Joba 6
1 Nanoiñe amy zao t’Iobe:
Felelt Jób és mondta:
2 Ee te linanja o ha’emberakoo, vaho natrao-fipoke am-balantsy ao o ha’ampohekoo!
Vajha mérve mérnék bosszúságomat a gyötrelmemet mérlegre vetnék egyaránt!
3 Fa ho nandikoatse ty lanja’ ze kila faseñe an-driak’ ao: Aa le nitsoretoke t’ie nivolañe.
Mert most tengerek fövenyénél nehezebb, azért megzavarodtak szavaim.
4 Fa amako ao o ana-pale’ i El-Sadaio; inome’ ty troko ty vore’e; miatreatre ahiko o harevendreveñan’ Añahareo.
Mert a Mindenható nyilai vannak bennem, a melyeknek mérgét lelkem issza; Isten ijedelmei sorakoznak ellenem.
5 Mitreñe hao ty borìke ly t’ie amañ’ahetse, ke mirohake hao ty añombe ambone’ i hane’ey?
Ordít-e a vadszamár a pázsiton, avagy bőg-e az ökör abraka mellett?
6 Ho kamaeñe tsy aman-tsira hao t’ie nàmoñe? mafiry hao ty tapotin’atoly?
Ehető-e a mi ízetlen, só nélkül, avagy van-e íz a tojás fehérjében?
7 Ifoneñan-troko ty hitsopeke; hoe lintseñe t’ie siloke.
Vonakodott hozzá nyúlni a lelkem; azok az én kórságos ételem.
8 Ehe te niazoko i halalikoy; te hatolon’Añahare i salalaekoy,
Bárcsak beteljesednék kérésem s reményemet megadná Isten;
9 ee te ho non’ Añahare ty handemok’ ahiko, te ho hahà’e ty fità’e hañitoa’e ahy!
s tetszenék Istennek, hogy összezúzzon engem, megoldaná kezét, hogy véget vessen nekem!
10 Zao ty ho nañohò ahiko; hahavontitirako tsy aman-tretrè ty fanaintaiñañe; te tsy niliereko ty nafè’ i Masiñey.
Akkor volna még vigasztalásom – fölszökném kíméletlen fájdalomban – hogy nem tagadtam meg a Szentnek szavait.
11 Aia ty haozarako te hitamà? Inoñe ty ho figadoñako, t’ie hahaliñe?
Mi az erőm, hogy várakozzam, s mi a végem, hogy türtessem magam?
12 Haozaram-bato hao ty hafatrarako? Torisike hao ty sandriko?
Avagy kövek ereje-e az én erőm, vagy ércz az én húsom?
13 Hera tsy amako ty fañimbàñe ahiko, ke nasiotse amako ty famotsorañe?
Hiszen segítségem nincs bennem, és üdvösségem elutasíttatott tőlem.
14 Mañeva ho ferenaiñan-drañe’e ty mpisotry, ndra te napo’e ty fañeveñañe amy El-Sadai.
Az elcsüggedőt barátjától szeretet illeti, ha el is hagyja a Mindenható félelmét!
15 Manao hakalitahan-torahañe amako o rañekoo, hoe saka misorotombake vaho mimosaoñe,
Testvéreim hűtelenek lettek mint a patak, mint a hogy medrükben a patakok eltűnnek.
16 ie angonkòña’ i ranon-kavandray, naho am-pietaham-panala.
A melyek sötétlenek a jégtől, bennök rejtőzik el a hó;
17 Ie matrovoke le mianjiñe, ie faosa vaho mimiañe an-toe’e.
mikor hőség éri, megsemmisülnek, midőn meleg van, elenyésznek helyükből.
18 Miolakolak’ am-pañaveloañe iereo, mb’an-kakoahañe mb’eo vaho mimeatse.
Kanyarodnak útjuk ösvényei, elhúzódnak a pusztaságban és elvesznek.
19 Nipaia’ o mpivovotse boak’ i Temào, nitamà’ o mpitavea’ i Sebào.
Ide tekintettek Téma karavánjai, Sába vándorcsapatai reménykedtek bennük;
20 Nilonjetse t’ie nahatoky; nitangòke te nipok’eo.
megszégyenültek, hogy bíztak, elérkeztek odáig és elpirultak.
21 Toe manahake Izay nahareo henaneo; oni’ areo ty hekoheko le miriatsandriñe.
Mert most az övéi vagytok, láttok rettegést és féltek.
22 Nanao ty hoe vi’raho? Añendeso, ndra, Itambezo am-bokàñe amo vara’ areoo
Hát mondtam-e: adjatok nékem, és vagyontokból vesztegetést ajáljatok értem,
23 Ehe, ampipolitiro am-pitàn-drafelahy, ke: Jebaño am-pità’ o fanalolahio ty fiaiko?
és szabadítsatok ki szorongatónak kezéből s zsarnokok kezétől váltsatok meg engem?
24 Anaro iraho, le hitsiñe; atoro ahy ty nandilarako.
Tanítsatok engem s én elhallgatok, és ha mit tévedtem, értessétek meg velem.
25 Toe mahasibeke ty saontsy to! Fe inoñe ty ho toiñe’ ty fifanoitoi’areo?
Mi hathatósak az egyenes beszédek, de miképp fedne feddés, minő a tietek?
26 Ke te o reha’oo ro vente’e vaho tioke avao ty lañonam-pamoe’ piaiñe?
Szókat tekintetek-e feddésnek és szélnek az elcsüggedettnek beszédeit?
27 Eka, ndra iambotraha’ areo ty bode-rae vaho haletake ty rañetse.
Még árvának is nekiestek és áskálódtok barátotok ellen.
28 Ehe henteo henaneo, hera mpandañitse añ’atrefa’ areo iraho.
Most hát egyezzetek bele, forduljatok felém, arczotokba vajon hazudom-e?
29 Mibalintoàña, le ko mandilatse; Eka mifosera, fa vantañe o ahikoo.
Térjetek meg, kérlek, ne essék jogtalanság, igen, térjetek meg, folyton áll ebben az igazam!
30 Manan-tahy hao ty lelako? Tsy apota’ ty lañilañiko hao ty hankàñe?
Van-e nyelvemen jogtalanság, avagy ínyem nem érezné-e a gyötrelmeket?
