< 2 Samoela 4 >
1 Ie jinanji’ i ana’ i Saole e Kebroney te nivilasy t’i Abnere, le nigebañe ty fità’e vaho ninevenevetse iaby o ana’ Israeleo.
Mikor pedig meghallotta Saul fia, hogy meghalt Abner Hebronban, igen megfogyatkozék az ő ereje. Sőt az egész Izráel megrémüle.
2 Ondaty roe ty nimpifehem-pirimboñañe amy ana’ i Saoley; ty raike natao Baanà, naho ty tahina’ ty raike: Rekabe, sambe ana’ i Rimone nte Beerote, ana’ i Beniamine; amy te nivolilieñe amy Beniamine t’i Beerote;
Két fővezére volt a Saul fiának, egyiknek neve Bahana és a másiknak neve Rékáb, Rimmonnak fiai, ki Beerótból való vala, a Benjámin fiai közül; mert Beerót is a Benjámin városai közé számláltatik.
3 aa le nibioñe mb’e Gitaime mb’eo o nte-Beeroteo, vaho nañialo ho renetane añe pake henaneo.
Elfutottak vala pedig a Beerótbeliek Gittáimba, és lőnek ott jövevények mind e mai napig.
4 Nanañ’ anadahy kepek’ am-pandia t’Ionatane ana’ i Saole, ie lime taoñe te pok’eo i talily i Saole naho Ionatane e Iezreeley le rinambe’ i mpiatrak’ azey naho nandrifitse ty lay; aa ie nitaentaeñe hipitsike le nidorasitse nahakepeke i natao Mefibosètey.
Jonathánnak pedig, a Saul fiának volt egy sánta fia (öt esztendős vala, mikor Jezréelből hír jött Saul és Jonathán felől, és felvevé őt a dajkája, hogy elszaladjon vele; lőn pedig, hogy mikor a dajka gyorsan futott, elesett, és megsántula), ennek neve vala Méfibóset.
5 Niheo mb’eo i ana’ i Rimone nte-Beerote rey, i Rekabe naho i Baanà, le nivotrak’ añ’ anjomba’ Isbosete an-tsingilingilien’ andro, ie nandre am-pandreañe ao.
Elmenének azért a Beerótbeli Rimmonnak fiai, Rékáb és Bahana, és bemenének Isbósetnek házába, mikor a nap legmelegebb vala és ő déli álmát aluszsza vala.
6 Nimoak’ am-po i anjombay iereo nanao ho mpampibalike vare-bolè, le tinombo’ iareo ambane’ ty pa’e faha-lime ao; vaho nivoratsake t’i Rekabe naho i Baanà rahalahi’ey.
Bemenvén azért ezek a ház belsejébe, gabonát vive, általüték őt az ötödik oldalborda alatt; s Rékáb és az ő atyjafia, Bahana, elszaladának.
7 Ie nimoak’ añ’ anjomba ao iereo, ie nandre am-pandrea’e an-trañom-pandrea’e ao, le tinombo’ iareo, vinono, naho kinitsi’ iereo ty añambone’e vaho nikatsakatsak’ amy haleñey niranga i montoñey.
Mikor azért ezek a házba bementek, és ő hálószobájában az ágyán feküvék, megsebesítvén megölték őt, s fejét levágva, felvették az ő fejét, és egész éjjel mennek vala a sík mezőn.
8 Nendese’ iereo mb’amy Davide e Kebrone mb’eo ty añambone’ Isbosete le nanao ty hoe amy mpanjakay, Ingo ty añambone’ Isbosete ana’ i Saole rafelahi’oy, i nipay ty fiai’oy, fa nondroha’ Iehovà ty kabò’ i talèko mpanjakay amy Saole naho amy tiri’ey anindroany.
És elvivék Isbóset fejét Dávidhoz Hebronba, és mondának a királynak: Ímhol Isbósetnek, Saul fiának, a te ellenségednek feje; a ki üldözé a te lelkedet, és az Úr bosszút állott e mai napon az én uramért, a királyért, Saulon és az ő maradékán.
9 Aa hoe ty natoi’ i Davide amy Rakabe naho i Baanà rahalahi’e, ana’ i Rimone nte-Beerote: Kanao veloñe t’Iehovà nijebañe ty fiaiko amy ze atao rafelahy iaby,
Felele pedig Dávid Rékábnak és Bahanának, az ő atyjafiának, a Beerótbeli Rimmon fiainak, és monda nékik: Él az Úr, ki az én életemet megszabadította minden nyomorúságból,
10 naho nitalily amako ty nanao ty hoe: Inao, vilasy t’i Saole. Ie natao’e te nanday talily soa. Fe rinambeko vaho zinevoko e Tsiklage ao ho tambe’ i talili’ey.
Hogy én azt, a ki nékem hírt hozott vala, ezt mondván: Ímé meghalt Saul (és azt hitte, hogy azzal nékem örömet szerez), megragadván megöletém őt Siklágban, holott jutalmat kellett volna adnom néki hírmondásáért:
11 Tsy antsake hao ondaty lo-tsereke namono indaty marentane añ’anjomba’e am-pandrea’ey? Tsy hampañavahako am-pità’ areo hao ty lio’e hanintak’ anahareo an-tane atoy?
Mennyivel inkább az istentelen embereket, kik ágyában, a maga házában ölték meg az igaz embert? Azért most vajjon ne kivánjam-é meg az ő vérét kezeitekből, hogy titeket eltöröljelek a földről?
12 Aa le linili’ i Davide o gaon-dahi’eo, le vinono’ iereo naho kinitsike o fitañe naho fandia’ iareoo naho naradorado ambone’ i antara’ i Kebroney. Nitakone’ iereo ty añambone’ Isbosete vaho nalenteke an-kibori’ i Abnere e Kebrone ao.
Parancsola azért Dávid az ő szolgáinak, hogy megöljék őket; és elvagdalák kezeiket és lábaikat; és felakaszták őket Hebronban, a halastó mellett. Isbósetnek pedig fejét felvevén, eltemeték az Abner sírboltjába, Hebronban.