Eksodosy 28
1 Le ampiharineo ama’o t’i Aharone rahalahi’o rekets’ o ana’eo boak’ amo ana’ Israeleo hitoroñe amako ho mpisoroñe: i Aharone, i Nadabe naho i Abiho, i Elazare naho Itamare—i ana’ i Aharone rey.
Sen Israillarning ichidin akang Harun we uning oghullirini öz qéshinggha keltürgin; ularni, yeni Harun we oghulliri Nadab, Abihu, Eliazar we Itamarlarning Méning kahinliq xizmitimde bolushi üchün yéninggha keltürgin.
2 Anjairo saroñe miavake aman’ engeñe naho volonahetse t’i Aharone rahalahi’o.
Akang Harun’gha hem sherep hem güzellik üchün muqeddes kiyimlerni teyyarlighin.
3 Le misaontsia amo mahimbañeo, o nikofohako haliforan-kihitseo, hitsene o saro’ i Aharoneo hañorizañe aze hitoroñe ahy ho mpisoroko.
Harunning Manga muqeddes qilinip, Méning kahinliq xizmitimde bolushi üchün, Men eqil-parasetning rohi bilen qelblirini toldurghan chéwer kishilerning herbirige söz qilip, ularni alahide kiyimlerni tikishke buyrughin.
4 Le o saroñe hanoe’ iereoo: ty takon’ araña, ty kitambe naho ty saroñ’ alafe, ty saroñ’ añate vinahotse naho ty sabaka vaho ty koloty; le hitsenea’ iareo saroñe miavake t’i Aharone rahalahi’o naho i ana’e rey hitoroñ’ ahy ho mpisoroñe.
Ular tikidighan kiyimler munulardin ibaret: — bir qoshén, bir efod, bir ton, keshtilen’gen bir xalta könglek, bir selle we bir belwagh. Méning kahinliq xizmitimde bolushi üchün, ular akang Harun’gha we oghullirigha muqeddes kiyimlerni tiksun.
5 Ho rambese’ iereo ty volamena naho ty fole manga naho ty malòmavo naho ty mena mañabarà vaho ty leny matify,
Uninggha altun we kök, sösün, qizil yiplar bilen népiz toqulghan aq kanap rext ishlitilsun;
6 le ho tsenè’ iareo am-bolamena naho fole manga naho malòmavo naho mena mañabarà vaho leny rinorotse matify an-tsatam-pamahotse i kitambey.
efodni ular altun we kök, sösün, qizil yiplar bilen népiz toqulghan aq kanap rextlerni teyyarlap, chéwer qollargha nepis qilip [keshtilitip] ishletsun.
7 Le hanoeñe sazoke ty an-tsoro’e roe mirekets’ ankotso’e roe, hampipitehañe aze.
Efodning ikki béshini bir-birge tutashturush üchün ikki dolisida mürilik tasma bolsun.
8 Le ty fiè’ i kitambe soa vahotsey ro hindray sata ama’e: volamena naho manga naho malòmavo naho mena mañabasà vaho fole leny rinorotse matify.
Efodning üstidin baghlaydighan, keshtilen’gen belwagh efod bilen bir pütün qilinsun we uninggha oxshash sipta ishlinip, altun we kök, sösün, qizil yiplar we népiz toqulghan aq kanap rexttin yasalsun.
9 Le angalao vato sohàme roe naho anokiro ty tahina’ i ana’ Israele rey;
Ikki aq héqiqni tépip, ularning üstige Israilning oghullirining namlirini oydurghin;
10 ty tahina’ iareo eneñe ami’ty raike le ty tahinañe eneñe sisa ami’ty ila’e, ty amo hazoke’eo,
ularning namlirining altisi bir yaqutqa oyulsun, qalghan altisi bolsa yene bir yaqutqa oyulsun, hemmisi tughulush tertipi boyiche pütülsun.
11 le sokireñe amy vato roe rey an-tsatam-panoki-bato manahake ty fanokirañe voli-fitomboke, ty tahina’ i ana’ Israele rey vaho ampivontitiram-bolamena.
Xuddi yaqut neqishchiliri ishligendek, möhür oyulghandek Israilning oghullirining namlirini ikki yaqutqa oydurghin; ular altundin yasalghan közlükke békitilsun.
12 Le apiteho amy sazo’ i kitambeiy i vato roe rey ho vato faniahiañe o ana’ Israeleo, le hanoe’ i Aharone ega an-tsoro’e roe añatrefa’ Iehovà o tahina’ iareoo ho tiahy.
Israilning oghullirigha esletme tash bolsun üchün, ikki yaqutni efodning ikki mürilik tasmisigha qadighuzghin; shundaq bolghanda, Harun Perwerdigarning aldida ularning namlirini esletme süpitide müriliride kötürüp yüridu.
13 Le itseneo fampireketañe volamena an-tsata vanditse,
Buningdin bashqa, sen altundin yene ikki közlük we sap altundin shoynidek éship étilgen ikki zenjir yasatqin; andin éshilme zenjirler közlüklerge békitilsun.
14 naho anan-tsilisily volamena ki’e roe an-tsata vanditse ty itsenea’o iareo vaho hareketse amo famontitira’eo i silisili’ vinanditse rey.
15 Itseneo takon’ arañam-pizakàñe; manahake ty nanoeñe i kitambey ty anoeñ’ aze: le volamena naho fole manga naho malòmavo naho mena mañabaràñe vaho leny rinorotse matify ty itenoñañ’ aze.
«Höküm qoshéni»ni chéwer qollargha nepis qilip keshtilitip yasatqin; uni hem efodni ishligen usulda yasighan, altun we kök, sösün, qizil yiplar bilen népiz toqulghan aq kanap rexttin yasighin.
16 Efa-mira t’ie avaloñe; zehe raike ty andava’e naho zehe raike ty ampohe’e;
U ikki qat, töt chasa qilinsun; uzunluqi bir ghérich, kenglikimu bir ghérich bolsun.
17 le itsitsiho firiritam-bato efatse; ahiriritse ami’ty fidadaña’e valoha’e ty odème, ty pitedà naho ty barèkete;
Uning üstige töt qatar qilip göherlerni ornatqin: — birinchi qatargha qizil yaqut, sériq göher we zumret ornitilsun;
18 le ty fidadaña’e faharoe: ty nòfeke, ty safìra naho ty iàhalòme;
ikkinchi qatargha kök qashtéshi, kök yaqut we almas ornitilsun;
19 le ty fidadaña’e faha-telo: ty lèseme, ty sebò naho ty aklàma;
üchinchi qatargha sösün yaqut, piroza we sösün kwarts ornitilsun;
20 le ty fidadaña’e fahefatse: ty tarsìse ty sòhame vaho ty iasefà: le ampireketañe am-bolamena hampivontititse irezay.
tötinchi qatargha béril yaqut, aq héqiq we anartash ornitilsun; bularning hemmisi altun közlük ichige ornitilsun.
21 Le i tahinan’ ana’ Israele folo-ro’ amby rey ro amy vato rey; an-tsatan-tsòki-bangem-pitomboke, songa milahatse ami’ty tahina’ ondaty amy rofoko folo-ro’ amby rey.
Bu göherler Israilning oghullirining namlirigha wekil qilinip, ularning sanidek on ikki bolup, möhür oyghandek herbir göherge on ikki qebilining nami birdin-birdin pütülsun.
22 Le tseneo añ’ila’ i takon’ arañañey ty silisily volamena hiringiri’e mifamandibanditse.
Qoshén’gha shoynidek éshilgen sap altundin [ikki] éshilme zenjir yasighin.
23 Anefeo ravake volamena roe i takon’ arañañey vaho apiteho añ’ ila’e roe’ i takon’arañañey i ravake roe rey.
Qoshén’gha altundin ikki halqa étip, ikki halqini qoshénning [yuqiriqi] ikki burjikige békitkin;
24 Le aziliho amy ravake roe rey i silisily roe rey añ’ ila’ roe’ i takon’ arañañey;
andin altundin éshilip yasalghan ikki zenjirni qoshénning [yuqiriqi] ikki burjikidiki halqidin ötküzüp,
25 le areketo ami’ty fiatrefa’ i kitambey, an-tsazo’e, ty ila’e roe’ i silisily roe nivandireñe rey.
éshilgen shu zenjirlerning ikki uchini ikki közlükke békitip, [közlüklerni] efodning ikki mürilik tasmisining aldi qismigha ornatqin.
26 Anefeo ravake volamena roe vaho areketo añ’ila roe’ i takon’ arañañey, an-drira’e, añ’indra’e miatreke i kitambey.
Buningdin bashqa sen altundin ikki halqa yasap, ularni qoshénning [asti teripidiki] ikki burjikige békitkin; ular efodqa tégiship turidighan qilinip ichige qadalsun.
27 Anefeo ravake volamena roe le areketo ambane’ i sazoke roe’ i kitambe rey amy fiatrefa’ey tandrife ty fivitraña’e, ambone’ ty fiè’ i kitambey.
Mundin bashqa sen altundin [yene] ikki halqa yasap, ularni efodning ikki mürilik tasmisining aldi töwenki qismigha, yeni efodqa ulinidighan jaygha yéqin qilip, keshitilen’gen belwaghdin égizrek qilip békitkin.
28 Le rohizo ami’ty fole manga amo rava’eo amy rava’ i kitambey rey i takon’ arañañey, hipiteha’e amy fièn-kitambey soa tsy habalak’ amy kitambey i takon’ arañañey.
Qoshénning efodning keshitilen’gen belwéghidin yuqiriraq turushi, qoshénning efodtin ajrap ketmesliki üchün qoshénning halqisini kök shoyna bilen efodning halqisigha chétip qoyghin.
29 Aa le hendese’ i Aharone ty tahina’ i ana’ Israele rey amy takon’ arañam-pizakàñey ambone’ ty arofo’e, ie mizilik’ amy toe-miavakey, ho faniahiañe nainai’e añatrefa’ Iehovà.
Shundaq qilghanda, Harun muqeddes jaygha kirgende, höküm qoshénini taqighachqa, Israilning oghullirining namlirini esletme süpitide yürikining üstide Perwerdigarning aldida daim kötürüp yürgen bolidu.
30 Ajò amy takon’ arañam-pizakañey ty Orimae naho ty Tomimae; le ho añ’ arofo’ i Aharone izay ie mizilik’ añatrefa’ Iehovà: le ho vavè’ i Aharone añ’arofo’e añatrefa’ Iehovà nainai’e ty fizakàñe o ana’Israeleo.
Harun Perwerdigarning aldigha kirgende, urim bilen tummim uning yüriki üstide bolushi üchün, bularni höküm qoshénining ichige alghin; mushundaq qilghanda, Harun Israillargha baghliq hökümlerni hemishe Perwerdigarning huzurida öz yüriki üstide kötürüp yürgen bolidu.
31 Hanoe’o ami’ty manga avao ty saro’ i kitambey;
Efodning [ichidiki] tonni pütünley kök renglik qilghin.
32 añivo’e ty loa’ i añamboney; le ho fahareñe am-pitenoñe miariari’ i loakey ty lifi’e manahake ty loake an-tsarom-piaro, soa tsy ho riatse.
Tonning bashqa kiyilidighan töshüki del otturisida bolsun; uning yirtilip ketmesliki üchün xuddi bapkar toqughandek, sawutning yaqisigha oxshash chörisige pewaz chiqirilsun.
33 Le itseneo sare-voan-dagoa manga naho malòmavo naho mena mañabarà hiariary an-drira’e ambane isabadidahañe fikorìñe volamena.
Uning étikining chörisige kök, sösün we qizil yiptin anarlarni toqup asqin hemde altun qongghuraqlarni yasap, chörisidiki anarlarning ariliqigha birdin ésip qoyghin; tonning étikining pütkül chörisige bir altun qongghuraq, bir anar, yene bir altun qongghuraq, bir anar... békitilsun.
34 Fikoriñe volamena naho ty dagoa vaho ty fikoriñe volamena naho ty dagoa; izay ty fiariaria’e amy lifin-tsaroñey,
35 le haombea’ i Aharone izay naho mitoroñe vaho ho janjiñeñe ty fikoriña’e ami’ty fiziliha’e an-toe-miavake ao añ’ atrefa’ Iehovà naho amo fiakara’eo tsy mone hivetrake.
Harun xizmet qilghan waqtida shu tonni kiysun; buning bilen Harun Perwerdigarning aldigha barghanda, yeni muqeddes jaygha, Perwerdigarning aldigha kirip-chiqqanda uning awazi anglinip turidu-de, u ölümdin aman qalidu.
36 Le itseneo takelake volamena ki’e vaho isokiro an-tsatan-tsokim-pitomboke, ty hoe: Miavake am’ Iehovà.
Andin kéyin sen sap altundin nepis bir otughatni yasap, uning üstige möhürge neqishlen’gendek: «Perwerdigargha muqeddes qilindi» dep oyghin;
37 Ampireketo amy sabakay an-taly manga; am-piatrefa’ i sabakay ty andreketañ’ aze.
uni kök renglik yip bilen sellisige chigkin; u sellining aldi teripige taqalsun;
38 Ie ho an-dahara’ i Aharone, le hivave ze hakeo’ o raha miavake havì’ o ana’ Israeleo ho enga masi’ iareoo t’i Aharone vaho ho nainai’e an-dahara’e izay soa t’ie ho fankatoavañe iareo añatrefa’Iehovà.
u Harunning péshaniside tursun. Buning bilen Harun Israillarning muqeddes qilip keltürgen barliq muqeddes hediyelirige chaplashqan gunahlarni öz üstige élip kötüridu; hediyelerning Perwerdigarning aldida qobul qilinishi üchün otughat hemishe uning péshanisige taqaqliq tursun.
39 Tenoño an-deny marerarera vinahotse i saroñe añate’ey, le tenoño an-deny maeratseratse i sabakay vaho an-tsatam-pitenoñe ty fiè’e.
Buningdin bashqa aq kanap rexttin bir könglek toqughin, shuningdek kanap rexttin toqulghan bir selle teyyarlighin; keshtilen’gen bir belwagh yasighin.
40 Amboara’o saroñe ka o ana’ i Aharoneo, le hamboara’o fiètse naho itsenea’o satro-bory ho amam-bolonahetse naho hatsomerentsereñe.
Harunning oghullirigha xalta köngleklerni tikkin; ularghimu belwaghlarni teyyarla, ulargha égiz böklernimu tikkin; bular ulargha hem sherep hem güzellik bolsun.
41 Le aombeo amy Aharone rahalahi’o naho amo ana’eo; le orizo naho atokaño vaho ambaho, hitoroñe ahiko ho mpisoroñe.
Bularning hemmisini sen akang Harun we uning oghullirigha kiydürgin; andin ularning Méning aldimda kahinliq xizmitimde bolushi üchün ularni mesihlep, Manga muqeddes qilip ayrighin.
42 Le amboaro koloty leny hanaroñe ty fimeñara’ iareo boak’ an-tohake pak’ am-pè.
Ularning ewretlirining yépiq turushi üchün ulargha kanap rexttin tambal ettürgin; u bélidin yotisighiche yépip tursun.
43 Ie ho sikine’ i Aharone naho o ana’eo naho mimoak’ an-kibohom-pamantañañe ao naho miharine i kitreliy hitoroñe amy miavakey, soa tsy hivave ty fandilovañe mahavetrake: fañè tsy ho modo ama’e izay naho amo tarira’e mandimbe azeo.
Harun we oghulliri jamaet chédirigha kirgende yaki muqeddes jayda xizmette bolush üchün qurban’gahqa yéqinlashqanda, ular gunahkar bolup ölüp ketmesliki üchün [tambalni] kiyiwalsun. Bu uninggha we uningdin kéyinki nesilliri üchün ebediy bir belgilime bolsun.
