< Ohabolana 31 >

1 Ty enta’ i Lemoela Mpanjaka, ty onin-drehake ­nanaren-drene’e aze:
Lemuel király beszédei, próféczia, melylyel tanította vala őt az anyja.
2 Anhan ry anako! Anhan ry anake tañ’ ovako ao! Anhan ry anako nafantoko!
Mit szóljak, fiam? mit, én méhem gyermeke? mit, én fogadásimnak gyermeke?
3 Ko atolo’o aman’ ampela ty haozara’o, ndra amo mpandrotsake mpanjakao o sata’oo.
Ne add asszonyoknak a te erődet, és a te útaidat a királyok eltörlőinek.
4 Tsy mañeva ty mpanjaka, ry Lemoela, tsy sazo’ i mpanjakay ty mikama divay, ndra o mpamelek’ arivoo ty hilelalela toake;
Távol legyen a királyoktól, oh Lemuel, távol legyen a királyoktól a bornak itala; és az uralkodóktól a részegítő ital keresése.
5 kera hinoñe naho handikoke i liliy vaho hañamengoke ty zo’ o anan-kasotriañeo.
Hogy mikor iszik, el ne felejtkezzék a törvényről, és el ne fordítsa valamely nyomorultnak igazságát.
6 Anjotsò toake ty heta’e, vaho divay ty voretra añ’arofo,
Adjátok a részegítő italt az elveszendőnek, és a bort a keseredett szívűeknek.
7 angao hinon-dre hañaliñoa’e ty hararaha’e, tsy ho tiahy ka o hasotria’eo.
Igyék, hogy felejtkezzék az ő szegénységéről, és az ő nyavalyájáról ne emlékezzék meg többé.
8 Manokafa falie hisolo ty moañe, ho ami’ty zo’ o anam-pamàrañe iabio.
Nyisd meg a te szádat a mellett, a ki néma, és azoknak dolgában, a kik adattak veszedelemre.
9 Manokafa falie vaho mizakà an-kahiti’e; ambeno ty zo’ o rarake naho mavomavoo.
Nyisd meg a te szádat, ítélj igazságot; forgasd ügyét a szegénynek és a szűkölködőnek!
10 Ia ty mahaonin-drakemba mañeva? Ie sarotse te amo safirao.
Derék asszonyt kicsoda találhat? Mert ennek ára sokkal felülhaladja az igazgyöngyöket.
11 Atokisa’ ty trom-bali’e, ie tsy ho po-vara.
Bízik ahhoz az ő férjének lelke, és annak marhája el nem fogy.
12 Hasoa’e fa tsy mañànto, amy ze hene andro fiveloma’e.
Jóval illeti őt és nem gonosszal, az ő életének minden napjaiban.
13 Paia’e ty volon-añondry naho ty vinda, vaho an-kafaleañe ty ifanehafa’e am-pitàñe.
Keres gyapjat vagy lent, és megkészíti azokat kezeivel kedvvel.
14 Manahake o lakam-pañondrañeo, boak’añe ty añandesa’e mahakama.
Hasonló a kereskedő hajókhoz, nagy messziről behozza az ő eledelét.
15 Mitroatse te mbe haleñe, hamahañe o keleia’eo, vaho handiva amo anak’ ampata’eo.
Felkel még éjjel, eledelt ád az ő házának, és rendel ételt az ő szolgálóleányinak.
16 Ereñerè’e ty teteke vaho vilie’e; ambolea’e tanem-­bahe ami’ty vokam-pità’e.
Gondolkodik mező felől, és megveszi azt; az ő kezeinek munkájából szőlőt plántál.
17 Midian-kafatrarañe, naho ampaozare’e o sira’eo.
Az ő derekát felövezi erővel, és megerősíti karjait.
18 Oni’e te soa o balibalie’eo, tsy mikipe haleñe i failo’ey.
Látja, hogy hasznos az ő munkálkodása; éjjel sem alszik el az ő világa.
19 An-dravem-pità’e ty fañareta’e, le tana’e an-delam-pità’e ty antsòli’e.
Kezeit veti a fonókerékre, és kezeivel fogja az orsót.
20 Velare’e amo rarakeo ty sira’e, vaho ahiti’e amo mavomavoo o fita’eo.
Markát megnyitja a szegénynek, és kezeit nyújtja a szűkölködőnek.
21 Tsy hembaña’e i fanalay amo keleia’eo; fa songa misiki-mañabasà o ana’eo.
Nem félti az ő házanépét a hótól; mert egész házanépe karmazsinba öltözött.
22 Anjaira’e saroñe ty vata’e, hene leny naho malòmavo o siki’eo.
Szőnyegeket csinál magának; patyolat és bíbor az ő öltözete.
23 Fohiñe an-dalam-bey eo ty vali’e, ie mitrao-piambesatse amo androanavi’ i taneio.
Ismerik az ő férjét a kapukban, mikor ül a tartománynak véneivel.
24 Mitenoñe lamba leny re vaho aleta’e, tolora’e sokotry o mpanao takinakeo.
Gyolcsot sző, és eladja; és övet, melyet ád a kereskedőnek.
25 Haozarañe naho havantañañe ro fisiki’e, itohafa’e ty ho avy.
Erő és ékesség az ő ruhája; és nevet a következő napnak.
26 Sokafe’e an-kihitse ty falie’e, le fañòham-patarihañe ty am-pivimbi’e eo.
Az ő száját bölcsen nyitja meg, és kedves tanítás van nyelvén.
27 Halahalae’e soa o satan-keleia’eo, vaho tsy kamae’e ty mofon-kavotroañe.
Vigyáz a házanépe dolgára, és restségnek étkét nem eszi.
28 Miongake o ana’eo ­mañandriañ’ aze, naho mandrenge aze i valie’ey.
Felkelnek az ő fiai, és boldognak mondják őt; az ő férje, és dicséri őt:
29 Maro ty ampela manao soa, fe fonga ilikoara’o.
Sok leány munkálkodott serénységgel; de te meghaladod mindazokat!
30 Mpamañahy ty hasoa vintañe, kòake ty hamotramotràñe, fe rengèñe ty rakemba mañeveñe am’ Iehovà.
Csalárd a kedvesség, és hiábavaló a szépség; a mely asszony féli az Urat, az szerez dicséretet magának!
31 Atoloro aze ty havokaram-pità’e! le handrenge aze an-dalam-bey eo o sata’eo.
Adjatok ennek az ő keze munkájának gyümölcséből, és dicsérjék őt a kapukban az ő cselekedetei!

< Ohabolana 31 >