Mpitoriteny 10

1 Mampitrotrotse ty menam-pañemboke ty laletse mate; le mavesatse te ami’ty hihitse naho ty asiñe, ty hagegeañe kede.

Halált hozó légy büzhödtté, erjedővé teszi a kenőcskeverőnek olaját; nyomósabb bölcseségnél, dicsőségnél egy kevés balgaság.

2 Mitolike mb’an-kavàna ty arofo’ i mahihitsey, mb’ankavia ka ty tro’ i dagolay.

A bölcsnek szive jobbja felől van, és a balgának szíve balja felől.

3 Ndra te mijelanjelañe an-dalañe eo ty derendereñe, kanao po-hilala, aboa’e amy màroy ty hagegea’e.

Az úton is, a midőn a balgatag jár, hiányzik a szíve, és mindenkinek azt mondja, hogy balgatag ő.

4 Naho miforoforo ama’o ty haviñera’ ty mpifehe, ko apo’o ty toe’o, amy te mañafa-tsirìka-mena ty hamora-fo.

Ha az uralkodónak indulata fölgerjed ellened, helyedet el ne hagyd, mert a szelídség nagy vétségeket enyhít.

5 Eo ty haratiañe nitendrek’ahy ambane’ i àndroy, hoe lilatse aboa’ ty mpifehe.

Van egy baj, melyet láttam a nap alatt, – mint egy tévedés, mely a hatalmastól ered:

6 Onjoneñe mb’an-toetse ambone ty seretse maro, ie mitozoke ambane eo o mpañalealeo.

a balgaság nagy magasságba helyeztetett, míg a gazdagok alacsonyságban ülnek.

7 Nahatrea ondevo miningi-tsoavala iraho, vaho ty ana-donake mañavelo an-tane eo hoe ondevo.

Szolgákat láttam lovakon, míg vezérek a földön jártak, miként szolgák.

8 Mete hivariñe ama’e ao ty mihaly koboñe; naho mete hehere’ ty mereñe ze misorodidy kijoly.

A ki vermet ás, belé esik; s a ki falat áttör, azt kígyó marja meg.

9 Mete joie’ ty vato ty mihaly aze; le mete hizo fere ty mampitserake hatae.

A ki köveket szakít ki, megsérül általuk, a ki fát hasogat, veszélyeztetik általa.

10 Naho malomo ty viñe, ie tsy sioña’e ty lela’e, le añ’ozatse ambone ty ifanehafa’e; lombolombo’e ty hihitse mahatafetetse.

Ha megtompult a vas s ő nem köszörülte meg az élét, akkor meg kell feszíteni az erőt, s ügyes eljárás nyereségét a bölcseség adja.

11 Ie hehere’ ty mereñe tsy nampipendreñeñe; le an-koheke i mpitroboy.

Ha mar a kígyó, nem lévén igézés, akkor nincsen nyeresége a nyelv emberének.

12 Matarike o entam-­palie’ i mahihitseio, fe mampibotseke ty dagola o soñi’eo.

A bölcs szájának szavai csupa kellem, de a balgának ajkai megrontják őt;

13 Mifototse an-kagegeañe o fivolam-bava’eo, naho migadon-ko haratian-dagola;

szája szavainak kezdete balgaság, szájának vége pedig gonosz eszelősség.

14 mangaradadak’ avao ty minè. Tsy fohi’ ondatio ty ho zoeñe, ia ty mahatalily ama’e ty hanonjohy aze?

S a balgatag szaporítja a szókat; nem tudja az ember azt, a mi lesz, és ahogy lesz ő utána, ki mondhatja meg neki?

15 Akore ty hamokora’ i dagolay amy fitromaha’ey, kanao tsy fohi’e ty homba’e mb’an-drova mb’eo.

A balgának fáradsága kifárasztja őt, a ki nem tud a városba menni.

16 Hoy hoy ty ama’o, ry tane, naho ajaja ty mpanjaka’o vaho mpanao bedidake maraindray o ana-dona’oo!

Jaj neked ország, te melynek királya gyermek, míg vezéreid reggel étkeznek!

17 Haha irehe ry tane, te roandriañe ty mpanjaka’o, vaho mikama ami’ty evae’e o ana-dona’oo hihaozara’e fa tsy ty himamoa’e!

Boldog vagy ország, te melynek királya nemesek fia, míg vezéreid a maga idején étkeznek – erőben és nem ivásban.

18 Havotroañe ty mahakolemake tafo; tañañe ledra’e ty mahatsopatsopake traño.

Renyheség folytán sülyed a gerendázat és a kezek tunyasága folytán csepeg a ház.

19 Natao hampiankahake ty sabadidake; te hahafale fiay ty divay, vaho te hamale ze he’e ty drala.

Vígságra készítenek lakomát és a bor megörvendezteti az életet; a pénz módot ad mindenre.

20 tovo’e: Ko mamatse ty mpanjaka am-pitsakorea’o ao, naho ty mpiefoefo an-trañom-pandrea’o ao; ke hinday ty feo’o i voron-tiokey, hera haboele’ i amañ’elatsey i enta’oy.

Még gondolatodban se átkozd a királyt és hálóazobáidban se átkozd a gazdagot; mert az ég madara elviszi a hangot és a szárnyas tudtúl adja a szót.