Estera 5

1 Ie amy andro fahateloy, le naombe’ i Estere o sarom-panjaka’eo, le nijohañe an-kiririsa añate’ i anjombam-panjakay, tandrife i anjombam-panjakay; niambesatse amy fiambesam-panjakay amy anjombam-panjakay i mpanjakay, tandrife ty fizilihañe amy anjombay.

Történt pedig harmadnapon, hogy Eszter felöltözött királyiasan, és megállt a király házának belső udvarában, a király háza ellenében, és a király üle királyiszékében, a királyi házban, a ház ajtajának átellenében.

2 Aa ie niisa’ i mpanjakay te nijohañe an-kiririsa ao t’i Estere, mpanjaka-ampela, le nanjo fañisohañe am-pi­haino’e; vaho nahiti’ i mpanjakay ama’e i kobaim-bolamena am-pità’ey, Aa le nañarine aze t’i Estere nitsapa ty loha’ i kobaiñey.

És lőn, a mint meglátá a király Eszter királynét, hogy áll az udvarban, kegyet talála szemei előtt, és kinyujtá a király Eszterre az arany pálczát, a mely kezében vala, akkor oda méne Eszter, és megilleté az arany pálcza végét.

3 Le nanoa’ i mpanjakay ty hoe: Ino ty ama’o ry Estere, mpanjaka-ampela? fa ndra inoñ’ ino ty ihalalia’o pak’ an-tsasa i fifeheakoy, le hatoloko.

És monda néki a király: Mi kell néked Eszter királyné? És mi a kérésed? Ha az ország fele is, megadatik néked.

4 Le hoe t’i Estere: Naho atao’ i mpanjakay te soa, le ehe te homb’ an-takataka hinalankako ho aze i mpanjakay naho i Hamane te anito.

És felele Eszter: Ha a királynak tetszik, jőjjön a király és Hámán ma a lakomára, melyet néki készítettem.

5 Aa le hoe i mpanjakay, Taentaeno t’i Hamane, hahahenefañe i saontsi’ i Esterey. Aa le nimb’ amy takataka nihajarie’ i Esterey i mpanjakay naho i Hamane.

És monda a király: Gyorsan elő Hámánt, hogy teljesítse Eszter kívánságát. És elment a király és Hámán a lakomára, a melyet Eszter készített vala.

6 Le hoe i mpanjakay amy Estere ami’ty fanjotsoañe divay, Ndra inoñe ty ihalalia’o, le hatolotse azo; ndra ino ty hàta’o, ampara’ ty vakim-pifeheako, le hanoeñe.

Monda pedig a király Eszternek borivás közben: Mi a te kivánságod? Megadatik néked. És mi a te kérésed? Ha az ország fele is, meglészen!

7 Le hoe ty natoi’ i Estere: Ty irieko naho ty halaliko—

És felele Eszter, és monda: Az én kivánságom és kérésem ez:

8 naho nanjo fañisohañe am-pahaisaha’ i mpanjakay, lehe no’ i mpanjakay ty hanolotse i hatakoy, hanao i halalikoy—le ehe te hiheo mb’ an-tsabadidake hanoeko ho a iareo i mpanjakay naho i Hamane fa hanoeko hamaray i nisaontsiam-panjakay.

Ha kegyet találtam a király szemei előtt, és ha a királynak tetszik megadni kivánságomat és teljesíteni kérésemet: jőjjön el a király és Hámán a lakomára, a melyet készítek nékik, és holnap a király beszéde szerint cselekszem.

9 Niavotse an-kafaleañe naho finem­banembañan-troke t’i Hamane amy àndro zay, fa ie niisa’e t’i Mordekay an-dalambei’ i mpanjakay, ie tsy niongake, tsy nititititike, le nilifo-piforoforoañe amy Mordekay.

És kiment Hámán azon a napon vígan és jó kedvvel. De a mint meglátá Hámán Márdokeust a király kapujában, és ez fel nem kelt és nem mozdult meg előtte, megtelék Hámán haraggal Márdokeus ellen.

10 Fe nilie-batañe t’i Hamane, nimpoly mb’añanjomba’e añe vaho nam­pañitrife’e o rañe’eo naho i Zerese vali’e;

De megtartóztatá magát Hámán, és haza ment, és elküldvén, magához hivatá barátait és Zérest, az ő feleségét.

11 naho nisengea’ i Hamane ty enge’ o vara’eo, ty hatsifotofoto’ o ana’eo naho ty nampañonjone’ i mpanjakay ama’e iaby vaho ty nam­piongaha’e ambone’ o roandria naho mpitoro’ i mpanjakaio.

És elbeszélé nékik Hámán gazdagságának dicsőségét, fiainak sokaságát és mindazt, a mivel felmagasztalta őt a király, és hogy feljebb emelte őt a fejedelmeknél és a király szolgáinál;

12 Le natovo’ i Hamane ty hoe: Eka, tsy eo ty napò’ i Estere hitrao-pimoak’ amy mpanjakay mb’ amy takataka hinalanka’ey naho tsy izaho; vaho nambarà’e ka ho ami’ty maray mindre amy mpanjakay.

És monda Hámán: Nem is hívott Eszter királyné mást a királylyal a lakomára, a melyet készített, hanem csak engem, és még holnapra is meghivattattam hozzá a királylyal.

13 Fe tsy mahaeneñe ahy i hoe zay iabiy naho mbe treako mitozòke an-dalambeim-panjaka eo t’i Mordekay nte-Iehoda.

De mindez semmit sem ér nékem, valamíg látom a zsidó Márdokeust ülni a király kapujában.

14 Aa le hoe t’i Zerese tañanjomba’e naho o rañe’e iabio ama’e: Ampitroareñe rafi-piradoradoañe, limampolo kiho ty haabo’e; aa ie maraindray, misaontsia amy mpanjakay te haradorado ama’e t’i Mordekay; vaho mihovà an-kazavan’ arofo mindre amy mpanjakay mb’an-takataka mb’eo. Ninò’ i Hamane i hoe zay, le nampandrafete’e i fampiradoradoañey.

És monda néki Zéres, az ő felesége és minden barátja: Csináljanak ötven könyöknyi magas fát, és reggel mondd meg a királynak, hogy Márdokeust akaszszák reá, és akkor menj a királylyal a lakomára vígan. És tetszett a dolog Hámánnak, és megcsináltatta a fát.