Joba 10

1 Hejeko ty haveloko; hampidadaeko ty fitoreoko hivolañe ami’ty hafairan-troko.

Megundorodott lelkem életemtől, nekieresztem majd panaszomat, hadd beszélek lelkem keservében.

2 Hoe ty ataoko aman’Añahare, Ko ozoñe’o; ampahafohino ahiko ty lie’o amako.

Megmondom Istennek: Ne kárhoztass engem, tudasd velem, mi miatt pörölsz velem!

3 Mahasoa azo hao te ihe mamorekeke, te mavoe’o ty satam-pità’o vaho ampiloeloea’o ty fikinià’ o lo-tserekeo?

Illik-e hozzád, hogy nyomorgatsz, hogy megveted kezeid szerzeményét, míg a gonoszok tanácsa fölött fényt árasztasz?

4 Amam-pihaino nofotse v’iheo? Mahavazoho manahake ty fañentea’ ondatio hao?

Testi szemeid vannak-e neked, avagy mint halandó lát, úgy látsz-e?

5 Hambañe ami’ty andro’ o olombeloñeo hao o andro’oo, mira ami’ty tao’ ondatio hao o tao’oo,

Mint halandó napjai, olyanok-e napjaid, avagy éveid, mint férfi napjai,

6 t’ie tsoehe’o o tahikoo, vaho kodebe’o o hakeokoo,

hogy keresgéled bűnömet és vétkem után kutatsz,

7 ndra t’ie arofoana’o te tsy tsereheñe, tsy eo ty haharombake am-pità’o.

noha tudod, hogy nem vagyok bűnös s nincs, ki kezedből menthet?

8 Nitsenèm-pità’o iraho, nifonire’o ho raike; aa vaho ho rotsahe’o?

Kezeid alakítottak engem és elkészítettek egyaránt köröskörül – és megsemmisítnél?

9 Tiahio te lietse ty nitsenea’o ahy; hampoli’o ho deboke hao?

Gondolj csak rá, hogy mint agyagot készítettél te engem, s porba térítsz engem vissza?

10 Tsy nadoa’o hoe ronono hao raho vaho nampamoae’o hoe habobo?

Nemde mint a tejet kiöntöttél engem s mint a sajtot összefolyattál;

11 Nanikina’o holitse naho nofotse, namahera’o an-taolañe naho talin’ozatse.

bőrbe és húsba öltöztettél és csontokkal meg inakkal átszőttél;

12 Tinolo’o havelo an-koko migahiñe, vaho nampitambeloñe ty troko ty fiatraha’o.

életet és szeretetet míveltél velem s gondviselésed megőrizte szellememet.

13 Fe naeta’o añ’arofo’o ao o raha zao; apotako t’ie ama’o:

De ezeket tartogattad szívedben, tudom, hogy ez volt benned:

14 Ie mandilatse iraho, tendre’o, vaho tsy apo’o i hakeokoy.

ha vétkezem, megvigyázol engem és bűnöm alól föl nem mentesz.

15 Ie manao hakeo: hankàñe amako! Ie mahity, tsy vaniko ty miandra, amy te lifo-kasalarañe, tsapako o hasotriakoo.

Ha gonosz vagyok, jaj nekem; s ha igaz vagyok, föl nem emelhetem fejemet, jóllakva szégyennel és eltelve nyomorommal.

16 Aa naho niandrandra: Le hoe liona ty hangoroña’o ahy; vaho havale’o ahy an-kalatsàñe.

S ha magasra emelkednék, mint fenevadra vadásznál rám, s ismételve csodálatosan bánnál velem;

17 Vaoe’o amako o mpanisý ahikoo, vaho indrae’o amako ty haviñera’o; hasosorañe mitovon-kaemberañe ty amako.

megújítanád tanúidat ellenem, sokszor tanúsítanád haragodat velem szemben: egymást felváltó hadak ellenem!

18 Ino ty nañakara’o ahy an-koviñe ao? Nainako te ho nisimba tsy ho niisam-pihaino,

S miért hoztál ki engem az anyaméhből? kimúltam volna s szem nem látna engem;

19 Hàmake t’ie hoe tsy nitoly, fa boak’an-koviñe mb’an-kibory

mintha nem lettem volna, olyan volnék, a méhből a sírba vitettem volna.

20 Tsy ho napo’e hao o androko tsy ampeampeo? Misitaha hey irehe, hahatreavako fañanintsin-kedeke,

Nemde kevesek a napjaim, hagyj föl tehát; fordulj el tőlem, hogy földerülhessek egy keveset!

21 aolo’ te hiampaneñako; mb’amy tsy hahafibaliham-beoy, mb’an-tane mimoromoroñe, mb’an-talinjon-kavilasy ao;

Mielőtt elmennék, hogy ne térjek vissza, sötétségnek és vakhomálynak országába,

22 Tane migobogoboñ’ ieñe, toe fimoromoroñañe, an-tane an-kalon-kavilasy, tsy mipendreñe, miloeloe hoe ieñe.

országba, mely borús mint a homály, vakhomály, rend nélkül s fénylik – mint homály.