1 Tantara 12
1 Iretoañe o niheo amy Davide e Ziklage mb’eo ie mbe nisebaneñe ty amy Saole ana’ i Kiseio; mpiamo fanalolahi’e, mpañolotse an-kotakotakeo.
Ezek azok, a kik Dávidhoz menének Siklágba, mikor Saul, a Kis fia miatt még számkivetésben vala, a kik a hősöknek a harczban segítői voltak.
2 Nimpitàm-pale le nahafitoloñe am-pitàn-kavana naho havia nahafipiletse vato naho nahafiririñe ana-pale am-pale, ie rahalahi’ i Saole nte Beniamine.
Ívesek, a kik mind jobb-, mind balkézre kővel hajítanak és nyíllal lőnek vala, a kik Saul atyjafiai közül valók valának, Benjámin nemzetségéből.
3 I Akiezere ty nifehe, le Ioase, ana’ i Semaà nte Gibate; naho Iziele naho i Pelete, ana’ i Azmavete; le i Berakà naho Iehò nte Anatote,
Előljáró vala Ahiézer és Joás, a Gibeabeli Semáa fiai és Jéziel és Pélet, Azmávet fiai, Beráka és Jéhu, Anatótból,
4 naho Ismaià nte Gibone, fanalolahy amy telopolo rey naho ambone’ i telopoloy; naho Iirmeà naho Iakaziele naho Iokanane naho Iozabade nte Gederà.
És a Gibeonbeli Ismája, a harmincz közül való hős, a kiknek előljárójok is vala; Irméja, Jaháziel, Johanán és Gederátbeli Józabád,
5 Naho i Elozaý naho Ierimote naho i Bealià naho i Semarià naho i Sefatià nte Karofe,
Elúzai, Jérimót, Behália, Semária és Hárufbeli Sefátja,
6 naho i Elkanà naho Iesià naho i Azarele naho Ioezere naho Iasobeame, nte Korake,
Elkána, Isija, Azaréel, Jóézer és a Kóré nemzetéből való Jásobéám.
7 naho Ioelà vaho i Zebadià ana’ Ierokame nte Gedore.
Joéla és Zebádja, a Gedorból való Jérohám fiai.
8 Le o nte Gade nivìke mb’ amy Davide am-pipalira’e am-patrambeio, ondaty nahasibeke, ondaty nioke hialy, nahafitam-pikalañe naho lefoñe; aman-daharañe hoe tarehen-diona, ie hoe tsebý an-kaboañe ey te nilay;
A Gáditák közül is menének Dávidhoz, mikor a pusztában vala az erősségben, erős és hadakozó férfiak, paizsosok, dárdások, a kiknek orczájok, mint az oroszlánnak orczája és gyorsaságra hasonlók a hegyen lakozó vadkecskékhez.
9 i Ezere ty valoha’e naho i Obadià ty faharoe, le i Eliabe ty fahatelo,
Ézer az első, Obádia második, Eliáb harmadik,
10 i Mismanà ty fahefatse, Iiremià ty fahalime,
Mismanna negyedik, Jirméja ötödik,
11 i Ataý ty fah’ eneñe naho i Eliele ty faha-fito,
Attai hatodik, Eliel hetedik,
12 Iokanane ty fahavalo naho i Elzabade ty fahasive,
Nyolczadik Johanán, kilenczedik Elzabád,
13 Iiremià ty faha-folo vaho i Makbanay ty faha folo-raik’ amby.
Tizedik Jirméja, tizenegyedik Makbánnai.
14 O ana’ i Gade retoañe le songa mpifehe’ i valobohòkey; ty kede ama’e nañeva zato, ty bey nañeva arivo.
Ezek voltak főemberek a seregben a Gád fiai közül; a legkisebbek egyike száz ellen, a legnagyobbak egyike ezer ellen!
15 Ie o nitsake Iordaney amy volam-baloha’eio t’ie nandopatse añ’olotse; ie nampivoratsake ze am-bavatane ao iaby, maniñanañe naho mañandrefa.
Ezek azok, a kik a Jordánon átmentek volt az első hónapban, noha az árvíz a partot felülmúlta, és elűzték mindazokat, a kik a völgyben valának napkelet felől és napnyugot felől.
16 Naho nimb’amy fipalira’ i Davidey mb’eo ty ila’ o ana’ i Beniamine naho Iehodao;
Jövének Dávidhoz a Benjámin és a Júda fiai közül is az erősségbe.
17 niavotse hifanalaka am’ iereo t’i Davide, le tinoi’e ty hoe: Naho am-panintsiñañe hañolotse ahy ty fitotsaha’ areo amako, le hivitrañe ama’ areo ty troko, fa naho mone pok’eo hamalik’ ahy amo rafelahikoo, ie malio tahiñe o tañakoo, le i Andrianañaharen-droaentika ty hivazoho vaho hizaka.
És kiméne Dávid elejökbe, és felelvén, monda nékik: Hogyha békesség okáért jöttök hozzám, hogy segítségemre legyetek, az én szívem egy lesz ti veletek; ha pedig meg akartok csalni, hogy eláruljatok az én ellenségeimnek, holott semmi gonoszságot nem követtem el: lássa meg a mi atyáink Istene és büntessen meg.
18 Nivotrak’ amy Amasaý, mpifehe i telopoloy, amy zao i Arofoy: Azo zahay ry Davide, mpiama’o zahay ry ana’ Iisaý. Fañanintsiñe, fañanintsiñe ama’o naho fierañerañañe amo mpañolotse azoo; amy te mañimb’ azo t’i Andrianañahare. Aa le rinambe’ i Davide vaho nanoe’e mpifehem-pirimboñe.
A lélek pedig felindítá Amásait, a harmincznak fejedelmét, s monda: Óh Dávid, tied vagyunk és te veled leszünk, Isai fia! Békesség, békesség néked, békesség a te segítőidnek is, mert megsegít téged a te Istened! Magához fogadá azért őket Dávid, és főemberekké tevé a seregben.
19 Nitsake mb’ amy Davide mb’eo ka ty ila’ i Menasè, ie nitraok’ amo nte-Pelistio hifañotakotak’ amy Saole, f’ie tsy nañolotse, amy te tsy nimete’ o mpiaolo nte-Pelistio, ie nisafiry, le nirahe’ iareo añe ami’ty hoe, Hera hitsake mb’amy Saole talè’e mb’eo re rekets’ o añambonen-tikañeo.
Ennekfelette Manasséból is hajlának Dávidhoz, mikor a Filiszteusokkal együtt Saul ellen ment volna harczolni; de nem segéllék őket; mert tanácsot tartván, haza küldék a Filiszteusok fejedelmei, mondván: A mi fejünk veszésével fog visszamenni az ő urához, Saulhoz.
20 Ie nimb’e Tsiklage mb’eo, le nitsake ho mpiama’e boak’ amy Menasè t’i Adnà naho Iozabade naho Iediaele naho i Mikaele naho Iozabade naho Elihò vaho i Tsiletaý, mpifelek’ arivo’ o nte-Menasèo.
Mikor visszatére Siklágba, hajlának ő hozzá a Manassé fiai közül Adna, Józabád, Jediháel, Mikáel, Józabád, Elihu és Sillétai, a kik a Manasse nemzetségéből való ezerek előljárói voltak.
21 Ie ro nañolotse i Davide amo malasoo amy te fonga nifanalolahy nahasibeke vaho nimpifehe amy valobohòkey.
És ezek Dávidnak segítségül voltak az ellenség seregei ellen; mert fejenként mind erős vitézek valának, és vezérek a seregben.
22 Nivotrak’ amy Davide boak’ andro boak’ andro t’indaty hañolotse aze, ampara’ t’ie ni-valobohòke ra’elahy manahake ty valobohòn’ Añahare.
Annakfelette minden nap mennek vala Dávidhoz, hogy segítségére legyenek néki, míg serege nagygyá lőn, mint az Istennek tábora.
23 Zao ty ia’ o ni-reke-pialiañe hialio ty amo mpiaolo’eo, o niheo mb’amy Davide e Kebrone añe, hifotera’ iareo ami’ty fifehea’ i Saole ty amy nafè’ Iehovàio.
Ezek pedig számszerint a viadalhoz készült előljárók, a kik Dávidhoz mentek vala Hebronban, hogy őt Saul helyett az országban királylyá válaszszák, az Isten ígérete szerint.
24 Amo ana’ Iehoda mpitàm-pikalañe naho lefoñeo: eneñ’ arivo-tsi-valonjato veka’e hialy.
A Júda fiai közül, a kik paizst és kopját viselének hatezernyolczszáz vala harczra készen.
25 Amo ana’ i Simoneo, ondaty maozatse mahasibek’ añ’aly, fito-arivo-tsi-zato.
A Simeon fiai közül vitéz férfiak a viadalra, hétezerszáz.
26 Amo ana’ i Levio, efats’arivo-tsi-enen-jato.
A Lévi fiai közül négyezerhatszáz vala.
27 Iehoiada ty mpifehe’ o nte-Aharoneo, rekets’ ama’e ty telo-arivo-tsi-fitonjato;
Jojada is, ki az Áron fiai között előljáró vala, és ő vele háromezerhétszáz.
28 naho i Tsadoke, ajalahy maozatse nahafisoroke vaho añ’ anjomban-droae’e, mpifehe roapolo-ro’ amby.
És az ifjú Sádók, a ki igen erős vala, és az ő atyja házából huszonkét főember.
29 Amo ana’ i Beniamineo, longo’ i Saole, telo arivo; fa ampara’ te henane, maro am’ iareo ty nanan-dily añ’anjomba’ i Saole ao.
A Benjámin fiai közül, a kik Saul atyjafiai valának, háromezer; mert még azok közül sokan hűségesen őrizik vala a Saul házát.
30 Amo ana’ i Efraimeo: ro’ ale-tsi-valon-jato ty fanalolahy, nanañ’ asy añ’ anjomban-droae’e.
Az Efraim fiai közül húszezernyolczszáz, igen vitézek, a kik az ő nemzetségökben híres férfiak valának;
31 Amy vakim-pifokoa’ i Menasèy: rai-ale-tsi-valo-arivo, tinoñon-tahinañe, niheo mb’eo hanao i Davide mpanjaka.
Manassénak félnemzetségéből pedig tizennyolczezer, kik névszerint kijelöltetének, hogy elmenjenek és Dávidot királylyá válaszszák.
32 Le amo ana’ Isakareo, ondaty nahafohin-tsà, naharendreke ty toko’e hanoe’ Israele; roanjato ty mpiaolo’ iareo vaho ambane’ ty fandilia’ iareo o longo’e iabio.
Az Izsakhár fiai közül, a kik felismerék az idő alkalmatos voltát, hogy tudnák, mit kellene Izráelnek cselekednie, kétszáz főember és az ő rokonaik mind hallgatnak vala beszédjökre.
33 Amy Zebolone, o mpionjom-b’añ’ alio, nahimbañe an-kotakotake, nahafitoloñe amy ze karaza-pialiañe, lime-ale nahafitàn-dahatse; tsy aman’ arofo roe.
A Zebulon fiai közül a harczra kimenők, minden hadiszerszámokkal felkészülve, ötvenezeren valának, készek a viadalra állhatatos szívvel.
34 Le amy Naftalý, mpifehe arivo; nindre am’ iereo reke-pikalañañe naho lefoñe, ty telo-ale-tsi-fito-arivo.
A Nafthali nemzetségéből ezer főember vala; és ő velek paizszsal s kopjával harminczhétezer vala.
35 Le amo nte-Dane nahafilahatse añ’ alio: roe-ale-tsi-valo-arivo-tsi-enen-jato.
A Dániták közül, a kik a viadalhoz készek valának, huszonnyolczezerhatszázan voltak.
36 Le amy Asere, o mpionjomb’ añ’ alio, nahafiriritse hiatre-kotakotake, efats-ale.
És az Áser fiai közül a hadakozók és az ütközethez készek negyvenezeren valának.
37 Le o alafe’ Iordaneio, amo nte-Reobeneo naho amo nte-Gadeo naho amo vakim-pifokoa’ i Menasèio, reketse ze atao haraom-pialiañe ho an-kotakotake, rai-hetse-tsi-roe-ale.
A Jordánon túl lakozók közül, azaz a Rúbeniták, Gáditák és a Manasse nemzetségének fele közül, minden viadalhoz való szerszámokkal egyetemben, jöttek százhúszezeren.
38 Hene niheo mb’e Kebrone mb’eo an-kazavàn’arofo i lahindefoñe nahafitàm-pilaharañe rezay, hanoe’ iereo mpanjaka’ Israele t’i Davide; manahake izay ze hene nte-Israele ila’e, fonga niharo arofo hanao i Davide mpanjaka.
Mindezek hadakozó férfiak, a viadalra elkészülve, egy értelemmel mentek vala Hebronba, hogy Dávidot az egész Izráel felett királylyá válaszszák, sőt ezeken kivül is az egész Izráel egy szívvel azon volt, hogy Dávidot királylyá válaszszák.
39 Ie nìndre amy Davide ao telo andro nikama naho nigenoke fa nañalankañe ho a iareo o longo’eo.
És ott maradának Dáviddal harmadnapig, s esznek és isznak vala; mert az ő atyjokfiai készítettek vala nékik;
40 Tovo’ izay, o marine iareoo, Isakare naho i Zebolone vaho i Naftalý, ty ninday mahakama am-birike naho rameva naho perède naho añombe, le hena naho ampemba naho debelà naho kirotram-baloboke naho divay naho menake naho añombe vaho añondry tsifotofoto; fa firebehañe ty e Israele ao.
És úgy a szomszédságukban levők, mint mások Izsakhárig, Zebulonig és Nafthaliig hoznak vala kenyereket szamarakon, tevéken, öszvéreken és ökrökön, eleséget, lisztet, fügét, aszuszőlőt, bort, olajat, vágóbarmokat, juhokat számtalan sokat; mert nagy öröm vala Izráelben.
