< Joba 32 >
1 nAa le nijihetse tsy nanoiñe Iobe indaty telo rey, ie nivañoñe am-pihaino’e avao.
Miután ez a három ember megszünt vala felelni Jóbnak, mivel ő igaz vala önmaga előtt:
2 Niforoforo amy zao ty haboseha’ i Elihò ana’ i Barakele ana’ i Bozý nte-Rame; niforoforoe’e t’Iobe amy t’ie mañatò-vatañe añatrefan’ Añahare,
Haragra gerjede Elihu, a Barakeél fia, a ki Búztól való vala, a Rám nemzetségéből. Jób ellen gerjedt föl haragja, mivel az igazabbnak tartotta magát Istennél.
3 nahabosek’ aze ka i rañe’ Iobe telo rey amy te tsy nahavale, fe ndra namatse Iobe.
De felgerjedt haragja az ő három barátja ellen is, mivelhogy nem találják vala el a feleletet, mégis kárhoztatják vala Jóbot.
4 Ie amy zao, nandiñe ty hazoke’ iareoy t’i Eliho vaho nisaontsy am’Iobe.
Elihu azonban várakozott a Jóbbal való beszéddel, mert amazok öregebbek valának ő nála.
5 Aa ie nioni’ i Eliho te tsy aman-katoi’e ty falie’ indaty telo rey, le nifombo an-kaboseke.
De mikor látta Elihu, hogy nincs felelet a három férfiú szájában, akkor gerjede föl az ő haragja.
6 Aa le nanoiñe ami’ty hoe t’i Eliho ana’ i Barakele ana’ i Bozý: Toe tora’e an-taoñe iraho, androanavy nahareo; le nihemban-draho tsy nahavany hitaroñe ty heveko.
És felele a Búztól való Elihu, Barakeél fia, és monda: Napjaimra nézve én még csekély vagyok, ti pedig élemedett emberek, azért tartózkodtam és féltem tudatni veletek véleményemet.
7 Hoe iraho: O androo ro hilañoñe, ty hamaro taoñe ro hañoke hihitse.
Gondoltam: Hadd szóljanak a napok; és hadd hirdessen bölcseséget az évek sokasága!
8 Fe i arofo am’ondatioy, naho i kofòn’ El-Sadaiy ty manolo-kilala am’iareo.
Pedig a lélek az az emberben és a Mindenható lehellése, a mi értelmet ad néki!
9 Tsy t’ie antetse ro mahihitse, tsy te zoke ro mahilala ty hatò.
Nem a nagyok a bölcsek, és nem a vének értik az ítéletet.
10 Aa le hoe iraho, Janjiño; hitaroñe o entakoo ka.
Azt mondom azért: Hallgass reám, hadd tudassam én is véleményemet!
11 Ie zao, nahaliñe o asa’ areoo iraho, tsinanoko o niereñerea’ areoo, ie nitsikarahe’areo ty ho lañoneñe.
Ímé, én végig vártam beszédeiteket, figyeltem, a míg okoskodtatok, a míg szavakat keresgéltetek.
12 Toe nitsendreñe anahareo iraho, fe leo raike tsy nahafandietse Iobe, ndra raik’ ama’ areo tsy nahavale o enta’eo.
Igen ügyeltem reátok és ímé, Jóbot egyikőtök sem czáfolá meg, sem beszédére meg nem felelt.
13 Ko manao ty hoe: Nitendreke hihitse zahay; ho roahen’ Añahare, fa tsy ondaty.
Ne mondjátok azt: Bölcseségre találtunk, Isten győzheti meg őt és nem ember!
14 Tsy nalaha’e amako o saontsi’eo, vaho tsy o lañona’areoo ty hatoiko.
Mivel én ellenem nem intézett beszédet, nem is a ti beszédeitekkel válaszolok hát néki.
15 Angoae iereo, tsy mamale ka; nijiañe ty saontsi’ iareo.
Megzavarodának és nem feleltek többé; kifogyott belőlök a szó.
16 Aa handiñe avao hao iraho? ie nijohañe, tsy mahafanoiñe.
Vártam, de nem szóltak, csak álltak és nem feleltek többé.
17 Hivaleako ka ami’ty ahiko; hitaroñe ty heveko.
Hadd feleljek hát én is magamért, hadd tudassam én is véleményemet!
18 Toe lifo-bolan-draho; manjitse ahy ty trok’ amako atoa.
Mert tele vagyok beszéddel; unszolgat engem a bennem levő lélek.
19 Toe manahake ty divay tsy amam-pikofò’e ty troko, fa hiporitsake hoe zonjòn-divay vao.
Ímé, bensőm olyan, mint az új bor, a melynek nyílása nincsen; miként az új tömlők, csaknem szétszakad.
20 Adono hivolan-draho hanintsiñako; Apoho hanoka-tsoñy hitoiñako.
Szólok tehát, hogy levegőhöz jussak; felnyitom ajkaimat, és felelek.
21 Ehe te tsy eo ty ho rihieko, ndra t’indaty ho lombofeko.
Nem leszek személyválogató senki iránt; nem hizelkedem egy embernek sem;
22 Tsy haiko ty mitsiriry fa ho nasintan’ Andrianamboatse aniany.
Mert én hizelkedni nem tudok; könnyen elszólíthatna engem a teremtőm!