2 Korintiana 12
1 Mbe hitolom-pitrèñe iraho, ndra te tsy vente’e, fe honjoneko o aroñaroñeo naho o famentabentara’ i Talèo.
Dicsekednem kell, ha nem is használ nekem, így rátérek a látomásokra és az Úr kijelentéseire.
2 Fantako t’indaty amy Norizañey, ie folo taoñe efats’ amby izay, (ke am-bata’e, tsy haiko, he tsy am-bata’e, amoeako, fa arofoanan’ Añahare), ie nonjoneñe mb’an-dikeram-pahatelo mb’eo.
Ismerek egy embert a Krisztusban, aki tizennégy évvel ezelőtt (hogy testben-e nem tudom, vagy testen kívül, nem tudom, Isten tudja) elragadtatott a harmadik égig.
3 Ty fohiko am’indatiy—ie nofiko ke niam-bata’e he tsy niambata’e, fa arofoanan’ Añahare—
És tudom, hogy az az ember (hogy testben-e, vagy testen kívül, nem tudom, Isten tudja)
4 ie nampionjoneñe mb’ an-tanen-kavelom-b’eo vaho nahajanjiñe saontsy tsy mete volañeñe, fa faly tsy azo saontsie’ ondaty.
elragadtatott a paradicsomba, és olyan kimondhatatlan beszédeket hallott, amelyeket nem szabad embernek kibeszélnie.
5 Ho rengeko i nitalilieñey, fe tsy hisenge ty vatako naho tsy amy hakepehakoy.
Az ilyennel dicsekszem, magammal pedig nem dicsekszem, hacsak nem gyengeségemmel.
6 Aa ndra t’ie hirenge, tsy hanao minè, fa ty hatò avao ty ho volañeko; fe ifoneñako, kera hañonjona’e ahy ambone’ ty isa’ondaty amako naho ze janji’e amako.
Ha dicsekedni akarnék, nem lennék esztelen, mert igazságot mondanék. De mérséklem magam, hogy valaki többnek ne tartson, mint aminek lát, vagy amit hall tőlem.
7 Aa ke ho rengevoheko ty hara’elahi’ o famentabentarañeo, le nampitsipohem-patike ty nofoko, ìra’ i mpañìnjey hamolevole ahiko, hikalañ’ ahy tsy hiebotsebotse.
De hogy a kijelentések nagysága miatt el ne bizakodjam, tövis adatott a testembe, a sátán angyala, hogy gyötörjön engem, hogy el ne bizakodjam.
8 Fa in-telo ty nihalalieko amy Talè t’ie hasitake amako.
Ezért háromszor könyörögtem az Úrnak, hogy ez távozzék el tőlem.
9 Fe hoe re tamako: Mahaeneñe azo o hasoako, vaho fonireñe an-kavozoañe o haozarakoo. Aa le ho sengeko an-kaehake i falejolejokoy, soa te himoneñe amako ato ty faozara’ i Norizañey.
De Ő ezt mondta nekem: elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenségben lesz teljessé. Nagy örömmel dicsekszem azért erőtlenségemmel, hogy a Krisztus ereje lakjék bennem.
10 Aa le mahafale ahy o haifoifoko, o fañinjeañeo, o haemberañeo, o fampisoañañeo, vaho o faloviloviañe ty amy Norizañeio, toe maozatse iraho te màmake.
Ezért van örömöm a Krisztusért szenvedett erőtlenségekben, bántalmazásokban, nyomorúságokban, üldözésekben és szorongattatásokban, mert amikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős.
11 Misare gege iraho, fe nizizie’ areo. Toko’e inahareo ty nandrenge ahiko; amy te, tsy zai’ o Firàheñe mitiotiotseo ndra ami’ty inoñ’ inon-draho, ndra te tsy manjofake.
Dicsekedésemben esztelenné lettem, de ti kényszerítettetek rá. Mert nektek kellett volna engem ajánlanotok, hiszen semmiben sem vagyok alábbvaló a legfőbb apostoloknál, noha semmi sem vagyok.
12 Fa nimaneañe am-pahaliñisañe añatrefa’ areo o vilom-Piràheñe too—o famantarañeo naho o halatsañeo naho o raha tsitantaneo.
Apostolságom jelei megmutatkoztak közöttetek a sok tűrésben, a jelekben, csodákban és erőkben is.
13 Aa vaho inoñe ty nahamasay anahareo amo Fivory ila’eo, naho tsy te izaho tsy naloetse ama’ areo? Iheveo i nandilarakoy!
Mert mi az, amiben hátrányt szenvedtetek a többi gyülekezethez viszonyítva, legfeljebb az, hogy én magam nem voltam terhetekre! Bocsássátok meg nekem ezt az igazságtalanságot!
14 Oniño, t’ie veka’e henaneo ty homb’ ama’ areo añe fañintelo’e; tsy te hampivaveako vaho tsy ipaiako vara, fa inahareo, amy te tsy o ajajao ty mañaja ho aman-droae, fa o roae’eo ho a o ana’eo.
Íme, most harmadszor is kész vagyok hozzátok menni, és nem leszek terhetekre, mert nem azt keresem, ami a tiétek, hanem titeket magatokat, mert nem a gyermekek tartoznak kincseket gyűjteni a szülőknek, hanem a szülők a gyermekeknek.
15 Mahaehake ahy ty hañenga naho hengaeñe ho anahareo, aa naho losoreko ty fikokoako, hazetse hao ty fikokoañe ahiko?
Én pedig örömest hozok áldozatot értetek, és magamat is feláldozom a ti lelketekért, még ha ti, akiket én igen szeretek, kevésbé szerettek is engem.
16 Ndra te izay, tsy niloerako. F’ie mahay fañahy le nitsepake anahareo an-ka’kalitahañe.
Ám legyen: de én nem voltam terhetekre, hanem álnok ember lévén, ravaszsággal fogtalak meg titeket.
17 He nañaramamoako amo nañirahakoo?
Vagy akiket hozzátok küldtem, azok közül valaki révén becsaptalak titeket?
18 Nosiheko t’i Titosy vaho nampindrezako ty rahalahy. Nañaramamo anahareo hao t’i Titosy? Tsy añ’ arofo raike naho an-dia raike hao o fañaveloa’aio?
Megkértem Tituszt és vele együtt elküldtem azt az atyafit is. Csak nem Titusz csapott be titeket? Nem ugyanazon Lélek szerint járunk? Nem ugyanazokon a nyomokon?
19 Atao’ areo t’ie nitolom-piveroke ama’ areo hao hatrela izay? Toe añatrefan’ Añahare, amy Norizañey ty nitaroña’ay, ry rañetse, hampiraorao anahareo.
Azt hiszitek megint, hogy előttetek mentegetjük magunkat? Mi azonban Isten előtt Krisztusban szólunk, mégpedig szeretteim, a ti épülésetekre.
20 Ty maha-mahimahiñ’ahy, izaho hiheo mb’eo, he tsy ho treako ami’ty fisalalàko, vaho tsy ho isa’ areo ami’ty fañiria’ areo ahy; ke eo ty liedietse, ty tsikirìke, ty loa-tiñake, ty firahambañe, ty fandrabioñe, ty fitsikotsikoañe, ty evoñevoñe, vaho ty havalitsikotahañe.
Mert attól félek, hogy ha majd hozzátok megyek, nem olyannak talállak titeket, amilyeneknek szeretnélek, és engem sem olyannak találtok, amilyennek szeretnétek. Félek hogy viszálykodás, irigység, harag, egyenetlenség, rágalmazás, vádaskodás, felfuvalkodás, pártoskodás lesz közöttetek,
21 Hera te hombako mb’eo indraike, le haketran’ Añahareko añatrefa’ areo, vaho hirovetako o maro nandilatse mbe tsy nisoloho amy leotseio, o hakarapiloañeo naho ze hasalarañe nanoeñe.
úgyhogy amikor újra odamegyek, megaláz engem az én Istenem nálatok, és sokakat megsiratok azok közül, akik korábban vétkeztek és nem tértek meg abból a tisztátalanságból, paráznaságból és kicsapongásból, amit elkövettek.
