Joba 4

1 Dia namaly Elifaza Temanita ka nanao hoe:

Felelt a Témánbeli Elífáz és mondta:

2 Raha misy sahy miteny aminao, dia ho sosotra va ianao? Fa raha ny mamehy vava kosa, iza moa no mahazaka izany?

ajjon ha szólni próbálnánk hozzád, terhedre volna-e; de visszatartani a szavakat ki bírja?

3 Indro, efa nananatra ny maro ianao. Ary ny tanana miraviravy efa nampaherezinao;

Íme, oktattál sokakat, és lankadt kezeket megerősítettél;

4 Ny teninao efa nanohana izay efa saiky lavo, ary ny lohalika malemy efa nampahatanjahinao

a megbotlót fönntartották szavaid és görnyedező térdeket megszilárdítottál.

5 Nefa ankehitriny mba manjo anao kosa izany, ka dia kivy ianao, Mihatra aminao izany, ka raiki-tahotra ianao

Most hogy reád jött, terhedre van, hozzád ér, és megrémültél?

6 Tsy ny fivavahanao va no tokinao? Ary tsy fanantenanao va ny fahitsian’ ny lalanao?

Nemde istenfélelmed a te bizodalmad, reményed pedig útjaid gáncstalansága!

7 Masìna ianao, tsarovy fa iza moa no very tsy nanan-tsiny? Ary taiza no nisy olo-mahitsy naringana?

Gondolj csak rá: ki az, ki ártatlanul veszett el, és hol semmisültek meg egyenesek?

8 Araka izay efa hitako, dia izay miasa heloka sy mamafy fahoriana no mijinja izany.

A mint én láttam: kik jogtalanságot szántottak és bajt vetettek, azt aratják is;

9 Ny fofonain’ Andriamanitra no andringanana azy. Eny, ny fofonain’ ny fahatezerany no mahalevona azy.

Isten leheletétől elvesztek, s haragja fuvallatától elenyésznek.

10 Ny feon’ ny olona, eny, ny feon’ ny liona masiaka, ary ny nifin’ ny liona tanora dia ombotana;

Oroszlán ordítása, vadállat üvöltése és az oroszlánkölykök fogai kitörettek.

11 Mirenireny ny lion-dahy noho ny tsi-fahitany remby, ary miely ny zanaky ny liom-bavy.

Oroszlán elvész ragadmány híján, s a nőstényoroszlán fiai szertezüllenek.

12 Nisy teny tonga tamiko mangingina, ary ny sofiko nahare siosio avy taminy,

De én hozzám egy ige lopódzott, és neszt fogott fel fülem belőle.

13 Tamin’ ny eritreritra avy amin’ ny tsindrimandry alina, raha sondrian-tory ny olona,

Képzetek közt az éj látományaitól, mikor mély álom esik az emberekre:

14 Dia azon-tahotra sy hovotra aho, ka nampihorohoro ny taolako rehetra izany.

rettegés lepett meg és remegés, és összes csontjaimat megrettentette.

15 Ary nisy fanahy nandalo teo anatrehako ka nampitsangam-bolo ny tenako.

S egy szellem suhant el arczom mellett, borzadott testemnek hajaszála.

16 Nijanona izy, nefa tsy nahafantatra ny tarehiny aho; Nisy endri-javatra teo anoloan’ ny masoko; Nisy fanginana, dia nandre feo aho nanao hoe:

Ott áll, de nem ismerem meg ábrázatát, egy alak van szemeim előtt; suttogást meg hangot hallok:

17 Ho marina noho Andriamanitra va ny zanak’ olombelona? Ho madio noho ny Mpanao azy va ny olona?

Igaznak bizonyul-e halandó az Isten előtt, vagy alkotója előtt tisztának-e a férfi?

18 Indro, tsy matoky ireo mpanompony aza Izy, eny, ny anjeliny aza ataony ho tsy tonga ohatra.

Lám, szolgáiban nem hisz és angyalaira vet gáncsot;

19 Koa mainka izay mitoetra ao an-trano tany, sady avy tamin’ ny vovoka no nihaviany, ary mora poritra noho ny kalalao izy;

hát még kik agyagházakban laknak, a kiknek a porban van alapjuk, összezúzzák őket hamarább molynál.

20 Indray andro monja dia montsana izy; Tsy misy misaina azy, na dia levona mandrakizay aza izy.

Reggeltől estig összetöretnek, észrevétlenül elvesznek örökre.

21 Tsy voaongotra va ny kofehin-dainy ao aminy? Maty izy, nefa tsy mbola nanam-pahendrena.

Nemde megszakad bennök kötelük, meghalnak, de nem bölcsességben!