Joba 26
1 Ty hoe ty natoi’ Iobe:
Jób pedig felele, és monda:
2 Akore ty nañimba’o ty tsy aman’ ozatse? ty nandrombaha’o ty sirañe tsy an-kafatrarañe?
Bezzeg jól segítettél a tehetetlenen, meggyámolítottad az erőtelen kart!
3 Akore ty nanoroa’o ty tsy aman-kilala; ty nitaroñe’o hasoa-anatse ami’ty maro?
Bezzeg jó tanácsot adtál a tudatlannak, és sok értelmet tanusítottál!
4 Ia ty nañakara’o saontsy? Vaho fañahi’ ia ty nitroboeñe ama’o?
Kivel beszélgettél, és kinek a lelke jött ki belőled?
5 Mihelohelo ambane rano ao o loloo, naho o mpimoneñeo.
A halottak is megremegnek tőle; a vizek alatt levők és azok lakói is.
Az alvilág mezítelen előtte, és eltakaratlan a holtak országa. (Sheol h7585)
7 Alama’e an-dikerañe ambone’ i hoakoakey i avaratsey; aradorado’e ambone hakoahañe eo ty tane toy.
Ő terjeszti ki északot az üresség fölé és függeszti föl a földet a semmiség fölé.
8 Aholonkolo’e amo raho’eo ty rano, fe tsy miporitsak’ ambane i rahoñey.
Ő köti össze felhőibe a vizeket úgy, hogy a felhő alattok meg nem hasad.
9 Takona’e ty tarehe’ i zava-volañey, alafi’e ama’e i raho’ey.
Ő rejti el királyi székének színét, felhőjét fölibe terítvén.
10 Nañarikatoha’e sokitse ty an-tarehe’ o ranoo hañefera’e amy ieñey i hazavàñey.
Ő szab határt a víz színe fölé – a világosságnak és setétségnek elvégződéséig.
11 Miezeñezeñe o fahan-dikerañeo, mianifañe ami’ty enda’e.
Az egek oszlopai megrendülnek, és düledeznek fenyegetéseitől.
12 An-kaozarañe ty nampipendreña’e i riakey; aman-kihitse ty nitomboha’e i Rahàbe.
Erejével felriasztja a tengert, és bölcseségével megtöri Ráhábot.
13 I kofò’ey ty ampisava’e i likerañey; trinofam-pità’e i mereñe mitsiritsiokey.
Lehelletével megékesíti az eget, keze átdöfi a futó kígyót.
14 Inay, romoromom-pitoloña’e irezay, le volam-bisibisike ty ijanjiñañe, Fe ia ty mahafohiñe i figorogodoiña’e ra’elahiy?
Ímé, ezek az ő útainak részei, de mily kicsiny rész az, a mit meghallunk abból! Ám az ő hatalmának mennydörgését ki érthetné meg?
