe hoe malaso, vaho ty hapoiañe hoe lahifihaty.
Így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szűkölködésed, mint a paizsos férfiú!
12 Ty lahi-tembo naho i lahiaga: i mpañariok’ am-bava vìlañey,
Haszontalan ember, hamis férfiú, a ki álnok szájjal jár,
13 ami’ty maso mipie, an-tomboke mitsao tane, an-drambo-taña manondrotondro,
A ki hunyorgat szemeivel; lábaival is szól, és ujjaival jelt ád.
14 ie am-pikitrohan-draty an-tro’e nainai’e, ro mbore mikilily, mitolom-pamitse fifalaiñañe;
Álnokság van az ő szívében, gonoszt forral minden időben, háborúságot indít.
15 Aa le, hiambotraha’ ty hankàñe ami’ty manao zao le ho demoke tsy lefe jangañeñe.
Annakokáért hirtelen eljő az ő nyomorúsága, gyorsan megrontatik, s nem lesz gyógyulása.
16 Eneñe ty raha heje’ Iehovà, Eka, fito ro tiva ama’e:
E hat dolgot gyűlöli az Úr, és hét dolog útálat az ő lelkének:
17 ty fihaino mievoñevoñe, ty fameleke mandañitse, ty fitàñe mampiori-dio-maly,
A kevély szemek, a hazug nyelv, és az ártatlan vért ontó kezek,
18 ty troke mikitro-karatiañe, ty fandia mifajifajy mb’an-katsivokarañe,
Az álnok gondolatokat forraló elme, a gonoszra sietséggel futó lábak,
19 ty mpitalily vilañe, mikofòke lañitse, naho ty mampiboele fifankalaiñañe an-drolongo’e.
A hazugságlehelő hamis tanú, és a ki szerez háborúságokat az atyafiak között!
20 O anake, ambeno ty lilin-drae’o, vaho ko apo’o ty fañòhan-drene’o.
Őrizd meg, fiam, atyád parancsolatját, és anyád tanítását el ne hagyd.
21 Ifeheo an-tro’o ao nainai’e; rohizo am-bozo’o eo.
Kösd azokat szívedre mindenkor, fűzd a nyakadba.
22 Hiaoloa’e te mijelanjelañe, ie màndre, hambena’e; tsekake le ivesovesoa’e.
Valahová mégysz, vezérel téged, mikor aluszol, őriz téged, mikor felserkensz, beszélget te veled.
23 Toe failo o lilio, naho hazavàñe t’i Hake, vaho lalan-kaveloñe o endake fanoroañeo.
Mert szövétnek a parancsolat, és a tudomány világosság, és életnek úta a tanító-feddések.
24 Hikalañe azo tsy homb’ amy tsimirirañey, ami’ty lela-malama’ i karapiloy.
Hogy a gonosz asszonytól téged megőrizzenek, az idegen asszony nyelvének hizelkedésétől.
25 Ko irie’o an-troke ty hamontramontra’e, asoao tsy ho tsepahe’ ty vohomaso’e.
Ne kivánd az ő szépségét szivedben, és meg ne fogjon téged szemöldökeivel;
26 Vonga-mofo ty tamben-tsimirirañe, fa naho vali’ ondaty, le i fiaiñe sarotsey ty itsindroha’e.
Mert a parázna asszony miatt jut az ember egy darab kenyérre, és más férfi felesége drága életet vadász!
27 Naho otroñe’ ondaty añ’araña’e ao ty afo, tsy hirehetse hao ty saro’e?
Vehet-é valaki tüzet az ő kebelébe, hogy ruhái meg ne égnének?
28 Mete lia’ondaty hao ty vae mirekake, tsy hahamae’ o fandia’eo?
Vagy járhat-é valaki elevenszénen, hogy lábai meg ne égnének?
29 Izay ty fifandian-tihy ami’ty vali’ ondaty: tsy mete tsy liloveñe ty mitsapa aze.
Így van, valaki bemegy felebarátjának feleségéhez, nem marad büntetlen, valaki illeti azt!
30 Tsy injè’ ondatio ty mpampikametse te mikizo hampahaeneñe ty fiai’e saliko,
Nem útálják meg a lopót, ha lop az ő kivánságának betöltésére, mikor éhezik;
31 fa ndra ie, naho tsepake, ro hañavake im-pito, fonga hondroha’e ze vara añ’akiba’e ao.
És ha rajta kapatik, hétannyit kell adnia, az ő házának minden marháját érette adhatja;
32 Akore ty hagegea’ ty mañarapilo an-drakemba: fa sata’ ty handrotsa-batañe.
A ki pedig asszonynyal paráználkodik, bolond; a ki magát el akarja veszteni, az cselekszi ezt!
33 Vono-troboke naho hasalarañe ty ho zoe’e, vaho tsy ho faopaoheñe ka i inje’ey.
Vereséget és gyalázatot nyer, és az ő gyalázatja el nem töröltetik.
34 Mampiforoforo ondaty ty famarahiañe, tsy hapo’e amy andro hamalea’e fatey.
Mert a féltékenység a férfiú haragja, és nem cselekszik kegyelmességgel a bosszúállásnak napján.
35 Tsy handrambesa’e ondroke, tsy mahatèke aze t’ie ampitoboroñan-dravoravo.
Nem gondol semmi váltsággal, nem nyugszik meg rajta, még ha nagy sok ajándékot adsz is néki.
