Joba 30
1 Fa ankehitriny kosa dia mihomehy ahy na dia izay tokon-jandriko aza, dia zanak’ ireo izay nolaviko tsy ho isan’ ny amboa miandry ny ondriko akory aza.
És most kaczagnak rajtam, kik korra fiatalabbak nálam, kiknek atyáit megvetettem, hogy nyájam ebei mellé sem helyeztem volna el.
2 Eny, mampaninona ahy ny herin’ ny tànan’ ireo. Izay efa very fahatanjahana?
Kezeik ereje is minek nekem? Rájok nézve elveszett erejük telje,
3 Manjenjena noho ny tsi-fisian-kanina sy ny mosary izy; Homankomana foana any an-tany karankaina izy, dia eo an-katoky ny loza sy ny fandringanana.
szűkölködés és éhezés által kiaszva. A kik bekószálják a sivatagot, a puszta és a pusztaság éjjelét;
4 Mitsongo anambodihena eo amin’ ny kirihitrala izy, ary ny fakan’ ny anjavidy no fihinany.
a kik leszakítanak sós füvet a bokor mellett s rekettye gyökere az ő kenyerük.
5 Roahina tsy ho eo amin’ ny olona izy sady akoraina toy ny mpangalatra.
Az emberek köréből kiűzetnek, riadnak rájuk mint a tolvajra.
6 Any an-dohasaha mahatsiravina no tsy maintsy itoerany, dia ao an-dava-tany sy an-dava-bato.
Rettenetes szakadékokban kell lakniok, földi lyukakban és sziklákon.
7 Minananana eny amin’ ny kirihitrala izy ary mitangorona eo ambanin’ ny amiana.
Bokrok között ordítanak, csalánok alatt verődnek össze.
8 Zanaky ny adala izy sady zanaky ny tsy manan-kaja, ka roahina tsy ho eo amin’ ny tany.
Alávalónak fiai, meg név nélkül valónak a fiai, kiverettek az országból.
9 Ary ankehitriny efa ataony an-kira aho. Eny, efa ambentinteniny aho.
De most gúnydaluk vagyok, lettem nekik szóbeszédül.
10 Ataony toy ny zava-betaveta aho ka halaviriny, ary tsy menatra handrora ny tavako izy.
Megutáltak, eltávoztak tőlem, s arczomat nem kímélték a köpéstől.
11 Fa noketrahin’ Andriamanitra ny kofehiko, ka nampietreny aho; Ka dia mba nesorin’ iretsy kosa teo anatrehako ny lamboridiny.
Mert inamat megoldotta és elsanyarodott, neki eresztették előttem a gyeplőt.
12 Misy androvolahy mitsangana eo ankavanako; Manosika ny tongotro hiala izy ary manandratra tovon-tany hampidirany loza amiko.
Jobbról kél a fajzat, lábaimat ellökték, és feltöltötték ellenem veszedelmes ösvényeiket.
13 Mandrava ny lalako sy manararaotra ny andravana ahy izy, nefa ny tenany tsy manan-kamonjy,
Lerontották utamat, elősegítik balsorsomat, ők, kiknek nincsen segítőjük.
14 Toy ny fiditra eo amin’ ny banga lehibe no fihaviny, ka avy ao amin’ ny voarava no imaonany.
Mint széles résen át jönnek, rom matt hömpölyögnek tova.
15 Voatodika hamely ahy ny fampitahorana: Manenjika ny voninahitro tahaka ny rivotra izy, ka levona tahaka ny rahona ny famonjena ahy
Rémség fordult rám, üldözi, mint a szél, nemes voltomat, s eltűnt, mint a felhő, segítségem.
16 Ary ankehitriny, raraka ato anatiko ny fanahiko. Fenjàn’ ny andro fahoriana aho.
És most elomlik bennem a lelkem, elfogtak engem a nyomorúság napjai.
17 Ny alina mampahalò ny taolako ho afaka amiko, ary tsy mitsahatra ireo manotahota ahy ireo.
Az éjszaka levájta rólam csontjaimat, és idegeim nem pihennek.
18 Noho ny haben’ ny hery dia tonga tsy antonona ny akanjoko, manenda ahy tahaka ny vozon-dobaka izany.
Nagy erő által elváltozott öltözékem, mint köntösöm nyílása szorít engem.
19 Eny, nanary ahy teo amin’ ny fotaka Izy, ka efa tahaka ny vovoka sy ny lavenona aho
Lecsapott a sárba, hogy hasonlóvá lettem porhoz, hamuhoz.
20 Mitaraina aminao aho, nefa tsy mihaino ahy Hianao; Mijoro eo aho, nefa ierenao foana.
Fohászkodom hozzád, de nem hallgatsz meg, megálltam és te rám meredtél;
21 Efa manjary lozabe amiko Hianao; Ny herin’ ny tananao no andrafianao ahy.
kegyetlenre változol irántam, kezed hatalmával gyűlölsz engemet.
22 Aingainao ho eny amin’ ny rivotra aho ka alefanao handeha, ary levoninao amin’ ny tafio-drivotra mifofofofo ho tsinontsinona aho.
Felkapsz a szélre, hajtatsz engem és elcsüggesztesz engem üdvösségtől.
23 Fa fantatro fa hampodinao any amin’ ny fahafatesana aho, dia any amin’ ny trano fivorian’ ny olombelona rehetra.
Mert tudom, halál felé viszel, s minden élőnek találkozó házába.
24 Kanefa tsy manainga ny tànany va ny olona, raha ianjeran’ ny rava? Ary tsy mitaraina va izy, raha tratry ny loza?
Csak rom ellen ne nyújtson ki kezet, ha ugyan dőltében van győzelme!
25 Tsy nitomany ny ory va aho? Tsy nangorakoraka ny malahelo va ny fanahiko?
Avagy nem sírtam-e a nehéz sorsún, nem bánkódott-e lelkem a szűkölködőn?
26 Fa niandry ny soa aho, kanjo tonga ny ratsy; Ary nanantena ny mazava aho, kanjo avy ny maizina.
Mert jót reméltem és rossz jött, fényre várakoztam és homály jött.
27 Nandevilevy ny tsinaiko ka tsy nanam-pitsaharana; Nitsena ahy ny andro fahoriana.
Beleim forrnak s nem csillapodnak, elém törtek a nyomor napjai.
28 Mitsaitsaika mitafy lamba fisaonana aho sady tsy mahita masoandro; Mitsangana aho ka mitaraina eo ampivorian’ ny olona.
Elkomorodva járok, napfény nélkül, felállok a gyűlésben – könyörgök.
29 Rahalahin’ ny amboadia aho Ary naman’ ny ostritsa.
Testvére lettem a sakáloknak és társa a struczmadaraknak.
30 Efa mainty ny hoditro sady miendakendaka, ary efa karankaina noho ny hafanana ny taolako.
Bőröm lefeketéllett rólam, és csontom ég a hévtől.
31 Nanjary fisaonana ny lokangako. Ary feon’ ny mitomany ny sodiko.
Így lett gyásszá a hárfám és lantom síróknak hangjává.
