Matio 27
1 Ie maraindray, le nikilie’ o Androanavy bey naho roandriañe iabio t’i Iesoà, t’ie tsy mahay tsy havetrake.
Mikor pedig reggel lőn, tanácsot tartának mind a főpapok és a nép vénei Jézus ellen, hogy őt megöljék.
2 Rinohi’ iareo naho nitantalieñe mb’ añ’anjomba’ i Pilato mpanandily mb’eo;
És megkötözvén őt, elvivék, és átadák őt Ponczius Pilátusnak a helytartónak.
3 Ie nirendre’ i Jodasy nte-Keriotey, te nozoñeñe t’i Iesoà, le naneñeñe, vaho nahere’e amy mpisorom-beiy naho amo roandria’ ondatio i bogady telo-polo rey.
Akkor látván Júdás, a ki őt elárulá, hogy elítélték őt, megbánta dolgát, és visszavivé a harmincz ezüst pénzt a főpapoknak és a véneknek,
4 Hoe re: Nanao hakeo iraho, fa nitomaly aman-dio-màliñe, fe hoe ty natoi’ iereo: Inoñe ama’ay v’izay? tafetero!
Mondván: Vétkeztem, hogy elárultam az ártatlan vért. Azok pedig mondának: Mi közünk hozzá? Te lássad.
5 Aa le nahifi’e amy anjomba miavakey ao i bogady rey, naho nienga, nangalake taly vaho nameo-batañe.
Ő pedig eldobván az ezüst pénzeket a templomban, eltávozék; és elmenvén felakasztá magát.
6 Rinambe’ o mpisorom-beio i bogady rey, le hoe ty asa’ iareo: Faly tsy mete apoke amy anjomba miavake ao iretoy, fa vilin-dio.
A főpapok pedig felszedvén az ezüst pénzeket, mondának: Nem szabad ezeket a templom kincsei közé tennünk, mert vérnek ára.
7 Le nisafiry vaho natolo’ iereo ho ami’ty tete’ i mpanao valàñe-taney ho fandeveñañe ambahiny.
Tanácsot ülvén pedig, megvásárlák azon a fazekasnak mezejét idegenek számára való temetőnek.
8 Izay ty nanoañ’ i tetekey ty hoe kibohon-dio ampara’ henane;
Ezért hívják ezt a mezőt vérmezejének mind e mai napig.
9 nañeneke ty saontsi’ i Zakaria mpitoky nanao ty hoe: Le hoe iraho am’iereo: Naho soa am-pivazohoa’areo, ampitombò ty karamako, fe naho tsy mete, ifoneño. Aa le linanja’ iereo ho amy karamakoy ty drala volafoty telo polo. Le hoe t’Iehovà amako: Ahifio mb’amy mpanao valàñe-taney izay; mb’ am’ indaty mandramerame lietsey.
Ekkor teljesedék be a Jeremiás próféta mondása, a ki így szólott: És vevék a harmincz ezüst pénzt, a megbecsültnek árát, a kit Izráel fiai részéről megbecsültek,
10 ty amy nandilia’ Iehovà.
És adák azt a fazekas mezejéért, a mint az Úr rendelte volt nékem.
11 Nijohañe añatrefa’ i Pilato eo t’i Iesoà, le hoe re tama’e: Ihe hao ty Mpanjaka’o Jiosio? Hoe t’i Iesoà: Saontsi’o izay.
Jézus pedig ott álla a helytartó előtt; és kérdezé őt a helytartó, mondván: Te vagy-é a zsidók királya? Jézus pedig monda néki: Te mondod.
12 Aa ndra te nitomboke Iesoà an-tseseke o mpisorom-beio naho o roandriañeo, tsy nanoin-dre.
És mikor vádolák őt a főpapok és a vének, semmit sem felele.
13 Hoe t’i Pilato tama’e: Tsy oni’o hao ty hamaron-tsisý sesehe’ iereo ama’o?
Akkor monda néki Pilátus: Nem hallod-é, mily sok bizonyságot tesznek ellened?
14 F’ie tsy nanoiñe aze ndra saontsy raike, vata’e nahadaba i ragovay.
És nem felele néki egyetlen szóra sem, úgy hogy a helytartó igen elcsodálkozék.
15 Ie amy Sabadidake aman-kasiñe atao Fihelañ’ Amboney, fanoe’ i Mpandili’ i Rovaiy ty hañahàñe amy màroy ty raike amo mpirohio, ze tea’ iereo.
Ünnepenként pedig egy foglyot szokott szabadon bocsátani a helytartó a sokaság kedvéért, a kit akarának.
16 Nanam-pirohy seretseretse t’i Pilato, i Barabasy ty añara’e, rinohy ty ami’ty vono-ondaty, vaho najo’e am-balabey ao.
Vala pedig akkor egy nevezetes foglyuk, a kit Barabbásnak hívtak.
17 Ie nifanontoñe iereo, le nanoa’ i Pilato ty hoe: Ia ty tea’ areo ho hahàñe? i Barabasy, ke Iesoà atao Norizañey?
Mikor azért egybegyülekezének, monda nékik Pilátus: Melyiket akarjátok hogy elbocsássam néktek: Barabbást-é, vagy Jézust, a kit Krisztusnak hívnak?
18 tali’e, nifohi’ i Pilato te am-palaiñañe tsy aman-tali’e ty naneseha’ iareo aze, tovo’e,
Mert jól tudja vala, hogy irigységből adák őt kézbe.
19 ie niambesatse am-piambesam-pizakàñe eo, le nañitrike entañe ama’e ty vali’e nanao ty hoe: Mihalaly ama’o: Ko mivolan-dra inoñ’ inoñe hatreatre’o indaty vañoñey, amy te niore raha maro iraho ty ama’e ama’ nofy aniankale.
A mint pedig ő az ítélőszékben ül vala, külde ő hozzá a felesége, ezt üzenvén: Ne avatkozzál amaz igaz ember dolgába; mert sokat szenvedtem ma álmomban ő miatta.
20 Navori’ o mpisorom-beio naho o Androanavio ondatio hijoboñe i Barabasy, vaho havetrake t’i Iesoà.
A főpapok és vének pedig reá beszélék a sokaságot, hogy Barabbást kérjék ki, Jézust pedig veszítsék el.
21 Aa hoe ty ontane’ i Pilato: Ia amy roe rey ty tea’ areo ho hahàko ama’ areo? Hoe iereo: i Barabasy.
Felelvén pedig a helytartó, monda nékik: A kettő közül melyiket akarjátok, hogy elbocsássam néktek? Azok pedig mondának: Barabbást.
22 Hoe t’i Pilato tam’ iereo: Aa naho izay, hataoko akore t’Iesoà atao Norizañe? Nirihoñe’ iereo iaby t’ie haradorado.
Monda nékik Pilátus: Mit cselekedjem hát Jézussal, a kit Krisztusnak hívnak? Mindnyájan mondának: Feszíttessék meg!
23 Hoe t’i Pilato am’ iereo: Ino ty sata-raty nanoe’e? Le tinazataza’ iereo ty hoe: Aradoradò, Aradoradò, Aradoradò!
A helytartó pedig monda: Mert mi rosszat cselekedett? Azok pedig még inkább kiáltoznak vala, mondván: Feszíttessék meg!
24 Ie, nioni’ i Pilato te tsy amam-dily handiera’e, naho tsy ama’e ty hampanintsiñe iareo, aolo te hirehetse ty firehoreho ondatio, le nandrambe rano vaho nanasa fitàñe añatrefa’ i màroy, nanao ty hoe: votsotse ami’ty lio iraho, mitaoa amy ze hanòe’areo.
Pilátus pedig látván, hogy semmi sem használ, hanem még nagyobb háborúság támad, vizet vévén, megmosá kezeit a sokaság előtt, mondván: Ártatlan vagyok ez igaz embernek vérétől; ti lássátok!
25 Tinoi’ ondaty iabio ty hoe: Ho ama’ay naho amo ana’aio ty lio’e.
És felelvén az egész nép, monda: Az ő vére mi rajtunk és a mi magzatainkon.
26 Le hinaha’e t’i Barabasy; vaho nasese’e am’ iereo t’i Iesoà ho fiaheñe naho silofeñe haradoradoa’ iareo.
Akkor elbocsátá nékik Barabbást; Jézust pedig megostoroztatván, kezökbe adá, hogy megfeszíttessék.
27 Le nendese’ o mpiningin-tsoavalam-pizakañeo an-drohy t’i Iesoà vaho natonto’ iareo aolo’ ty fañosoña’ ondaty maro eo.
Akkor a helytartó vitézei elvivék Jézust az őrházba, és oda gyűjték hozzá az egész csapatot.
28 Nasaro ama’e ty lamba landy naho nikopohañe tsarimbo landy antsetra.
És levetkeztetvén őt, bíbor palástot adának reá.
29 Nirarèñe halam-patike, le nasabaka’ iareo añambone’e, le nasiam-bararata ty am-pità’e havana ao, vaho nitongaleke ama’e nikobìke ty hoe: Fañanintsiñe ama’o ry Mpanjaka’ o Jiosio!
És tövisből fonott koronát tőnek a fejére, és nádszálat a jobb kezébe; és térdet hajtva előtte, csúfolják vala őt, mondván: Üdvöz légy zsidóknak királya!
30 Nandrorà’ iereo ty lahara’e, naho nandrambe bararata le namiafiake ty añambone’e.
És mikor megköpdösék őt, elvevék a nádszálat, és a fejéhez verdesik vala.
31 Ie nilosoran-kizake, le nafaha’ iereo i saroñe mireparepay naho naombe ama’e o siki’eo vaho nandily t’ie haradorado.
És miután megcsúfolták, levevék róla a palástot és az ő maga ruháiba öltözteték; és elvivék, hogy megfeszítsék őt.
32 Ie niakatse i rovay, le nitendreke ty ondaty atao Simona nte-Kanana vaho nampitarazoeñ’ aze i hatae ajale’ey.
Kifelé menve pedig találkozának egy czirénei emberrel, a kit Simonnak hívnak vala; ezt kényszeríték, hogy vigye az ő keresztjét.
33 Aa ie nandoake an-toetse atao Golgota, toe Vohe-Kalvary
És mikor eljutának arra a helyre, a melyet Golgothának, azaz koponya helyének neveznek,
34 le finantso’ iereo divay nalaro afero, f’ie nitsopeke, naho naharendreke, le tsy nimete ninoñe.
Méreggel megelegyített eczetet adának néki inni; és megízlelvén, nem akara inni.
35 Pinè’ iereo an-katae re le zinara an-tsapake o saro’eo,
Minek utána pedig megfeszíték őt, eloszták az ő ruháit, sorsot vetvén; hogy beteljék a próféta mondása: Megosztozának az én ruháimon, és az én köntösömre sorsot vetének.
És leülvén, ott őrzik vala őt.
37 le napetake ambone’ i añambone’ey ty nanesehañe aze, ami’ty hoe: Intoy Iesoà nte-Nazareta, Mpanjaka’ Israele.
És feje fölé illeszték az ő kárhoztatásának okát, oda írván: Ez Jézus, a zsidók királya.
38 Le nampindrezam-piradorado ama’e: ty malaso roe, ty raike ankavana’e vaho ty raike ankavia’e eo.
Akkor megfeszítének vele együtt két latrot, egyiket jobbkéz felől, és a másikat balkéz felől.
39 Nanìtse aze ze niary eo naho nañekotsèko-doha
Az arramenők pedig szidalmazzák vala őt, fejüket hajtogatván.
40 nanao ty hoe: Inao! Ihe ho nandrotsake i anjomban’ Añaharey naho hamboatse aze ami’ty telo andro, mirombaha! Naho Anan’ Añahare irehe, mizotsoa amo hataeo.
És ezt mondván: Te, ki lerontod a templomot és harmadnapra fölépíted, szabadítsd meg magadat; ha Isten Fia vagy, szállj le a keresztről!
41 Nikizak’ aze ka o mpisorom-beio naho o roandria’ ondatio, ami’ty hoe:
Hasonlóképen a főpapok is csúfolódván az írástudókkal és a vénekkel egyetemben, ezt mondják vala:
42 Ie nandrombake ty ila’e, fe tsy maharombake ty vata’e. Naho ie i Mpanjaka’ Israeley, apoho hizotso amo hataeo hatokisa’ay.
Másokat megtartott, magát nem tudja megtartani. Ha Izráel királya, szálljon le most a keresztről, és majd hiszünk néki.
43 Iatoa’e t’i Andrianañahare, adono ho hahan’ Añahare henaneo naho tea’e amy nanoe’e ty hoe t’ie Anan’ Añahare.
Bízott az Istenben; mentse meg most őt, ha akarja; mert azt mondta: Isten Fia vagyok.
44 Nanitse aze hoe izay ka i malaso nitrao-peke ama’e rey.
A kiket vele együtt feszítének meg, a latrok is ugyanazt hányják vala szemére.
45 Ie ami’ty ora fah’eneñe fonga nimaieñe i Taney pak’ ami’ ty ora faha-sive.
Hat órától kezdve pedig sötétség lőn mind az egész földön, kilencz óráig.
46 Le nipazake ty hoe t’i Iesoà: Eli, Eli, lama sabaktany, ze adika ty hoe: O Andrianañahareko, Andrianañahareko, ino ty namorintseña’o ahy?
Kilencz óra körül pedig nagy fenszóval kiálta Jézus, mondván: ELI, ELI! LAMA SABAKTÁNI? azaz: Én Istenem, én Istenem! miért hagyál el engemet?
47 Hoe ty raike nijohañe eo: Mitoka i Elia toke.
Némelyek pedig az ott állók közül, a mint ezt hallák, mondának: Illést hívja ez.
48 Aa le nilay mb’eo amy zao ty nangalake mofo mangefokefoke, naho natsafe’e vinegra vaho natoho’e ama’e ho sitsihe’e.
És egy közülök azonnal oda futamodván, egy szivacsot vőn, és megtöltvén eczettel és egy nádszálra tűzvén, inni ád vala néki.
49 Hoe ka ty ila’e, Eo hey, hentean-tika ke ho avy handrombake aze t’i Elia.
A többiek pedig ezt mondják vala: Hagyd el, lássuk eljő-é Illés, hogy megszabadítsa őt?
50 Nipazake indraike am-piarañanañañe mafe t’i Iesoà, vaho nengae’e aman-dRae ty arofo’e.
Jézus pedig ismét nagy fenszóval kiáltván, kiadá lelkét.
51 Le inao! nitori-anjake ho roe boak’ ambone mañambane i lamba fièfen’ Anjomban’ Añaharey. Niozoñozoñe ty tane, naho nifoy o vatoo;
És ímé a templom kárpítja fölétől aljáig ketté hasada; és a föld megindula, és a kősziklák megrepedezének;
52 Nisokake o kiborio; vaho nitroatse ty fañova maro’ o noro’e nirotse an-debokeo;
És a sírok megnyílának, és sok elhúnyt szentnek teste föltámada.
53 ie niakatse an-kibory naho nimb’ amy rova miavakey vaho niboake ami’ty maro.
És kijövén a sírokból, a Jézus föltámadása után bementek a szent városba, és sokaknak megjelenének.
54 Ie nioni’ ty mpifehe zato naho o nitrao-pijohañe ama’e nisary Iesoào i ozoñozon-taney naho o raha nanoeñeo, le nañeveñe naho nanao ty hoe: Toe Anan’ Añahare o eio.
A százados pedig és a kik ő vele őrizték vala Jézust, látván a földindulást és a mik történtek vala, igen megrémülének, mondván: Bizony, Istennek Fia vala ez!
55 Nizorazora ey ty roakemba maro amo niatrake Iesoà hirik’ e Galilia pake henane zay.
Sok asszony vala pedig ott, a kik távolról szemlélődnek vala, a kik Galileából követték Jézust, szolgálván néki;
56 Am’ iereo t’i Miriame nte-Magdalà, i Marie rene’ Iakobe naho i Josesy, vaho ty rene’ i ana’ i Zebedia rey.
Ezek közt volt Mária Magdaléna, és Mária a Jakab és Józsé anyja, és a Zebedeus fiainak anyja.
57 Ie ho niròñe i àndroy, pok’eo ty mpañarivo nte Arimatea, Iosefe ty tahina’e, mpioke am’ Iesoà,
Mikor pedig beesteledék, eljöve egy gazdag ember Arimathiából, név szerint József, a ki maga is tanítványa volt Jézusnak;
58 nimb’ amy Pilato mb’eo nihalaly ty fañòva’ Iesoà, le linili’ i Pilato te hatolotse aze.
Ez Pilátushoz menvén, kéri vala a Jézus testét. Akkor parancsolá Pilátus, hogy adják át a testet.
59 Nitakone’ Iosefe i fañòvay, le niholonkoñe’e an-damba-lande marerarera matify, naho
És magához vévén József a testet, begöngyölé azt tiszta gyolcsba,
60 nirohote’e an-dona’e vao ao, ie vaho hinali’e an-damilamy, le navarimariña’e mb’am-piziliha’ i lonakey ty vato jabajaba.
És elhelyezé azt a maga új sírjába, a melyet a sziklába vágatott: és a sír szájára egy nagy követ hengerítvén, elméne.
Ott vala pedig Mária Magdaléna és a másik Mária, a kik a sír átellenében ülnek vala.
62 Amy loak’ àndro i Fihelañ’ Amboney, le nimb’amy Pilato mb’eo o mpisorom-beio naho o Fariseoo.
Másnap pedig, a mely péntek után következik, egybegyűlének a főpapok és a farizeusok Pilátushoz,
63 Le hoe iereo tama’e: O Roandriañeo, tiahi’ay te ie mbe niveloñe i mpandañitsey le nanoe’e ty hoe t’ie hivañon-ko veloñe naho afake telo andro.
Ezt mondván: Uram, emlékezünk, hogy az a hitető még életében azt mondotta volt: Harmadnapra föltámadok.
64 Aa le andilio te ho gariteñe pak’ami’ty andro faha telo i kiboriy, kera ho pok’eo o mpiama’eo hañaoke aze, vaho hitalily am’ondatio t’ie nivañon-ko veloñe. Ie anoe’ iereo, le ho lombolombo’ i valoha’ey ty famañahiañe fara’e.
Parancsold meg azért, hogy őrizzék a sírt harmadnapig, ne hogy az ő tanítványai odamenvén éjjel, ellopják őt és azt mondják a népnek: Feltámadott a halálból; és az utolsó hitetés gonoszabb legyen az elsőnél.
65 Hoe t’i Pilato am’iereo: Ipaiao mpigaritse, le ambeno amy ze lefe’ areo.
Pilátus pedig monda nékik: Van őrségetek; menjetek, őríztessétek, a mint tudjátok.
66 Aa le nifonire’ iereo ty fañarovañe i lonakey, namoli-tomboke aze vaho nampijadoñe mpañambeñe.
Ők pedig elmenvén, a sírt őrizet alá helyezék, lepecsételvén a követ, az őrséggel.
