Jeremia 3

1 Saontsieñe te, ie mitsey valy t’indaty naho mifanarak’ ama’e i rakembay, naho engae’ t’indaty ila’e, ho mete hao te himpolie’e i valoha’ey? Tsy haniva i taney hao? F’ihe nanao hakarapiloañe ami’ty mpikoko maro, mbore te himpoly amako! hoe t’Iehovà.

Mondom: Ha. elküldi a férj a feleségét és elmegy tőle s más férfié lesz, vajon visszaveheti-e még, nemde fertőzötten fertőzve volna amaz ország? És te paráználkodtál sok társsal és visszatérnél hozzám úgymond az Örökkévaló?

2 Ampiandrao mb’an-kaboañe liolio ey o fihaino’oo le mahaisaha: Aia irehe te tsy niolorañe? Nitoboke añ’olon-dalañe eo nitsinginiotse am’iareo, manahake ty Arabe am-babangoañe añe; vaho nandeora’o amy hatsimirira’o naho ami’ty haloloa’o i taney.

Emeld fel szemeidet a hegycsúcsokra és lásd, hol nem háltak veled! Az utakon vártál rájuk, mint az arabs a pusztában: és megfertőztetted az országot paráznaságaiddal és gonoszságoddal.

3 Toly ndra nahànkañe i orañey, naho tsy nahavy ora-mamaratse; toe nanao laharan-kalalijake irehe, mifoneñe tsy ho salatse.

És megvonatott a zápor, és a tavaszi eső nem volt, de olyan volt homlokod, mint parázna asszonyé, vonakodtál elpirulni.

4 Aa tsy nitoreova’o aniany ami’ty hoe: Ry Aba, Nirañeko irehe te izaho nitora’e.

Nemde mostantól fogva hívsz engem: atyám, ifjúkorom hitvese vagy;

5 Ho tana’e nainai’e hao ty kabo’e? ifahara’e pak’an-kamodoañe añe hao? Inay ty saontsi’o, fe nitoloñe’o raha raty vaho i nipaia’oy avao ty norihe’o.

vajon örökké tart-e haragot, avagy mindétig megőrzi-e? Íme beszéltél és megcselekszed a gonoszságokat és képes vagy rá!

6 Le hoe t’Iehovà amako tañ’andro Iosià, mpanjaka: Niisa’o hao i nanoe’ Israele mpidisa-voliy? Songa vinonje’e ze vohitse abo naho ambane’ ze hatae mandrevake, vaho nanao hakarapiloañe ao.

Szólt hozzám az Örökkévaló Jósijáhú király napjaiban: Láttad-e, mit cselekedett Izrael, az elpártolt? Elmegy minden magas hegyre és minden zöldellő fa alá és paráználkodik ott.

7 Le hoe iraho, Ie fonga nanoe’e, le himpoly amako; f’ie tsy nimpoly, vaho nahatrea izay ka t’Iehodà rahavave’e mpahay fañahy.

Mondtam ugyan: miután mindezeket cselekedte, hozzám tér vissza, de nem tért vissza; ezt látta nővére, Jehúda, a hűtlen.

8 Le nitreako te ndra t’ie tsineiko reke-takelam-pisarahañe ty amo fonga fañarapiloa’ Israele mpidisa-volio, le tsy nañembañe Iehodà, rahavave’e mpiolay izay; ie nimb’eo nañarapilo ka.

És láttam, hogy miután mind amiatt, amiért házasságot tört Izrael, az elpártolt, elküldtem őt és adtam neki válólevelét, mégsem félt nővére Jehúda, a hűtlen, hanem ment és paráználkodott ő is;

9 Ty amy fitsihelatsihela’ i reñeley, fonga nileore’e i taney, vaho niolora’e ze hatae naho vato;

úgy, hogy hitvány paráznaságától meg van fertőzve az ország és házasságot tört a kővel meg a fával.

10 Ie amy zay, mboe tsy nimpoly amako ami’ty haliforan’arofo’e i rahavave’e Iehodà mpamañahiy fa an-kalitake avao, hoe t’Iehovà—

És mindamellett sem tért meg hozzám nővére Jehúda, a hűtlen, egész szívével, hanem hazugsággal, úgymond az Örökkévaló.

11 Le hoe t’Iehovà amako, Niventè’ Israele mpidisa-voliy te mbe ambone’ Iehodà mpamañahiy ty havañona’e.

És szólt hozzám az Örökkévaló: Igazabbnak bizonyult Izrael, az elpártolt, mint Jehúda, a hűtlen.

12 Akia, tseizo mañavaratse o tsara zao ami’ty hoe: Mimpolia ry Israele mpidisa-volio, hoe t’Iehovà; Tsy hibosehako, fa hitretrezako, hoe t’Iehovà, tsy ho tanako nainai’e ty farahiko.

Menj és kiáltsd e szavakat észak felé és mondjad: Térj meg Izrael, te elpártolt, úgymond az Örökkévaló, nem leszek rátok haragos, mert kegyes vagyok, úgymond az Örökkévaló, nem örökké tartok haragot.

13 Iantofo avao o hakeo’oo, o nandilara’o am’ Iehovà Andrianañahare’oo, ie naboele’o amy ze hene ambahiny ambane’ ze hatae mandrevake o sata’o, naho tsy nihaoñe’o ty feoko, hoe t’Iehovà.

Csakhogy ismerd be bűnödet, hogy az Örökkévalótól, Istenedtől elpártoltál és szétszórtad útjaidat az idegeneknek minden zöldellő fa alá, de szavamra nem hallgattatok, úgymond az Örökkévaló.

14 Mimpolia ry anake mpidisa-volio, hoe t’Iehovà; fa Tañanjomba’areo iraho, naho hengaeko boak’an-drova ao ty raik’ ama’ areo, ty roe boak’ am-pifokoañ’ ao, vaho haseseko mb’e Tsione mb’eo;

Térjetek meg, ti elpártolt gyermekek, úgymond az Örökkévaló, mert én vagyok az uratok, majd veszlek benneteket, egyet a városból és kettőt a nemzetségből és elhozlak Cziónba.

15 Le ho tolorako mpiarake milahatse ami’ty troko, hamahana’e hilala naho hihitse.

És adok nektek pásztorokat szívem szerint, és legeltetnek benneteket tudással és belátással.

16 Ho tondroke t’ie nanaranake vaho nanitsike i taney amo andro añeo, hoe t’Iehovà, te tsy hanao ty hoe ka iereo: Ty vatam-pañina’ Iehovà; tsy ho tendreke an-tsaiñe; tsy ho saontsieñe; tsy ho tiliheñe; vaho tsy hanoeñe ka.

És lesz, midőn sokasodtok és szaporodtok az országban ama napokban, úgymond az Örökkévaló, nem mondják többé: az Örökkévaló szövetségének ládája; észbe sem jut, nem emlékeznek róla és nem gondolnak rá, nem is készítik többé.

17 Amy andro zay, hatao’ iareo ty hoe fiambesa’ Iehovà t’Ierosalaime; le kila fifeheañe ty hifanontone mb’amy tahina’ Iehovày mb’e Ierosalaime mb’eo; vaho tsy hañaveloa’ iareo ka i fanjeharan-tron-kaloloañey.

Amaz időben nevezni fogják Jeruzsálemet az Örökkévaló trónjának és hozzágyűlnek mind a népek az Örökkévaló nevéért Jeruzsálembe; és nem járnak többé gonosz szívük makacssága után.

18 Hiharo-lia ami’ty anjomba’ Israele ty anjomba’ Iehodà amy andro zay, vaho hindre lia boak’ an-tane avaratse añe pak’ amy tane natoloko an-droae’ areo ho lovay.

Ama napokban menni fog Jehúda háza Izrael házával, és bemennek együttesen az észak országából azon országba, melyet birtokul adtam őseiteknek.

19 Le hoe iraho: Akore t’ie havotrako amo anakoo, naho hatoloko tane soa, ty lova loho fanjaka amo fifeheañeo? Le ho tokave’oo ty hoe: Raeko, iraho, vaho tsy hivike ami’ty fañorihañe ahy.

Azt mondtam én: Miképpen helyezlek el a gyermekek közt, adok neked gyönyörűséges országot, a nemzetek legeslegdíszesebb birtokát; azt mondtam: atyának fogsz engem nevezni és tőlem nem fogsz elpártolni.

20 Toe manahake ty rakemba misita-baly am-pamañahiañe ty namañahia’o ahy, ry anjomba’ Israele! hoe t’Iehovà.

Ámde miként hűtlen lett egy asszony a hitvese iránt, úgy hűtlenkedtetek ellenem, Izrael háza, úgymond az Örökkévaló.

21 Inay ty fiarañanañañe boak’ an-kaboañe maliolio eñe, ty fangoihoia’ o ana’ Israele misolohoo, amy te nimengohe’ iereo ty lala’ iareoy, nandikofa’ iereo t’Iehovà Andrianañahare’ iareo:

Hang hallatszott a hegycsúcsokon, Izrael fiainak könyörgő sírása, mert elferdítették útjukat, elfelejtették az Örökkévalót, Istenüket.

22 Mimpolia ry anake manjehatseo, le ho jangañeko ty fanjehara’ areo. Itoan-jahay mb’ama’o, amy te Ihe ro Iehovà Andrianañahare’ay.

Térjetek meg, elpártolt gyermekek, meggyógyítom elpártolásotokat! Íme mi jöttünk hozzád, mert te vagy az Örökkévaló, mi Istenünk.

23 Toe sahàtse avao o vohitseo, o fifandragaragàñe an-kaboañeo. Toe am’ Iehovà Andrianañahe’ay ty fandrombahañe Israele.

Valóban hazugul van a zajongás a halmokról, a hegyeken; valóban az Örökkévalóban, Istenünkben van Izrael segedelme.

24 Fa nabea’ i hameñarañey mifototse ami’ty nahatora anay o raha nitoloñan-droae’aio, o lia-rai’eo, o mpirai-tro’eo, naho o ana-dahi’eo vaho o anak’ampela’eo.

És a szégyen emésztette meg őseink szerzeményét ifjúkorunktól fogva, juhaikat és ökreiket, fiaikat és leányaikat.

25 Antao hibabok’ an-keñatse, hisaron-tsalatse; fa nanao hakeo am’ Iehovà Andrianañaharentika tika naho o raentikañeo, boak’ ami’ty naha-ajaja antika pake henane, vaho tsy norihentika ty fiarañanaña’ Iehovà Andrianañaharentika.

Feküdnünk kell szégyenünkben, elborít bennünk gyalázatunk, mert az Örökkévaló, Istenünk ellen vétkeztünk, mi és őseink, ifjúkorunktól fogva mind e mai napig, és nem hallgattunk az Örökkévalónak, Istenünknek szavára.