2 Mpanjaka 9
1 Tinoka’ i Elisà mpitokiy ty raik’ amo anam-pitokio, le hoe re ama’e: Diaño o toha’oo, le tintino an-taña’o ty paki-menake toy, vaho akia mb’e Ramote-gilade añe.
Elísá próféta pedig hívott egyet a prófétafiak közül; és mondta neki: Övezd föl derekadat, vedd ez olajkorsót kezedbe és menj Rámót-Gileádba.
2 Ihe mivotrak’ eo, paiao t’Ieho ana’ Iehosafate, ana’ i Nimsý, le mimoaha ao vaho ampiongaho añivo’ o rahalahi’eo, le ampiziliho an-traño, añ’efe’e ao.
Ha odaérkeztél, nézd ott Jéhút, Jehósáfátnak, Nimsí fiának fiát, akkor menj oda, szólítsd ki testvérei közül és vezesd őt be szobából szobába;
3 Rambeso amy zao i paki-menakey, le adoaño añambone’e eo vaho ano ty hoe: Hoe ty nafè’ Iehovà; fa norizako ho mpanjaka’ Israele irehe. Le sokafo i lalañey naho mivoratsaha vaho ko mihenekeneke.
és vedd az olajkorsót, önts a fejére és mondd: így szól az Örökkévaló: fölkentelek királynak Izraél fölött. Erre nyisd ki az ajtót és fuss el, s ne várakozzál.
4 Aa le nihitrike mb’e Ramote-Gilade añe i ajalahy anam-pitokiy.
Ment tehát az ifjú, a próféta ifjú, Rámót-Gileádba.
5 Ie pok’eo, hehe te niambesatse eo o mpifehe’ i valobohòkeio; le hoe re; Nafantok’ ama’o iraho, ry mpifehe. Le hoe t’Ieho. Ama’ ia, amy zahay iaby toa? le hoe re: Ama’o, ry mpifehe.
Odaért, s íme a sereg vezérei ott ültek, és szólt: Szavam van hozzád, oh vezér! Mondta Jéhú: Kihez mindnyájunk közül? És mondta: Hozzád, oh vezér!
6 Aa le niongake re nimoak’ añ’ anjomba ao, le nadoa’e amy añ’ambone’ey i menakey, le nanoa’e ty hoe: Hoe ty nafè’ Iehovà, Andrianañahare’ Israele; fa norizako ho mpanjaka’ ondati’ Iehovào irehe, hifeleke Israele.
Erre fölkelt, bement a házba, és öntött olajat a fejére; s mondta neki: Így szól az Örökkévaló Izraél Istene: fölkentelek királynak az Örökkévaló népe fölött, Izraél fölött!
7 Le ho zevoñe’o ty anjomba’ i Akabe talè’o, hañavahako ty lio’ o mpitoroko mpitokio naho ze hene lio’ o mpitoro’ Iehovà am-pità’ Iizebeleo.
Hogy megverjed uradnak Achábnak házát, és bosszút álljak Izébelen szolgáimnak, a prófétáknak véréért és mind az Örökkévaló szolgáinak véréért;
8 Fonga havetrake ty anjomba’ i Akabe naho songa haitoako amy Akabe ze mamany an-kijoly ke t’ie mirohy he midada e Israele ao.
hogy elvesszen Acháb egész háza; kiirtok Acháb házából falra vizelőt, elzártat és magára hagyottat Izraélben.
9 Le hampanahafeko amy anjomba’ Iarovame ana’ i Nebate naho ty anjomba’ i Baasa ana’ i Akiiày ty anjomba’ i Akabe.
És olyanná teszem Acháb házát, mint Járobeámnak, Nebát fiának házát és mint Báesának, Achíja fiának házát.
10 O amboao ty hihinañe Iizebele an-tete’ Iezreele ey le tsy eo ty handeveñe aze. Sinoka’e amy zao i lalañey le nibotatsake mb’eo.
Izébelt pedig megeszik a kutyák Jizreél határában, és nincs ki eltemeti. Ezzel kinyitotta az ajtót és elfutott.
11 Niavotse mb’amo mpitoro’ i talè’eio mb’eo t’Ieho; le hoe ty raik’ ama’e; Hene soa hao? Ino ty nomba’ i seretsey ama’o? le hoe re am’ iereo: Fohi’ areo indatiy naho i enta’ey.
Jéhú pedig kiment urának szolgáihoz, és mondták neki: Béke van-e? Miért jött hozzád az az őrült? Szólt hozzájuk: Ti ismeritek azt az embert és beszédét.
12 Le hoe iereo: Vande izay; ehe atalilio ama’ay. Le hoe re: Hoe zao naho zao ty nisaontsie’e ami’ty hoe; Hoe ty nafè’ Iehovà; fa norizako ho mpanjaka’ Israele irehe.
De mondták: Hazugság! Csak mondd meg nekünk. Mondta: Így meg úgy szólt hozzám, mondván: így szól az Örökkévaló: fölkentelek királynak Izraél fölött!
13 Nalisa amy zao, songa nangalake i sarimbo’ey, le nalafi’e ambane’e eo amy fanongà amboney, vaho pinopò’ iereo i antsivay le nanao ty hoe; Mpanjaka t’Ieho!
Erre siettek és vették kiki a ruháját és ő alája tették azt a lépcső tetején, megfútták a harsonát és mondták: király lett Jéhú.
14 Aa le kinilili’ Ieho ana’ Iehosafate, ana’ i Nimsý t’Iorame—ie amy zao fa nañambeñe i Ramote-gilade t’Iorame, naho Israele iaby, ty amy Kazaele mpanjaka’ i Arame
Összeesküdött tehát Jéhú, Jehósáfátnak, Nimaí fiának fia, Jórám ellen, Jórám pedig megszállva tartotta Rámót-Gileádot, ő meg egész Izraél Chazáél, Arám királya ellenében.
15 fe nimpoly mb’e Iezreele ao t’Iorame hijangaña’e amo fere natolo’ o nte-Arameo aze t’ie nialy amy Kazaele mpanjaka’ i Arameio. —Le hoe t’Ieho, Naho zao ty safiri’ areo, le ko apo’ areo ndra raike tsy hipoliotse boak’ an-drova hañitrike talily e Iezreele añe.
De visszament Jehórám király, hogy gyógyíttassa magát Jizreélben a sebekből, melyeket ütöttek rajta az Arámbeliek, mikor harcolt Chazáél Arám királya ellen és mondta Jéhú: Ha nektek tetszik, ne menjen ki menekülő a városból, hogy elmenne jelenteni Jizréelbe.
16 Aa le nijoñ’an-tsarete t’Ieho, nimb’ e Iezreele mb’eo; amy te natindry ao t’Iorame; naho nizotso mb’eo ka t’i Ahkazià mpanjaka’ Iehodà hitilike Iorame.
És kocsira ült Jéhú és elment Jizreélbe, mert Jórám ott feküdt, Achazja pedig, Jehúda királya, lement volt, hogy meglátogassa Jórámot.
17 Nahatalake i firimboña’ Iehoy ie nigodañe mb’eo ty mpijilo am-pitalakesañ’ abo’ Iezreele ey, le hoe re: Mahatrea mpirai-lia iraho. Le hoe t’Iorame, Angalao mpiningi-tsoavala vaho ampihitrifo hifanalaka am’ iereo, hanao ty hoe: An-kanintsiñe hao?
Az őr pedig ott állt a tornyon Jizreélben és látta Jéhúnak csapatját, amint jött; akkor mondta: Csapatot látok! Erre mondta Jehórám: Végy egy lovast és küldj elébök és szóljon: Béke van-e?
18 Aa le ninigitse an-tsoavala ty hifanalaka am’ iereo vaho nanao ty hoe: Hoe i mpanjakay: an-kanintsim-bao? Le hoe t’Ieho: Hanoe’o ino ze o fañanintsiñe zao? Miotaha mb’ ambohoko ao. Le hoe i mpijiloy; Niheo am’ iereo mb’eo i ìrakey fe tsy mimpoly.
Elébe ment a lovas és mondta: Így szól a király: béke van-e? Mondta Jéhú: Mi közöd a békéhez? Fordulj én mögém! És az őr jelentette, mondván: Eljutott a követ hozzájuk, de vissza nem tért.
19 Niraheñe an-tsoavala ka ty faharoe, ie pok’ ama’e eo le nanao ty hoe: Hoe i mpanjakay: Am-pañanintsiñe hao? le hoe ty natoi’ Ieho: Hanoe’o ino ze o fañanintsiñe zao? Miotaha mb’ ambohoko ao.
Erre küldött egy másik lovast; hozzájuk jutott és mondta: Így szól a király: béke van-e? Mondta Jéhú: Mi közöd a békéhez? Fordulj én mögém!
20 Le hoe i mpijiloy: Nifanalaka’e, fe tsy mimpoly; toe manahake ty findesa’ Ieho ana’ i Nimsý i findesa’ey; ie mpitrantràñe.
És az őr jelentette, mondván: Egészen hozzájuk ért, de vissza nem tért; a hajtás pedig olyan, mint Jéhú, Nimsí fiának hajtása, mert őrületesen hajt.
21 Le hoe t’Iorame, Halankaño! Le hinalanka’ iereo ty sarete’e: Aa le niavotse mb’eo t’Iorame mpanjaka’ Israele naho i Ahkazià mpanjaka’ Iehodà, songa an-tsarete’e, nionjomb’eo hifanalaka am’ Ieho, vaho nisalakaeñe an-tete’ i Nabote nte-Iezreele ey.
Erre mondta Jehórám: Fogj be! És befogták a kocsiját. És kiment Jehórám, Izraél királya, meg Achazjáhú, Jehúda királya, kiki a maga kocsiján és kimentek Jéhú elébe és találták őt a Jizreélbeli Nábót telkén.
22 Ie amy zao, naho niisa’ Iehorame t’Ieho, le nanao ty hoe: an-kanintsiñe hao, ry Ieho? Le hoe ty natoi’e: Fañanintsiñ’ aia? kanao tsifotofoto o hakarapiloa’ Iizebele rene’oo naho o famoreha’eo?
És volt, a mint Jehórám meglátta Jéhút, mondta: Béke van-e Jéhú? Mondta: Mit békét, a míg tartanak Ízébel anyádnak paráználkodásai és sok boszorkánysága?
23 Nabali’ Iorame i sarete’ey le nitriban-day le nanoe’ ty hoe amy Ahkazià, Fitak’ ate ry Ahkazià.
Ekkor megfordította Jehórám a kezeit és megfutamodott. Így szólt Achazjáhúhoz: Árulás, Achazja!
24 Fe nabitso’ Ieho an-kaozara’e iaby i fale’ey, naho trinofa’e an-tsakamamovo’e eo t’Iorame naho nipotitse ami’ty fo’e ao i ana-paley, vaho nitsingoritrìtse an-tsarete’e ao.
De Jéhú meghúzta kezével az íjat és találta Jehórámot a lapockák között, úgy hogy szívéből jött ki a nyíl és összerogyott kocsijában.
25 Le hoe t’Ieho amy Bidkare, mpifehe’ey. Endeso, naho avokovokò an-tete’ i Nabote nte-Iezreele ao. Tiahio t’ie nihoridañen-tika t’i Akabe rae’e le hoe ty nitsarae’ Iehovà ty ama’e:
És szólt Bidkárhoz, a hadnagyához: Vedd föl, dobd őt a Jizreélbeli Nábót mezejének telkére; mert emlékezzél, hogy én és te párosan nyargaltunk Acháb, az ő atyja után és az Örökkévaló kimondta ellene ezt a kijelentést:
26 Toe nitreako omale ty lio’ i Nabote naho ty lio’ o ana’eo, hoe t’Iehovà, le havahako an-tetek’ atoy irehe, hoe t’Iehovà. Aa le endeso re avokovokò amy tetekey ty amy tsara’ Iehovà zay.
bizony Nábótnak ontott vérét és fiainak ontott vérét láttam tegnap, úgy mond az Örökkévaló, de megfizetem neked ezen a telken, úgy mond az Örökkévaló. Most tehát vedd fel, dobd őt a telekre, az Örökkévaló igéje szerint.
27 Ie niisa’ i Ahkazià mpanjaka’ Iehodà le nitsondemboke ty lay mb’ an-dala’ i trañon-goloboñey mb’eo, le nañorik’ aze t’Ieho, nanao ty hoe: Tomboho an-tsarete’e ao, ie ka, le nivoa amy fionjonam-be Gore mb’eo marine’ Ibleame ey naho niherereake mb’e Megidò mb’eo vaho nihomak’ao.
Achazja pedig, Jehúda királya, látta és megfutamodott a kert házának útján; de üldözőbe vette őt Jéhú és mondta: Őt is üssétek le a kocsiban, a Jibleám mellett levő Gúr hágóján. Megfutamodott Megiddóig és meghalt ott.
28 Nitakone’ o mpitoro’eo mb’e Ierosalaime mb’eo vaho nalenteke an-kiborin-droae’e an-drova’ i Davide ao.
Jeruzsálembe szállították őt szolgái és eltemették őt sírjában ősei mellett, Dávid városában.
29 An-taom-paha-folo-raik’ ambi’ Iorame ana’ i Akabe ty niorota’ i Ahkazià nifehe Iehodà.
Tizenegyedik évében pedig Jórámnak, Acháb fiának, király lett Achazja Jehúda fölött.
30 Ie nivotrake e Iezreele ao t’Ieho, le tsinano’ Iizebele; le binatra’e o maso’eo naho sinatro’e i loha’ey, vaho nitilihitse an-dalan-kede.
Bevonult Jéhú Jizreélbe, Ízébel pedig hallotta, kendőzte a szemeit és ékesítette fejét és kitekintett az ablakon.
31 Aa ie nimoak’ an-dalam-bey eo t’Ieho, le hoe i rakembay: Nampanintsiñañe hao t’i Zimrý t’ie namono i talè’ey?
Mikor Jéhú bejött a kapun, mondta: Béke van-e, te Zimrí, uradnak gyilkosa?
32 Niandra laharañe mb’ amy lalan-kedey re nanao ty hoe: Ia ty mpiamako? Ia? Nitangarike ama’e ty mpiatrake telo ndra roe.
Erre fölemelte arcát az ablak felé és mondta: Ki van velem? Ki? És kitekintett feléje két-három udvari tiszt.
33 Le hoe re: Avokovokò. Aa le nafetsa’ iareo ambane naho nifitse amy rindriñey naho amo soavalao ty lio’e vaho nilialian-tomboke.
Akkor mondta: Lökjétek le! És lelökték. És freccsent véréből a falra és a lovakra, őt meg összetaposta.
34 Ie nizilik’ ao naho nikama naho ninoñe; le hoe re, Ehe henteo i rakembam-pàtsey, le aleveño; amy t’ie anam-panjaka.
Bement, evett és ivott; ekkor mondta: Nézzetek csak utána ennek az átkozottnak és temessétek el, mert király leánya ő!
35 Aa ie nimb’ eo handeveñe aze, tsy nanjo naho tsy i haran-doha’ey naho o tombo’eo naho o lela-pità’eo,
Mentek tehát hogy eltemessék, de nem találtak belőle semmit, csak a koponyát, a két lábát és a két keze fejét.
36 le nimpoly iereo nitalily ama’e; le hoe re: Izay ty nitsara’ Iehovà nampisaontsie’e i mpitoro’e Elià nte-Tisbý, ty hoe: An-toe’ Iezreele eo ty hihinana’ o amboao ty nofo’ Iizebele;
Visszatértek és tudtára adták neki. Ekkor mondta: az Örökkévaló igéje az, melyet szólt az ő szolgája, a Tisbébeli Élijáhú által, mondván: Jizreél határában eszik meg a kutyák Ízébel húsát.
37 vaho ho tay ambone’ ty toe’ Iezreeele eo ty lolo’e; tsy mone hatao’ ty hoe: Etoa t’Iizebele.
És lesz Ízébel hullája mint a trágya a mező színén Jizreél határában, úgy hogy senki nem mondhatja: ez Ízébel.
