Filipiana 2
1 Aa naho eo ty fañosihañe amy Norizañey, ke eo ty fañohòañe an-koko, ke eo ty fitraofan-kina amy Arofoy, he eo ty halèm-po naho fiferenaiñañe,
Ha tehát helye van Krisztusban az intésnek, ha helye van a szeretet vigasztalásának, ha helye van a Lélekben való közösségnek, ha helye van a szívnek és könyörületességnek,
2 le henefo’ ty haehako am-piharoan-drehake naho am-pikokoañe raike vaho mifampipiteha arofo naho fivetsevetse.
akkor teljesítsétek be az én örömömet, hogy egyetértésben, ugyanazon szeretettel viseltetvén egymás iránt, egy érzésben, ugyanazon akarattal törekedjetek.
3 Ko manao inoñe am-patitiañe naho firengeañe kòake, fe mifampiasia an-trentram-po;
Semmit nem cselekedjetek versengésből, sem hiábavaló dicsőségből, hanem alázatosan tartsátok egymást különbnek magatoknál.
4 Ko sindre mañambeñe o azeo avao, fe ampiraoraò ondatio.
Ne nézze senki csak a maga hasznát, hanem a másokét is.
5 Itsakoreo an-troke ao i tam’ Iesoà Norizañeiy, te
Ezért az az indulat legyen bennetek, mely volt a Krisztus Jézusban is,
6 Ie nihambam-bintañ’ aman’ Añahare, tsy naereñere’e te hitavane ty fihambañañe aman’ Añahare,
aki mikor Istennek formájában volt, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy ő az Istennel egyenlő,
7 fe finao’e ty fañòva’e, le nandrambe ty vinta' ondaty, vaho nampihambañeñe ami'ty mpitoroñe.
hanem önmagát megüresítette, szolgai formát vett föl, emberekhez hasonlóvá lett.
8 Ie tendreke te hambam-bintañe ama’ ondaty, le nirè-batañe, nivohotse an-kavilasy— eka navetrake amy hatae ajaley!
És mikor olyan lett, mint egy ember, megalázta magát, engedelmes volt a halálig, mégpedig a keresztfának haláláig.
9 Toly ndra nonjonen’ Añahare, vaho tinolo’e ty tahinañe ambone’ ze kila añarañe,
Ezért az Isten is felmagasztalta őt, és oly nevet ajándékozott neki, amely minden név fölött való;
10 soa te hitongaleke amy Iesoà ze kila ongotse an-dikerañe añe naho an-tane atoy vaho ambane’ tane ao,
hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké.
11 vaho hiantoke te Iesoà Norizañe ro Talè ze hene fameleke handrenge an’Andrianañahare Rae.
És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére.
12 Ie amy zao, ry rañetseo, ie mivohotse nainai’e, tsy ami’ty fiatrefako avao, fa àntsake henane te tsy eo, le mifanehafa ami’ty fandrombahañe anahareo, am-pañeveñañe naho fineveneverañe;
Ezért, szerelmeseim, amiképpen mindenkor engedelmeskedtetek, nemcsak az én jelenlétemben, hanem sokkal inkább most, a távollétemben, félelemmel és rettegéssel munkálkodjatok üdvösségeteken;
13 toe mitoloñe ama’ areo t’i Andrianañahare hilozoha’areo toloñe amy ze satri’e soa.
mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a tetteket jó kedvéből.
14 Hene ano, tsy miñeoñeoñe tsy mandietse,
Mindent zúgolódások és versengések nélkül cselekedjetek,
15 soa tsy hanan-kakeo, tsy hanan-tahiñe, fa ho anan’ Añahare tsy aman-kandra añivo’ ty tariratse mengoke naho miola toy, mipelatse hoe failo ami’ty voatse toy,
hogy feddhetetlenek és tiszták legyetek, Istennek szeplőtlen gyermekei az elfordult és elvetemedett nemzetség közepette, akik között fényletek, mint csillagok e világon.
16 mivontititse amy tsaran-kaveloñey, hampirebeke ahy an-tsa’ i Norizañey t’ie tsy nilay tsi-vente’e vaho tsy nilesa te nifanehake.
Életnek beszédét mutassátok nékik; hogy dicsekedhessem majd a Krisztus napján, hogy nem futottam hiába, sem nem fáradtam hiába.
17 Eka, ndra t’ie ampidoañeñe hoe ènga-rano ami’ty fisoroñañe naho fitoloñañe amo fatokisa’ areoo, le mbe mifale naho mitrao-pirebeke ama’ areo iaby.
De ha kiontatom is italáldozatként a ti hitetek áldozatánál és papi szolgálatánál, mégis örülök, és együtt örülök mindnyájatokkal.
18 Aa le mifalea ka vaho miharoa firebeke amako.
Azonképpen ti is örüljetek, és örüljetek együtt velem.
19 Misalala am’ Iesoà Talè ao iraho, te hampihitrifeñe mb’ama’ areo mb’eo aniany t’i Timoty, hampanitsiñe ahy t’ie mitsanoñe ty ama’areo.
Reménykedem pedig az Úr Jézusban, hogy Timóteust rövidesen elküldöm hozzátok, hogy én is felviduljak, meghallva a dolgaitokat.
20 Fa tsy amako ty mañirinkiriñe aze ami’ty fahimbaña’e miatrake anahareo,
Mert nincsen velem senki más, aki olyan lelkületű volna, mint ő, aki igazán szívén viselné dolgaitokat.
21 toe mipay ty aze avao i maroy, fa tsy ty a’ Iesoà Norizañey.
Mert mindenki a maga hasznát keresi, nem a Krisztus Jézusét.
22 Fohi’ areo ty namentea’e vatañe, ie hoe anake aman-drae’e te nitraoke amako amy fitoroñañe i talili-soaiy.
Az ő kipróbált voltát pedig ismeritek, hogy miképpen atyjával a gyermek, úgy szolgálta ő velem együtt az evangélium ügyét.
23 Aa le salalaeko ty hañitrike aze aniany naho fa fantako ty amako.
Ezért remélem, hogy elküldöm őt tüstént, mihelyst meglátom saját dolgaim állását,
24 Le iantofako amy Talè te homb’eo aniany ka iraho.
és bízom az Úrban, hogy magam is csakhamar el fogok menni.
25 Toe sinafiriko ty hampihitrike i Epafrodito rahalahiko mb’ama’ areo mb’eo, mpifanehake naho lahindefo mpiamako, ie toe ìra’ areo naho mpiatrak’ ahiko,
De azért szükségesnek tartom, hogy Epafroditoszt, az én atyámfiát és munkatársamat és bajtársamat, aki nektek követetek és szükségemben áldozatot hozó szolgátok, hazaküldjem hozzátok,
26 ie nijagobo ty ama’areo, naho nalovilovy te jinanji’ areo ty amy fatindri’ey.
mivelhogy vágyva vágyott mindnyájatok után, és gyötrődött amiatt, hogy meghallottátok, hogy ő beteg volt.
27 Toe niheta’e re ho nivetrake, fe niferenaiñan’ Añahare, le tsy ie avao fa izaho, hera ho nanahelo an-kontoke.
Mert bizony beteg volt, halálhoz közel; de az Isten megkönyörült rajta, nemcsak őrajta, hanem rajtam is, hogy szomorúság ne jöjjön szomorúságomra.
28 Aa le nihavoa iraho te nampolieñe ama’areo, soa t’ie isa’ areo indraike ro handia taroba, vaho hampanintsiñe ahy ka.
Ezért hamarabb küldtem őt haza, hogy ha majd meglátjátok őt, ismét örüljetek, és nékem is kisebb legyen a szomorúságom.
29 Aa le rambeso amy Talè an-kaehake vaho onjono ondaty hoe zaio;
Fogadjátok azért őt az Úrban teljes örömmel; és az ilyeneket megbecsüljétek:
30 amy te ho nametrake aze i fitoloña’e amy Norizañeiy, ie namoy-ay hañeneke i tsy nilefe’ areo amy fiatrahañe ahikoy.
mert a Krisztus dolgáért jutott majdnem halálra, kockára tette életét, hogy kárpótoljon engem azért, hogy ti nem lehettetek szolgálatomra.
