< 1 Samoela 28 >
1 Ie amy andro zay; nifanontoñe hifañotakotak’ añ’ aly am’Israele o lahin-defon-te-Pilistio; le hoe t’i Akise amy Davide, Mahafohina an-katò t’ie ro hindre amako mb’an-kotakotake rekets’ ondati’oo.
És történt abban az időben, hogy a Filiszteusok összegyűjték seregeiket a hadra, hogy harczoljanak Izráel ellen. És monda Ákhis Dávidnak: Tudd meg, hogy velem kell jőnöd a táborba, mind néked, mind embereidnek.
2 Le hoe t’i Davide amy Akise, Toe ho isa’o ty hanoe’ o mpitoro’oo. Le hoe t’i Akise amy Davide: Aa le ihe ho mpañambeñe ty lohako nainai’e.
Dávid pedig felele Ákhisnak: Meglátod bizonynyal, hogy mit fog cselekedni a te szolgád. És monda Ákhis Dávidnak: Ennélfogva fejem oltalmazójává teszlek mindenkorra.
3 Ie amy zao fa nivilasy t’i Samoele le hene nandala aze t’Israele naho nalente’ iareo e Ramà an-drova’e ao. Toe fa natao’ i Saole soike amy taney ze jiny naho mpandrombo.
Sámuel pedig meghalt vala, és siratá őt az egész Izráel, és eltemeték őt saját városában, Rámában; Saul pedig a varázslókat és jövendőmondókat kiirtá a földről.
4 Aa le nifanontoñe naho nimb’e Soneme mb’eo o nte-Pilistio naho nitobe eo; fonga natonto’ i Saole ka t’Israele vaho nitobe e Gilboa ao.
És mikor a Filiszteusok egybegyűlvén, eljövének és tábort járának Sunemnél: egybegyűjté Saul is az egész Izráelt, és tábort járának Gilboánál.
5 Aa ie nioni’ i Saole ty hatsifotofoto’ o nte-Pilistio, le nihembañe vaho nangebahebake añ’ arofo.
A mint azonban Saul meglátta a Filiszteusok táborát, megfélemlék és az ő szíve nagyon megrémüle.
6 Nañontanea’ i Saole t’Iehovà, fe tsy nanoiñe aze t’Iehovà, ndra ami’ty nofy ndra ami’ty Orime ndra am-pitoky.
És megkérdezé Saul az Urat, de az Úr nem felelt néki sem álomlátás, sem az Urim, sem a próféták által.
7 Aa le hoe t’i Saole amo mpitoro’eo: Ipaiao rakemba jiny hombàko hañontaneako. Le hoe o mpitoro’eo ama’e: Inao, te Endore ao ty rakemba jiny.
Akkor monda Saul az ő szolgáinak: Keressetek nékem egy halottidéző asszonyt, hogy elmenjek hozzá, és megkérdezzem őt. Szolgái pedig mondának néki: Ímé, Endorban van egy halottidéző asszony.
8 Aa le nañova vintañe t’i Saole naho nañova saroñe naho nindre lia ami’ty lahilahy roe vaho nivotrak’ amy rakembay haleñe; le hoe re, ehe miambane ama’o mizekèa ho ahy naho trobòho hiakara’ i ho toñoneko tahinañe ama’oy.
Másnak tetteté azért Saul magát, és más ruhákat vevén magára, elméne ő és vele két férfi; és elmenének éjjel az asszonyhoz, és monda: Mondj jövendőt nékem halottidézés által, és idézd fel nékem azt, a kit mondok néked.
9 Le hoe i rakembay ama’e, Inao, toe fohi’o i nanoe’ i Saoley, te niroahe’e an-tane atoy o jinio naho o doanio; aa le ino ty andamaha’o fandrik’ ami’ty fiaiko, hampikenkañe ahy?
És monda az asszony néki: Ímé te jól tudod, hogy mit cselekedett Saul, hogy kiirtá a földről a varázslókat és jövendőmondókat; miért akarod azért tőrbe ejteni az én lelkemet, hogy megöless engem?!
10 Aa le nifanta ama’e t’i Saole amy Iehovà ami’ty hoe: Kanao veloñe t’Iehovà, tsy hanan-kakeo irehe amo raha zao.
És megesküvék néki Saul az Úrra, mondván: Él az Úr, hogy e dolog miatt büntetésed nem lészen.
11 Le hoe i rakembay: Ia ty hakareko? Le hoe re: ampionjono t’i Samoele.
Monda azért az asszony: Kit idézzek fel néked? És ő monda: Sámuelt idézd fel nékem.
12 Aa ie nahaoniñe i Samoele i rakembay le nikoaik’ am-peo mafe; le hoe i rakembay amy Saole, Ino ty namañahia’o ahy? Toe ihe o Saoleo!
Mikor pedig az asszony Sámuelt meglátta, hangosan felkiáltott. És szóla az asszony Saulnak, mondván: Miért csaltál meg engem? hiszen te vagy Saul!
13 le hoe i mpanjakay ama’e, Ko hemban-drehe. Ino o oni’oo? Le hoe i rakembay amy Saole, nahatrea zañahare mionjoñe boak’ an-tane ao.
És monda néki a király: Ne félj! Ugyan mit láttál? Az asszony pedig monda Saulnak: istenfélét látok feljőni a földből.
14 Le hoe re, Manao akore ty vinta’e? Le hoe re: Mb’etoa t’indaty bey mikolopoke sarimbo. Le nifohi’ i Saole t’ie i Samoele vaho nidrakadrakak’ an-tane niambane ama’e.
És ő monda néki: Milyen ábrázata van? Ő pedig monda: Egy vén ember jő fel, és palást van rajta. És megismeré Saul, hogy az Sámuel, és meghajtá magát arczczal a föld felé, és tisztességet tőn néki.
15 Le hoe t’i Samoele amy Saole, Ino ty nitsoborea’o ahy hampionjona’o? Le hoe t’i Saole, Am-poheke iraho; mialy amako o nte-Pilistio fe nienga ahy t’i Andrianañahare, tsy manoiñe ahy ka ndra am-pitoky ndra ama’ nofy; aa le nikoiheko irehe hampahafohiñ’ ahy ty hanoeko.
Sámuel pedig monda Saulnak: Miért háborgattál, hogy felidéztettél engemet? És felele Saul: Igen nagy szorultságban vagyok; a Filiszteusok hadakoznak ellenem, az Isten pedig eltávozék tőlem, és nem felel már nékem sem próféták által, sem álomlátás által; azért hívtalak téged, hogy megmondjad nékem, mit kelljen cselekednem?
16 Aa le hoe t’i Samoele, ino arè ty hañontanea’o ahy kanao namorintseñ’ azo t’Iehovà vaho fa rafelahi’o re henaneo?
És monda Sámuel: Ugyan miért kérdezel engemet, ha az Úr eltávozott tőled és ellenségeddé lőn?!
17 Fa toe nanoe’ Iehovà i nitsarae’e amakoy! Toe tinava’ Iehovà ama’o ty fifehea’o vaho fa natolo’e an-drañe’o Davide;
És a szerint cselekedett az Úr, a mint általam megmondotta vala: elvette az Úr a királyságot a te kezedből, és adta azt a te társadnak, Dávidnak.
18 amy te tsy nihaoñe’o ty fiarañanaña’ Iehovà, tsy nihenefe’o amy Amaleke ty haviñera’e miforoforo; toly ndra nampifetsaha’ Iehovà o raha zao anindroany.
Mivel nem hallgattál az Úrnak szavára, és nem hajtottad végre az ő felgerjedt haragját az Amálekitákon: azért cselekszik most így veled az Úr.
19 Aa le hatolo’ Iehovà am-pità’ o nte-Pilistio t’Israele naho ihe ka, le hitraok’ amako irehe naho o ana-dahi’oo te maray; vaho hasese’ Iehovà am-pità’ o nte-Pilistio i tobe’ Israeley.
És az Úr Izráelt is veled együtt a Filiszteusok kezébe adja, te pedig holnap fiaiddal együtt velem leszesz. Izráelnek táborát is a Filiszteusok kezébe adja az Úr.
20 Nilàntsiñe an-tane eo ami’ty hajoalan-tsandri’e t’i Saole fa naharevendreveñe aze ty enta’ i Samoeley; ie tsy aman-kaozarañe, fa tsy nikama mofo amy àndroy ndra amy haleñe iabiy.
Akkor Saul a maga egész nagyságában hirtelen a földre esék, mert nagyon megrémüle Sámuel szavaitól; és semmi erő nem vala benne, mert egész nap és egész éjjel semmit sem evék.
21 Aa le nañarine amy Saole i rakembay vaho nioni’e te nangebahebake ty fiai’e, le hoe re ama’e: Inay! hinao’ o mpitoroñ’ ampela’oo ty fiarañanaña’o, naho napoko an-tañako ty fiaiko le nihaoñeko o saontsy nanoe’o amakoo;
Akkor az asszony Saulhoz ment, és mikor látta, hogy annyira megrémült, monda néki: Ímé a te szolgálóleányod hallgatott szavadra, és koczkára tettem életemet, és megfogadtam szavaidat, a melyeket mondottál nékem:
22 aa ehe te ho haoñe’o ka ty feo’ o anak’ ampata’oo, le angao hanjotsoako mofo minjilite’e; vaho mikamà hihaozara’o, hañaveloa’o mb’ am-pomba’o mb’eo.
Most azért hallgass te is szolgálóleányod szavára, hadd tegyek egy falat kenyeret elődbe, és egyél, hogy erőd legyen, mikor útra kelsz.
23 F’ie nifoneñe, ami’ty hoe: Tsy hihinan-draho. Aa le sambe nandrisik’ aze o mpitoro’eo rekets’ i rakembay vaho hinao’e o fiarañanaña’ iareoo. Nitroatse boak’ an-tane re le niambesatse am-pandreañe eo.
Ő azonban vonakodék, és mondá: Nem eszem; de szolgái és az asszony is kényszeríték őt, és ő engedett szavoknak, felkelt a földről, és felüle az ágyra.
24 Nanañe bania vinondrak’ añ’ anjomba’e ao i rakembay, le nihepakepake nandenta aze; le rinambe’e ty mona, naho nibokobokoe’e naho nitoñafe’e ama’e ty mofo tsy aman-dalivay;
Vala pedig az asszony házánál egy hízott borjú, és sietve levágta azt; azután lisztet vett, és meggyúrta, és sütött kovásztalan pogácsát.
25 vaho nazotso’e amy Saole, naho amo mpitoro’eo; le nikama iereo. Niongak’ amy zao iereo niavotse mb’eo haleñe.
És vivé Saul elé és az ő szolgái elé, és evének; azután felkeltek és elmenének azon az éjszakán.