Deotoronomia 5
1 Kinoi’ i Mosè t’Israele iaby, le nanoe’e ty hoe: Janjiño ry Israele, o fañè naho fepètse taroñeko an-dravembia’ areo androanio: le ianaro naho itomiro vaho anò.
Mózes szólította egész Izraelt és mondta nekik: Halljad Izrael a törvényeket és a rendeleteket, amelyeket én elmondok füleitek hallatára ma; tanuljátok meg azokat és őrizzétek meg, hogy megtegyétek.
2 Nifañina amantika e Korebe añe t’Iehovà Andrianañaharen-tika;
Az Örökkévaló, a mi Istenünk szövetséget kötött velünk Chóreben.
3 tsy o roaen-tikañeo ty nifañina’ Iehovà fa itika, eka itikañe, itika veloñ’ etoañe henanekeo.
Nem (csak) atyáinkkal kötötte az Örökkévaló ezt a szövetséget, hanem velünk (is), kik mi itt vagyunk ma, mindnyájan életben.
4 Nifanaontsy am-piatrefan-daharañe ama’ areo t’Iehovà boak’ am-bohitse ey; hirik’ amy afoy ao,
Színről színre szólt az Örökkévaló veletek a hegyen, a tűz közül,
5 (Nijohañe añivo’ Iehovà naho inahareo iraho henane zay hampalangesako ama’ areo ty tsara’ Iehovà, ie nañembañe anahareo i afoy vaho tsy nete nionjom-b’ amy vohitsey mb’eo) nanao ty hoe:
– én álltam az Örökkévaló közt és ti köztetek abban az időben, hogy kijelentsem nektek az Örökkévaló szavát, mert ti féltetek a tűztől és nem mentetek föl a hegyre, – mondván:
6 Izaho Iehovà Andrianañahare’o nampienga azo an-tane Mitsraime añe boak’ an-trañom-pañondevozañe ao.
Én vagyok az Örökkévaló, a te Istened, aki kivezettelek téged Egyiptom országából, a rabszolgák házából.
7 Tsy ho aman-drahare ila’e irehe naho tsy Izaho avao.
Ne legyenek neked más isteneid az én színem előtt.
8 Ko mitsene samposampon-draha, ndra saren’ inoñ’ inoñe andikerañe ao, ndra an-tane ambane’e atoy, ndra an-drano ambane’ ty tane toy ao.
Ne csinálj magadnak faragott képet, bármely alakját annak, ami az égben van fönt és ami a földön van alant és ami a vízben van a föld alatt.
9 Ko ibokobokoa’o ndra italahoa’o; fa Izaho Iehovà Andrianañahare’o ro Andrianañahare Mpamarahy, mandilo anake ami’ty hakeon-droae’e pak’an-tariratse faharoe naho fahatelo’ o malaiñ’ ahio,
Ne borulj le előttük és ne szolgáld azokat; mert én az Örökkévaló, a te Istened, buzgó Isten vagyok, aki megbüntetem az atyák vétkét a gyermekekben harmad- és negyedíziglen, akik engem gyűlölnek;
10 f’ie manolotse fikokoa-migahiñe pak’an-tariratse faharivo’ o mikoko ahy vaho miambeñe o lilikoo.
de szeretetet gyakorlok ezeríziglen azokkal, akik engem szeretnek és megőrzik parancsolataimat.
11 Ko vaveñe tsy vente’e ty tahina’ Iehovà Andrianañahare’o, fa tsy havotso’ Iehovà ze mañamaivañe i tahina’ey.
Ne ejtsd ki az Örökkévaló, a te Istened nevét hiába, mert nem hagyja büntetlenül az Örökkévaló azt, aki kiejti az ő nevét hiába.
12 Ambeno ty andro Sabotse hampiavahañ’ aze, ami’ty nandilia’ Iehovà Andrianañahare’o azo.
Őrizd meg a szombat napját, hogy megszenteljed, amint megparancsolta neked az Örökkévaló, a te Istened.
13 Eneñ’ andro ty hanoe’o ze hene tolon-draha’o.
Hat napon át dolgozzál és végezd minden munkádat;
14 Fe andro Fitofa’ Iehovà Andrianañahare’o ty andro faha-fito; ko mifanehak’ ama’e, ndra ihe ndra ty ana-dahi’o ndra ty anak’ ampela’o ndra ty ondevo’o lahy ndra ampela, ndra ty añombe’o ndra ty borìke’o ndra inoñ’ inoñe amo hare’oo ndra o renetane mpimoneñe an-drova’oo, soa te songa hitofa ka ondevo-lahy naho ampela’oo.
de a hetedik nap szombatja az Örökkévalónak, a te Istenednek; ne végezz semmi munkát, se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálód, se ökröd, se szamarad és semmiféle barmod, se az idegened, aki kapuidban van, hogy nyugodjék szolgád és szolgálód, mint tenmagad.
15 Tiahio t’ie niondevo an-tane Mitsraime añe le nampiengà’ Iehovà Andrianañahare’o an-dela-pitàñe maozatse naho am-pitàñe natora-kitsi’e; aa le linili’ Iehovà Andrianañahare’o te hambena’o ty andro Sabotse.
Emlékezzél meg arról, hogy rabszolga voltál Egyiptom országában, de kivezetett téged onnan az Örökkévaló, a te Istened erős kézzel és kinyújtott karral; azért parancsolta neked az Örökkévaló, a te Istened, hogy megtartsd a szombat napját.
16 Iasio ty rae’o naho i rene’o, ami’ty nandilia’ Iehovà Andrianañahare’o azo, soa t’ie ho lava-andro naho ho soa tahy an-tane atolo’ Iehovà Andrianañahare’o azo.
Tiszteld atyádat és anyádat, amint megparancsolta neked az Örökkévaló, a te Istened, hogy hosszú életű légy és hogy jó dolgod legyen a földön, melyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked.
17 Ko mañoho-doza.
Ne ölj!
18 Ko mangala-bali’ ondaty,
Ne törj házasságot!
19 Ko mampikametse,
Ne lopj!
20 Ko mitalily vilañe ondaty,
Ne vallj felebarátod ellen mint hamis tanú!
21 Ko mihañe ty vali’ ondaty, le ko mitsikirìke ty anjomban-drañe’o ndra ty tete’e ndra ty ondevo’e lahy ndra ampela ndra ty vosi’e ndra ty borìke’e ndra inoñ’inoñe a ondatio.
Ne kívánd meg felebarátod feleségét és ne vágyakozzál felebarátod házára, mezejére, szolgájára, szolgálójára, ökrére, szamarára és semmire, ami felebarátodé!
22 Nipazahe’ Iehovà ami’ty valobohò’ areo hirik’ am-bohitse ey boak’añ’afo ao naho amy rahoñey naho amy hamoromoroñañey, am-piarañanañañe abo i tsaray vaho tsy nitovoñañe. Pinate’e an-dravem-bato roe izay, vaho natolo’e ahiko.
Ez igéket mondta az Örökkévaló egész gyülekezeteteknek a hegyen, a tűz, a felhő és a sűrű homály közül fennhangon, de nem többet; és fölírta azokat két kőtáblára és átadta nekem.
23 Le nahajanjiñe i fiarañanañañe boak’ an-kamoromoroñañey nahareo, ie niforehete’ ty afo i vohitsey, le nañarine ahy ze hene talèm-pifokoa’ areo naho o androanavi’ areoo;
És történt, mikor ti hallottátok a hangot a sötétség közül és a hegy égett a tűzben, akkor odaléptetek hozzám törzseitek minden fejei és véneitek,
24 le hoe ty asa’ areo, Ingo te naboa’ Iehovà Andrianañaharentika amantika ty enge’e naho ty hajabahina’e le jinanjintika i fiarañanaña’ey boak’ amy afoy ao, naho nionintika henane zay te toe mitsara ama’ ondaty t’i Andrianañahare vaho mitambeloñe iereo.
és mondtátok: Íme, megmutatta nekünk az Örökkévaló, a mi Istenünk az ő dicsőségét és nagyságát, hangját pedig hallottuk a tűz közül; ezen a napon láttuk, hogy Isten szól az emberhez és ez életben marad.
25 Ie amy zao ino ty hivetraha’ay avao? Toe hamorototo anay o afo jabajabao naho mbe hijanjiñe ty fiarañanaña’ Iehovà Andrianañaharentika, le vata’e hikoromake.
De most miért haljunk meg? Mert megemészt bennünket ez a nagy tűz; ha még tovább halljuk az Örökkévaló, a mi Istenünk hangját, akkor meghalunk.
26 Fa ia amy ze hene atao nofotse ty nahajanjiñe ty fiarañanañan’ Andrianañahare veloñe boak’ añ’afo ao, manahake i nijanjiñen-tikañey vaho mbe nahatambeloñe?
Mert ki az a halandó, aki hallotta az élő Isten hangját szólani a tűz közül, mint mi és életben maradt?
27 Miharinea mb’eo irehe, le janjiño ze hene tsarae’ Iehovà Andrianañaharentika. Le fonga taroño ama’ay ze nitsara’ Iehovà Andrianañaharentika ama’o, le hijanjiñe vaho hanoe’ay.
Lépj te oda és halljad mindazt, amit mond az Örökkévaló, a mi Istenünk és te mondd el nekünk mindazt, amit szól az Örökkévaló, a mi Istenűnk hozzád, hogy halljuk és megtegyük.
28 Jinanji’ Iehovà o fisaontsi’ areoo, i nisaontsia’ areo amakoy, le hoe t’Iehovà amako: Fa tsinanoko o entañe sinaontsi’ ondatio ama’oo; le soa-fehe iaby o saontsi’ iareoo.
És az Örökkévaló hallotta szavaitok hangját, midőn szóltatok hozzám; és az Örökkévaló mondta nekem; Hallottam a nép szavainak hangját, amellyel szóltak hozzád; jól mondták mindazt, amit szóltak.
29 Ee te nanao hoe zao nainai’e ty arofo’iareo t’ie nañeveñe amako, naho nañambeñe o nandiliako iabio, soa te hanintsiñe nainai’e iereo naho o amori’iareoo.
Vajha ez a szívük maradna nekik, hogy féljenek engem és megőrizzék mind a parancsolataimat minden időben, hogy jó dolguk legyen nekik és fiaiknak örökké.
30 Akia arè, isaontsio himpolia’ iareo mb’an-kiboho’ iareo mb’eo.
Menj, mondd nekik: Térjetek vissza sátraitokba!
31 F’ihe, mijohaña marine ahy atoy le ho taroñeko ama’o ze hene Lily, naho fañè naho fepètse, hañòha’o iareo hañorike irezay an-tane atoloko iareo ho fanañañe añe.
Te pedig állj itt nálam, hadd mondom el neked mind a parancsolatot, a törvényeket és a rendeleteket, amelyekre őket tanítsd, hogy megtegyék az országban, melyet én adok nekik, hogy elfoglalják.
32 Aa asoao te hanoe’ areo ze andilia’ Iehovà Andrianañahare’ areo, tsy hiotake mb’am-pitàn-kavana ndra havia,
Azért őrizzétek meg, hogy úgy cselekedjetek, amint parancsolta az Örökkévaló, a ti Istenetek nektek, ne térjetek el se jobbra, se baba,
33 fe horihe’ areo aman-kahiti’e ze hene lala linili’ Iehovà Andrianañahare’ areo, soa t’ie ho veloñe naho ho tahie’e vaho ho lava haveloñe an-tane fanaña’ areo atoy.
Mindazon az úton, melyet parancsolt az Örökkévaló; a ti Istenetek nektek, járjatok, hogy éljetek, jó dolgotok legyen és hosszú ideig maradjatok az országban, melyet elfoglaltok.
